Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-03 / 9. szám

rendészeti járulékból a pénz elértéktelenedése követ­keztében a tűzrendészet! felügyelet költségeit fedezni nem lehet, másrészt mert a felemelt tüzrendészeti járu­lékokat tárgyaló szabályrendeletnek belügyminiszteri jóváhagyása csak idő kérdése s Így kettős munka volna és nem lenne célszerű, ha most a tüzrendészeti járulékok a régi szabályrendeletben meghatározott mérvben vétetnének ki. Miről a vármegye alispánja a szükséges intézke­dések megtétele végett és a vármegyei Tűzoltó Szövet­ség tudomásvétel végett értesittetnek. Jegyezte és kiadta: Di. Tulok vm. aljegyző. © ~— --------— K ivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szom­bathelyen, 1921. évi február hó 21 én és folytatva tar­tott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 370-1921. sz. Vasvármegye alispánjának előterjesztése a meg­állapított hivatalos időn túl teljesített munkának díja­zása tárgyában várm. szabályrendeletnek alkotása iránt. Véghatározat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a várme­gye alispánjának előterjesztését magáévá téve „a meg­állapított hivatalos időn 'ul teljesített munkának díjazása“ tárgyában a 31804—1920. B. M. sz. körrendelet figye­lembe vételével várm. szabályrendeletet alkot, s azt alábbi szövegezéssel állapítja meg: SZABÁLYRENDELET a megállapított hivatalos időn túl teljesített munkának díjazása tárgyában. A vármegyei tisztviselőknek és alkalmazottaknak a megállapított hivatalos órákon túl teljesíteti munka (túlmunka, délutáni munka) után óradijaknak felszámí­tására van igényűk. 2. §. Az őradijak felszámításának engedélyezése az alispán hatáskörébe tartozik, akihez, amennyiben vala­mely munkateljesítmény a túlórázást szükségessé teszi, a központi tisztviselőkre és alkalmazottakra a várme­gyei főjegyzőnek, a vármegyei árvaszékiekre az árva- széki elnöknek és a járásiakra az illetékes járási fő­szolgabírónak oly időben kell indokolt előterjesztést tenni, hogy az előzetes írásbeli engedély az érdekeltek­nek kellő időben kikézbesithető legyen. Előzetes írás­beli engedély nélkül őradijak fel nem számíthatók. 3. §. Az óradijak nagysága a további intézkedésig a kővetkező: 1. a) a főiskolai minősítéshez kötött állásra meg­választott vagy kinevezett tisztviselőknél és az azokkal egy tekintet alá eső alkalmazottaknál: 12 korona, b) a középiskola 8 osztályának elvégzéséhez kö­tött állásra kinevezett tisztviselőknél és az ezekkel-egy tekintet alá eső alkalmazottaknál: 10 korona, c) a középiskola 4 osztályának elvégzéséhez kö­tött állásra kinevezett tisztviselőknél, továbbá a ke­zelőknél, kezelőnőknél és dijnokoknál, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál 8 korona, d) az altiszteknél és szolgáknál 6 korona. 2. Vasárnapokon és a hivatalos munkaszünetnek nyilvánitoit napokon a délelőtt teljesített munka után is lehet óradijakat felszámítani, de az ilyen mpokra csak azok a^lisztviselők és egyéb alkalmazottak szá­míthatnak fal őradijakat, akik szolgálati kirendelés alap­ján kötelesek az illető napon szolgálatot teijesiteni. Egyéb ünnepnapokra sem a délelőtt sem a dél­után teljesített munka után nem lehet őradijakat fel­számítani. 3. Az őradijak összegei úgy a nappali és az éjjeli órákra, mint a hétköznapokra és vasárnapokra teljesen egyenlők. Egy egy napra legfeljebb 4 óra után lehet óra- dijat felszámítani. 4. Óré dijakat egyáiiaján nem lehet felszámítani. a) a megállapított hivatalos órák alatt teljesített munka után; b) a túlmunkában töltött, de teljesen be nem fejezett órák után; c) olyan napokra, amelyeket a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott egészben vagy részben hivatalos ki­küldésben (szolgálati utazásban) töltött; d) olyan munkáért, amelyért a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott bármilyen díjazást (átalányt, tisz- teleldijat slb) kap; e) sz otthon (lakásán) végzett túlmunkáért. 5. Óradijakat nem kaphatnak az olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak: a) akik a megállapított h'vatalos munkaidőt nem tartják be pontosan, b) akiknek lekötöttsége nem bizonyos megállapí­tott hivatalos órákra, hanem egész nspra vagy a nap­nak nagyobb részára terjed, c) akiknek lekötöttsége a msgállapiloit hivatalos órák számát ugyan meghaladja, de ez a lekötöttség nem olyan természetű, hogy azt egészben munkában töltött időnek lehrt ne tekintent (pl. kapus). 6. A vármegyei főjegyző, az arvaszéki elnök es a járási főszolgabirák kötelesek órajegyzéket vezetni, amelybe minden egyes óradij felszámítására jogosult tisztviselő vagy egyébb alkalmazott köteles naponként sajátkezű­ig bevezetni, az órajegyzék vezetésére kötelezett tiszt­viselő pedig a tényállásnak megfelelőén igazolni a túlmunkában töltött idő tartanák. Az óra jegyzék vezetésére kötelezett tisztviselő anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy csak az olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak ré­szesüljenek őradijakban, akik a fentiek szerint óradijak felszámítására jogosultak és hogy C3ak annyi órát iga­zolj inak ahány órát az illető tisztviselő vagy egyéb alkalmazott tényleg túlmunkában töltött. 4. §• Ezen szabályrendelet a belügyminiszter ur jóvá­hagyása után lép hatályba. Mely végnaiározal a várm. hiv. lap I. rovatában közzéteendő s a 15 napi felebbezési határidő lejárta után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter uihoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja és a várm. hiv. lap szerkesztője érlesittetnek. Jegyezte és kiadta: Dr. Horváth s. k,, vm. főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom