Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-07-26 / 30. szám
Á haszonbérszerződésben szabályozandó, hogy a vadászat a szőllőkben mely időben és mily módon gyakoroltassék. 2. §• A nyilvános árverésen csakis élőszóval tett Ígéretek vétetnek figyelembe. Vadászterület bérlő oly egyén nem lehet, és az árverésen nem vehet részt az, aki az árverés idejében szabályszerű fegyvertartási engedéllyel nem bír és aki vadászati kihágásért büntetve volt. A szerződés az alispán által a vadászati törvény 3. §-a alapján csak akkor hagyható helyben, ha abban ezen szabályrendelet következő §-aiban foglalt rendelkezések megtartatnak. A szerződés megkötésénél előnyben részesíthető azon egyén, aki az árverésen kötelezőleg kijelenti és a haszonbérszerződésben kötelezi magát arra, hogy foglyot kizárólag augusztus 15-től, fácánt az egész évad alatt csakis kakast és ezt is kizárólag szeptember 15-től, fácántyukot pedig egyáltalán nem lő, vagy nem lövet, továbbá, hogy nyulat október 1. előtt egyáltalán nem lő, vagy nem lövet, őzsutát pedig csak akkor, ha már az tenyésztésre nem alkalmas. A fenti, vagy még ennél is szigorúbb feltételeket magára nézve kötelezőnek elismerő árverező — amennyiben egyébként a feltételeknek megfelel — vadvédelmi szempontból előnyben részesíthető a netán magasabb ajánlatot tevő árverezővel szemben. 3. §. Vadászati bérszerződés tartama legalább 6 év, legfeljebb 12 év legyen. 4. §. A vadászati bérszerződés feltételeinek biztosítására az árverező a kikiáltási árnak megfelelő biztosítékot (kauciót) tartozik az árverés megkezdésekor letenni, az árverés befejezte után 8 napon belül a legtöbbet ígérő tartozik az általa letett összeget az általa megajánlott egy évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészíteni, amit ha ezen 8 napon belül meg nem tesz, az eddigi eljárás hatályát veszti az illető költségére és veszélyére, haladéktalanul uj árverés foganatosítandó. Ezen esetben a biztosíték kiegészítését elmulasztott ajánlattevő nem árverezhet s előbb letett pénzét elveszti, mely az illető község tulajdonává válik. A biztosíték a község által takarékpénztári betétkönyvön kezelendő és a betétkönyv, csak a vadászati bérleti idő letelte után adandó vissza. Szabadkézből való kiadás esetén az egy évi bérösszegnek megfelelő biztosíték a szerződés megkötésekor teendő, le. 5. §. A bérlő a megállapított bérösszeget évenként előre, egy összegben köteles az árverési feltételekben, illetőleg a szerződésben megállapított határnapon lefizetni. 6. §. Minden bérleti szerződés február hó 1-én veszi kezdetét, oly községek, melyekben ezideig eltérő gyakorlat volt, a legközelebbi bérbeadásnál a szerződés lejáratát ehhez képest kötelesek megszabni. Az árverés napját oly időpontra kell kitűzni, hogy a régi bérlőnek ne álljon rendelkezésére idő ahhoz, hogy abban az esetben, ha a vadászterületet az árverésen más venné fel, a vadászterületen levő vadállományt kipusztithassa. Bhhe^ képest az árverés a haszonbérszerződés lejártát követő év február havában tartandó meg. 7. §. A község elöljárósága — anyagi felelősség terhe alatt — a vadászati jog bérbeadására vonatkozó eljárást oly időben köteles megindítani, hogy a bérleti szerződés legkésőbb március hó végéig jóváhagyható legyen. / Ámennyiden a vadászati jog szabadkézből adatnék ki, ez oly időben eszközlendő, hogy a szerződés a vadászati haszonbérszerződés lejártát követő februári törvényhatósági közgyűlésen jóváhagyható legyen. Az árverési határidő napja, a terület kiterjedése s általában az árverési feltételek fontosabb pontjai a várm. hivatalos lapban két ízben közhírré teendő s a feltételek a régi haszohbérlővel kellő időben Írásban közlendők. 8. §. A vadászatot haszonbérlő maga személyesen családtagjai és vendégei által vagy általa szabályszerűen alakított s felsőbb hatóságilag' jóváhagyott alapszabállyal biró vadásztársaság által gyakorolhatja. Személyzete közül csak a szabályszerű igazolvánnyal ellátott vad- és erdőőrök vadászhatnak. A vadászati jog azonban albérletbe ki nem adható. Hosszabb vagy rövidebb tartamú élvezeti jegyek kiadása tilos, a bérlő úgynevezett társasbérlőket maga mellé nem vehet, jogosítva van azonban ä bérleti szerződést általa alakított s jóváhagyott alapszabállyal biró vadásztársaságra átruházni, az érdekelt község beleegyezésével. Vadásztársaság csakis oly módon és oly számban alakulhat, hogy egy-egy vadászra legalább 400 kát. hold terület essék. (Tehát például egy 1200 kát. holdas községi vadászterületre legfeljebb egy három tagból álló vadásztársaság alakítható.) A vendég csakis a bérlő vagy felesketett vadőrjei társaságában vadászhat.
