Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-10 / 10. szám

83 — 13. §. Hivatalos utazásoknál melyeket egészben vagy részben vasúton lehet megtenni, a kiküldöttek ezt a közlekedési eszközt tartoznak használni. Vasúti utazás alkalmával a VI.—VII. fizetési osztályba tartozók, ide számítva a VII. fizetési osztályba előlépte­tett főszolgabirákat is, valamint a törvényhatósági és közigazgatási bizottság tagjai az I., a VIII.—XI. fizetési osztályba sorozott vármegyei alkalmazottak, azonkívül a közigazgatási gyakornokok, dijnokok a II, az altisztek, szolgák a III. kocsiosztályt használhatják. (23952—909. B. M. rendelet.) Ha azonban a használt vonalon III. oszt. szakasz nincs, az altisztek és szolgák is a II. osztályban utazhatnak. A gyorsvonat használatát minden esetben indo­kolni kell. Gőzhajón a tisztviselők, a törvényhatósági és köz- igazgatási bizottság tagjai, a segéd és kezelőszemélyzet tagjai I. oszt., altisztek és szolgák II. oszt. rnenetdijak feísámitására jogosultak (Vm. Ügyv. Sz. 26. §.) 14. §. Azok a vármegyei alkalmazottak akiknek ketivezményes vasúti vonaljegy-váltásra jogosító igazol­ványuk van, a mindenkor érvényben levő kedvezmé­nyek figyelembevételével megváltott jegyek árát számít­hatják csak fel, azok pedig kiknek valamely vonalra szabadjegyük van, ezen a vonalon vasúti (hajó) menet­dijat egyáltalán nem számíthatnak fel. (Vm. Ügyv. Sz. 26. §.) 15. §. Ha a tisztviselő vasúton utazik és kikülde­tése három napon túl terjed, 50 kilogramm súlyú pod- gyász szállítási díjnak megtérítését igényelheti. A magyar államvasutakon, ahol a vonatszakasz díjszabás szerint a podgyász viteldija 1—50 kgr. között egy és ugyanazon összegben van megálapitva s ezen dij minden darab podgyász után külön fizetendő, a podgyász szállítási dij csak egy darab podgyász után számítható fel. 16. §. Ha vasutat nem lehet használni, mert az utazás sürgős volta a vasúti menetrenddel össze nem egyeztethető, vagy a vonatközlekedésben elemi vagy egyéb akadályok miatt zavar vagy ha végre a vasút használata az állomáshoz az állomástól szükségelt bér­kocsi használatával együtt költségesebb volna a köz­vetlenül kocsin utazásnál, általában mindazon esetekben, midőn a vasút az utazásra fel nem használható, a tiszt­viselő tengelyen (kocsin) utazhatik s amennyiben uti- átalányal nem bir, kilométerenkint oda és vissza az érvényben levő várm. bérkocsiszabályrendeletekben meg­állapított fuvarpénz megtérítésére bir igénnyel, tartozik azonban az okot, mely a vasút használatát gátolja, uti- szátnlájában igazolni. 17. §. A tisztviselő vasúton (vagy gőzhajón) tör­ténő utazással teljesített hivatalos kiküldetés esetén lakó­helyéről a vasúti (gőzhajó) állomáshoz és onnan vissza 20—20 koronát, Budapesten 40—40 koronát számíthat­nak fel. 18. §. Ha a tisztviselő vasúton utazva nem a va­súti állomás helyére, hanemv onnan távol eső s csak kocsin elérhető helyre küldetik ki, a vasúti állomástól a községbe a szabályszerű bérkocsidijak, a községből a kiküldetési helyre pedig a megfelelő fuvarpénzek számíthatók fel, kivévén azon esetek, midőn az utazás iránya az érkezési állomáshoz tartozó községet nem érinti, mely esetben csakis a vasúti állomástól számított fuvarpénzek felszámításának van helye. 19. §. A község belterületén belül a tisztviselőnek kiküldetés alkalmával bérkocsi dij csak abban az eset­ben jár, ha a távolság a belterület határától számítva egy kilométert meghalad. (Lásd 10. §.) Ez esetben a kocsibér címén az érvényben levő bérkocsiszabályren­deletben megállapított dij számítható fel. Rendkívül sür­gős megbízatásokban, midőn a siker biztosítása korlá­tolt időtől van feltételezve, vagy midőn nagyobb pénz­összeget, nehezebb vagy kényesebb műszereket vagy nagyobb csomagot kénytelen magával vinni, kocsibér felszámítása az egy kilométernél kisebb távolságra is kivételesen megengedtetik. v A bérkocsidij mellett sem a • kocsi belsejében el nem helyezhető podgyászért fizetendő dijakat, sem a podgyásznak a bérkocsiról a vonathoz vagy hajóhoz, illetőleg a vonattól vagy hajótól a bérkocsihoz történt viteléért fizetendő vitelbért (hordárdijat) külön felszá­mítani nem lehet. A fentiek szerinti bérkocsidijak azokban az ese­tekben is felszámithatók, amelyekben a közig, alkalma­zottak az utazásnak folytatása végett kénytelenek voltak ugyan abban a városban vagy közzégben egyik pálya­udvarról a másikra, a vasúti állomásról a hajóállomásra vagy a hajóállomásról a vasúti állomásra menni. „ Bérkocsidij egyáltalában nem számítható fel olyan hivatalos kiküldetésnél (szolgálati utazásnál) amelynél az elutazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak me­netrendszerinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybe­vett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje/között huszonnégy óránál kevesebb idő telt el.r 20. §. Ha a tisztviselő hivatalos utazás alkalmával utvámot vagy hídpénzt fizet, ez neki amennyiben az 1890. I. t. c. 99. §-a szerint a vámmentességre igénye nincs, megtéríttetik. Ugyszinte megtérítendők az előbbi §-ban fel nem sorolt oly rendkívüli kiadások, melyek az utazás foly­tatása céljából el nem kerülhetők vagy időben és úti­költségben megtakarítást eredményeznek, ha hitelesen igazoltatnak. Olyan esetekben, amikor a kiküldött tisztviselő vagy egyéb alkalmazott hiteltérdemlőleg beigazolja, hogy a kiküldetés helyén hnlásra alkalmas helyet nem talált és hogy emiatt meghálás céljából egy más községbe volt kénytelen utazni, a tényleg felmerült vasúti vagy hajómenetdijakat felszámíthatja. 21. §. Ha a tisztviselő a megfelelő közlekedési eszközök valamelyikét tényleg nem is használja, de 'ezáltal a szolgálat hátrányt nem szenved, a szabály- szerű utiilletmények megtérítését igényelheti. 22. §. Ha útiköltség felszámitására jogosított több tisztviselő ugyanabban az ügyben küldetik ki és az utazás vagy annak egyrésze kocsin történik, a kikül­döttek kettenkint egy kocsiban tartoznak utazni, illetve a fuvarpénzt kettenkint csak egyszer számíthatják fel; ez esetben a főszámlák a nagyobb fizetéssel biró tiszt­viselő készíti el és nyújtja be. (Várm. Ü. Sz. 26. §.) A vasúthoz és a vasúttól tett utazásoknál a bér­kocsi dijak közös utazás esetében is minden egyes tisztviselő által külön-külön felszámithatók. 23. §. Magánérdekü ügyben, az érdekelt felek kérelme alapján, vagy felsőbb hatóságtól magán ügyben nyert kiküldetésekben az utiátalánnyal nem biró tiszt­viselők, valamint a székhelyen kívül a járási főszolga­bírók, szolgabirók és járási orvosok is, a jelen szabály- rendelet 2-ik §-ában megállapított napidijakat és kilo­méterenkint az érvényben levő kérkocsiszabályrendelet- ben megállapított fuvarpénzt vehetik igénybe; ameny- nyiben azonben egyes szabályrendeletek eltérő intéz­kedéseket tartalmaznának, azok rendelkezései épségben fentartatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom