Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-05-17 / 20. szám
— 128 Minden ülésről rendes jegyzőkönyv vezetendő. Nem egyhangú szavazás esetén a szavazásban részt- vettek a jegyzőkönyvben névszerint megjelőlendők. 16. §. A törvényhatósági b'zottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXVI. t. c. 45. §-ában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden más, ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a Belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. . * 17. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, képviseli a nyugdíjalapot és a választmányt hatóságok és magánosok irányában. Összehívja a választmány üléseit és pedig a törvényhatóság megalakulása s a tisztujitás után. Kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, miért is minden folyamodvány hozzá nyújtandó be. Felelősség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülendő költségeket. Ö írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden a választmány nevében kiadott iratot. Akadályoztatás esetén az alelnök helyettesíti. 18. §. A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni. A számvevőséggel egyetértve összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatáról a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésén előterjesztendő évi jelentést. 19. §. A nyugdíjalap az 1902. évi III. te. 1. 1. értelmében a szombathelyi kir. állampénztárban külön alapként kezeltetik, annak terhére az alispán a 121000/1902. sz. rendelet alapján jogosítva van a megye területén az összes állampénztáraknál utalványozni. A számadást a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség készíti és az alispánhoz beterjeszti. 20. §. A nyugdijintézeti tagokat választó tiszti közgyűlésnek tagjait rendkívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenkint meghívja, megjelölvén a tárgyakat, amelyek fölött határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább 20 tagnak jelenléle és azoknak általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap 10 részesének írásban beadott kérelmére az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. A nyugdijintézeti tagok közgyűlési jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnökön kívül jelenvolt 2, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. IV. A nyugdijazási, illetőleg ellátási szabályok. 21. §. A nyugdíjintézet tagja, feltéve, hogy a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévét még nem töltötte be, legalább öt évi beszámítható szolgálat után, a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévét már betöltött vagy rendszeresített álláson ideiglenes minőségben alkalmazott nyugdijintézeti tag, nemkülönben a dijnok legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő után nyugdíjazásra tarthat igényt, !4ha elaggottság, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné vált; 2. ha hatósági szervezés következtében állása megszüntettetik; 3. ha általános tisztujitás alkalmával eddig elfoglalt hivatalos állásából kimarad; 4. ha a nyugdíjjogosult 60-ik életévét betöltötte; 5. ha a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte. A rendszeresített álláson ideiglenes minőségben működő azt az alkalmazottat, aki ideiglenes alkalmazását közvetlenül megelőzőleg állami szolgálatot teljesített beleértve a cs. és kir. hadseregnél és a m. kir. honvédségnél tényleges tiszti és tisztviselői, illetve a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint az altisztek és szolgák állományában az igazolványos altiszti minőségben eltöltött időt is: (vagy azt, aki az 1912. LXV. te. 2. és 3. §§-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő szolgálatban végleges minőségben volt alkalmazva, a jelen szabályrendelet alapján járó összes ellátások szempontjából a végleges minőségben alkalmazottakkal egyenlőnek kell tekinteni. A törvényhatósági szolgálatban alkalmazott nőket a saját személyükre vonatkozó ellátási igényük szempontjából úgy a jogok, mint a kötelességek tekintetében a férfialkalmazottakkal egyenlőknek kell tekinteni. A nő alkalmazott a saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, lakbérnyugdijra, nyugbérre, vagy végkielégítésre abban az esetben is igényt tarthat, ha férje még életben van, vagy ha férje után ellátást élvez.
