Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-05-17 / 20. szám
— I3ä 6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsáttatott; 7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményeiért megszökés miatt, vagy bármely más okból bűnvádi, vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet. Lemondásnak nem lehet tekinteni az olyan nyilatkozatot, amellyel a vármegyei alkalmazott állásától való felmentését az ellátás megállapithatása végett, vagy pedig olyan más ellátásra történt átlépése folytán kéri, mely állásra történt szolgálati idő a jelen szabályrendelet értelmében az ellátások megállapításánál beszámítható. \ Lemondásnak tekinthető az is, ha a választott tisztviselő az általános tisztujitáskor az általa utóljára viselt állásra nem pályázott, vagy ha a jelöltetéstől visszalépett. A 7. pontban említett esetben az ellátásra való igénynek elvesztését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki. 39. §. A nyugdíjintézet azon tagja, aki a 21. §. értelmében nyugdíjra igényt adó legkissebb szolgálatidejét még nem töltöttö be, s akinek részére a 23. §. alapján sem engedélyeztetett nyugdíj, végkielégítésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve a 21. §-ban megkívánt feltételek egyike beáll vagy ha a 22. §. rendelkezési alá esik. A végkielégítés nem történhetik büntetésből s azt a 21. §-ban megkívánt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén a nyugdijintézeti tag kérelmére is el kell rendelni. A végkielégítés összeget a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámiható javadalmazásban alapul való vétele mellett és pedig bezárólag 5 beszámith^ó évig az említett javadalmazásnak egy évi összegével, 5 évnél több, de 10 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig az említett javadalmazásnak 2 évi összegével kell megállapítani. Az az alkalmazott, aki a 21. §. értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, vagy akinek részére a 23. §. alapján nyugdíj engedélyeztetett, végktelégitésre igényt nem tarthat. 40. §. Ha valaki az előző szakaszban említett körülmények folytán végkielégítést nyervén, későbben ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak az esetben számitatik be a leendő ellátásba, ha a végkielégítésül nyert összeget a tisztinyugdij-alapba befizette, különben csak az uj szolgálati ideje szolgál leendő ellátásra zsinórmértékül. V. Az özvegyek nyugdijáról. 41. §. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban elhalt, nemkülönben a nyugdíjazott állapotban elhalt egyén özvegyének özvegyi nyugdíjra van igénye, ha az özvegy az elhunytál annak tényleges szolgálata idején, vagy még az előtt törvényesen egybekelt, ha a házasság a férj halálát legalább 3 hónappal megelőzőleg köttetett s ha az özvegy férjének halálakor férjével együtt élt. Az a nő, aki férje halálakor férjével nem élt együtt, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha erkölcs tekintetében kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlőleg beigazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Az a nő, akinek a nyugdíjra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdij-fizetésre van kötelezve. Amennyiben a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az ilyképen elválasztott nőt a teljes nyugdíj illeti meg. Ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet hagyott hátra, ez az özvegy és a fentebb említett nő vagy esetleg nők a törvényszerű özvegyi nyugdíjban egyenlően osztoznak. A bíróság által jogerősen elválasztott nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj, ha a férj tartásdij fizetésére volt kötelezve, nem haladhatja meg a bíróság által megállapított tartásdijnak összegét. Ha pedig a tartásdijnak összege kisebb, mint az özvegyi nyugdíjnak a bíróság által elválasztott nőt megillető hányada, a külőnbözetet az igényjogosult özvegy részére kell kiadni. Az igényjogosult özvegy teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének a fentebbiek szerint jogerős bírói ítélettel elválasztott korábbi neje részére nem állapíttatott meg özvegyi nyugdíj vagy ha az e nő részére megállapittatott özvegyi nyugdíj, bármely okból beszüntettetett.
