Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-05-17 / 20. szám

- 126 —

y

a) tisztviselők, beleértve az évi segélydij élvezetében álló közigazgatási gyakornokokat is, a kezelő és segédszemélyzet, beleszámítva az értesítéssel ellátott dijnokokat is, továbbá az altiszti és szolgaszemélyzet.

b) a várm. közkórházi igazgató, osztályfőorvosok és segédorvosok, kórházi gondnokok és ellenőrök.

c) a törvényhatósági utbiztosok és utkaparók.

d) a várm. laktanyafelügyelő továbbá mindezek özvegyei és árvái.

3. §.

Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott:

1. aki magyar állampolgárságát elvesztette;

2. aki a törvényhatóság engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lépett;

3. aki állásáról írásbeli nyilatkozatban önként vagy az elrendelt fegyelmi vizsgálat elkerülése végett a a fegyelmi hatóság beleegyezésével lemondott. Lemondásnak tekintendő az is, ha csakis az általános tisztujitás alkalmával magát jelöltetni nem óhajtja;

4. aki állását önként elhagyva, arra felhívás ellenére a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza;

5. akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre, vagy viselt hivatalának vagy állásának elvesztésére ítélt, illetőleg, akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsájtatott;

7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményért megszökés miatt, vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet.

II. A nyugdíjalap létesítése.

4- §•

A nyugdíjalap vagyona és jövedelmi forrásai a következők:

a) a szabályrendelet 2. §-ában említett várm. nyugdijintézeti tagoknak a következő §-ban részletezett

hozzájárulásai.

b) a törvényhatósági alkalmazottakra kirovandó fegyelmi pénzbüntetések és rendbírságok.

c) széksértési bírságok.

d) esetleges alapítványok és adományok.

e) a megye közönsége által a megyei háztartásnál évenként elért megtakarításokból (a pénztári maradványból) megszavazott összeg. Az erre vonatkozó véghatározat csakis kormányhatósági jóváhagyás után hajtható végre.

f) az útalap hozzájárulása. *

g) az 1883. évi XV. t.-cz., valamint az 1912. LIX. t.-cz. értelmében kivethető pótadók.

h) a záróradijakból szabályrendeletileg megállapított összeg.

i) az alap saját kamatjövedelme.

j) a volt nyugdijpótló alap vagyonából származó pénzösszeg.

5. §. ,

A nyugdíjazásra és végkielégítésre jogosultak az alább meghatározott arányban és mértékben kötelesek a nyugdíjalaphoz járulni:

a) a 2. §. a) d) (3. §. a) pontjaiban felsorolt nyugdijintézeti tagok, megválasztásuk és kinevezésüktől számított 2 éven át belépési dij címén beszámítható javadalmazásuk után 3 százalékkal (szolgálati dij).

b) az a) d) alatt megnevezettek szolgálatba lépésüktől, illetőleg beszámítható javadalmazásuk folyóvá tételétől fogva mindaddig, mig szolgálatban maradnak, (illetőleg) javadalmat húznak beszámítható javadalmazásuk 2 százalékával (nyugdijjárulék).

c) ugyanazok a beszámítható javadalmazás emelkedésével egybetötött előléptetés esetén az a) és b) alatti járulékokon kívül egy évi fizetési többletnek egyszersmindenkorra 30 százalékával (előléptetési.dij).

Az a) b) c) alatti járulékok az illetők beszámítható javadalmazásából a kir. állampénztár által visszatartatnak és a nyugdijalappénztárba bevételeztetnek.

d.) azok, akik szolgálatba lépésük idején életük 40 évet má betöltötték a § szerint nyugdíjba beszámítható javadalmazásuk után kordij cimén még külön 10°|o-ot tartoznak 2 éven át befizetni. 50 éven felüli egyén pedig nyugdíjjogosultsággal egybekötött állásra semmi szin alatt nem alkalmazható.

6. §.

Á dijnokok 1921. évi január 1-től kezdődőleg bírnak nyugdíjigénnyel, ez [oknál fogva fenti járulékokat fenti időpontig visszamenőleg is különbeni nyugdíjigényeik elvesztése mellett befizetni tartoznak.

Az 1887. évi január 1 je előtt alkalmazott kőnyomdász, házfelügyelő (altisztek,) fogházőrök, hivatal és tiszti szolgák azért, mert azok ezt megelőzőleg is nyugdíjalappal bírtak, melyre nézve habár csekélyebb összeg erejéig, nyugdíjigényt szereztek a 4. §. a) b) c) pontjaiban meghatározott járulékok fizetésétől véglegesen felmentetnek azonban nyugdíjazásuk, valamint özvegyeik és árváik ellátása a jelen szabályok szerint történik.