Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-21 / 8. szám
í A község elöljáróságának (közbirtokosságnak stb)jogában áll a tenyészál at beszerzésénél akár a tavaszi bika'’ásáron, akár más ne yen történjék az, magát egy vagy két hozzáértő taggal képviseltetni és ere vonali r>' 3 elhatártíZ&'.át a vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőségnél (j. m. kir. gazdasági telügvelőnél) izóval vág, írásban bejelenteni és a község esetleges különleges kívánságának is kifeiezést adni. A község (kö_. r'ot k stb.) által a beszerzendő tenyészállat tekintetében támasztott idejekorán bejelentett kívánalmakat a vá megyei t,. kir. gazdasági felügyelőség (j. m. kir. gazdasági felügyelő) a mennyiben lehetséges figyelembe venni tartozik. Ilyen bejelentések hiányában a vélelem az, hogy külön képviseletről az érdekelt Község (város- stb.) gondoskodni nem kíván, illetőleg különleges kívánsága nincs. 9. §. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség (j. m. kir. gazdasági felügyelő) a bikavásárra felhajtott ott esetleg el nem kelt, továbbá az apaállat szemlék alkalmával vizsgálatra előállított, alkalmasnak talált eladó bikákat (kanokat) állandóan nyilvántartja s a feleslegnek más vármegyék területén való elnevezését tenyésztő i érdekből elősegíti ) 10. §. Olyan községben, melyekben annyi anyaállat nincs, hogy azok miatt egy apaállatbeszerzése és eltartása indokolt lenne, vagy egyébként oly különös viszonyok vannak hogy az apaállat k beszerzése es tartása rendkívüli nehézségekkel járna, az érdekelt testület kérelmére a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség (j m. kir. gazdasági felügyelő) meghallgatásával a j. főszolgabíró (polgármester) a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztést tehet arra nézve, hogy annak beszerzése és tartása végétt más községgel egyesülhessenek. 11. §• Köztenyésztésre apaállatként csak oly tenyészképes, átöröklő hibáktól mentes, fajta jelleggel biró egészséges állatok szerezhetők meg és tarthatók, melyek szarvasmarhánál legalább 16 hónapos, hússertésnél 12 hónapos, zsirsertésnél 14 hónapos kort betöltötték. V. Az apaállatok eltartása. 12. §. A községi (közbirtokossági stb.) tulajdont képező köztenyésztésre szánt apaállatok rendszerint a község saját, vagy amennyiben az nincs bérelt istállójában saját (házi) kezelés alatt köteles tartani. A házi kezelésben való apaállat eltartás feltétlenül kötelező azon községekben, amelyekben. a) a köztenyésztési célokra egy testület által legalább 4 drb. tenyészbika és 2 drb.-nál több tenyészkan tartandó és b) azokban a községekben, amelyekben az apaállatlétszám a fent megjelöltnél kisebb ugyan, de a községi képviselőtestület (úrbéres, közbirtokosság stb.) közgyűlése a házikezelést, illetőleg tartást a köztenyésztés érdekéből szótöbbséggel elhatározza. A házikezelés megvalósulását célzó képviselőtestületi (úrbéres közbirtokossági) határozat - későbbi megváltoztatása csak alispáni (törv bizottsági) hozzájárulással módosítható. Ahol a fentiek szerint az apaállatok házilag tartandók e kötelezettség nemcsak a bikákra, hanem a tenyészkanokra is vonatkozik. A házilag tartott apaállatok évi takarmány és alom szükséglete mindenkor az előző gazd. év nyarán szerzendő be és raktározandó el. A 15. §-ban megjelölt felelős közeg a takarmány szükséglet mikénti biztosítását minden év szeptember 1-ig a j. m. kir. gazd. felügyelőnek jelenteni köteles. A beszerzésnél bikák részére legalább: széna.............................................. 3.000 kgr. zab . . .* ..................................... 700 „ alom . ...............................................1.500 „ kan ok részére á 700 kg. évi szemes takarmány biztosítandó. 13. §. Ott, ahol az apaállatok saját (házi) kezelésben való eltartása a létszám viszonyok, vagy más költség növelő körülmény miatt a község (a közbirtokosság stb.) aránytalan megterhelésével járna a fősz ügabiró (polgármester) a j. m. kir. gazd. felügyelő véleménye és javaslata alapján megengedheti, hogy a tenyészállatok vállalkozó által tartassanak el. A vállalati tartásnak azonban csak az a módja engedhető meg, amelynél a község (közbirtokosság stb.) által az előirt utón megszerzett és tulajdonát képező tenyészállatot bizonyos díjazás ellenében vállalkozó utján tartják és gondoztatják, mig ellenben szigorúan tilos a válla'ati tartásnak az a módja, amelynél a tenyészállatot a vállalkozónak kell beszerezni és ez az ő tulajdonát képezné. E tekintetben kivétel csak a vadászati jogért tartott tenyészállatoknál tehető, minthogy ezek a 14. §. alapján külön is elbíráltatnak. Pásztorok, csordások semmi körülmények között sem tarthatnak saját tulajdont képező apaállatokat köztenyésztésre. Az apaállatoknak vállalati utón való tartására az A és B alatt előirt minta szerinti tartási szerződést kell kötni és azt jóváhagyás végett a j főszolgabírónak (polgármesternek) bemutatni. A vállalati apaállattartás díjazásának az a módja, hogy bizonyos határidő után a köztulajdont képező apaállat a vállalkozó tulajdonába megy át, ha egyébként a községre anyagilag előnyös, engedélyezhet, de amely időpontban a község (közbirtokosság stb.) tulajdonjoga az apaállatra ennek folytán megszűnik az uj apaállat beszerzés kötelezettsége azonnal beáll. Ily díjazási mód mellett a bikánál legalább három évi, kanoknál 2 évi tartási kötelezettség 8. §.
