Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-17 / 7. szám

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénlyő rendeletek, értesítések s más közlemények.

Másolat. M. kir. földmivelésügyi Miniszter. 40335—

1921. III. 1. Körrendelet. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. Mivel a keleti marhavész elleni védekezési intézkedések kapcsán arról szereztem meggyőződést, hogy az eljárni hivatott hatóságok és hatósági közegek a demarkációs vonalon át tilalom ellenére behozott állatok és állati nyerstermények elkobzására, illetőleg a csempészetet elkövető egyének elleni megtorló eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében nincsenek kellően tájékozva, tudomás és az állategészségügyi hatóságok megfelelő sürgős utasítása végett értesítem (Címet) a következőkről: Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888: VII. t. c. 146. §-a szerint a keleti marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zárlati vagy egyéb felügyeleti szabályok megsértése vétséget képez, mely vétség miatt a megtorló eljárás az idézett törvény végrehajtása iránt 40000—88. sz. a. kiadott rendelet 320. §-a értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A büntető törvénykönyv (1878 :V) 74. §-a szerint azonban vétséget csakis szándékosan elkövetett cselekmények képeznek, kivéve, ha a gondatlanságból elkövetett cselekményt a törvény vétségnek nyilvánítja. Mivel pedig a fennálló törvények nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely a keleti marhavész behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében tett hatósági rendelkezések gondat lanságból történt megsértését vétségnek nyilvánítaná, kétségtelen, hogy szándékosság hiányában a büntető eljárásra nem a kir. biróságok, hanam a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető biróságok illetékesek, amely hatóságok ily esetekben a kihágási büntető eljárást az 1888: VII. t. c. 152. §-a. (illetőleg b) pontja alapján tartoznak megindítani. A kir. bírósági hatáskörbe tartozó esetekben a tilalem ellenére behozott állatok vagy állati nyerstermények elkobzására az 1878:V. t. c. 61. §-ának megfelelően szintén a kir. biróságok illetékesek s az elkobzott tárgyak értékének hovaforditására nézve ugyancsak a most hivatkozott törvényszakasz határozmányai az irányadók, mig a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatáskörébe tartozó kihágási esetekben az elkobzást az 1888. VII. t. c. 155. §-a alapján kell alkalmazni. Az elkobzott állatok és állati nyerstermények értékesítéséből befolyt s a felmerült költségek levonása után fennmaradt pénzösszeg hovaforditására nézve ez utóbbi esetben a 1901. XX. t. c. 23. §-ának rendelkezései követendők:

Félreértések elkerülése s az állategészségügyre ebből származható ártalmak elkerülése végett hangsúlyozom azonban — s erre (Cim) figyelmét a legnyomatékosabban felhívom — hogy minden olyan esetben, mikor a demarkációs vonalon át hasított körmü állatok, állati nyerstermények vagy vészterjesztő tárgyak a fennálló tilalom ellenére behozatnak, az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság minden körülmények között tartozik haladéktalanul megtenni mindazon praeventiv intézkedéseket, melyek a keleti marhavész elleni védekezés ügyében kiadott 26388—920. és 26492—920. számú itteni rendeletben foglaltatnak. — Tekintet nélkül tehát arra, hogy a behozatal szándékosan történt-e, vagy gondatlanság esete forog-e fenn s hogy ehhez képest a büntető eljárás kir. bírósági vagy közigazgatási hatáskörbe fog-e tartozni, köteles az elsőfokú közigazgatási hatóság a tilalom ellenére behozott hasított körmü állatot a fentebb hivatkozott rendeletekben foglaltaknak megfelelően haladéktalanul levágatni. Az elkobzást, mint mellékbüntetést minden ilyen esetben a levágott állatok esetleges értékesítéséből befolyt pénzösszegre vonatkozólag kell alkalmazni, miért is a kir. bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben az értékesítésből befolyt pénzösszegnek a költségek levonása után fennmaradó része az elkobzás alkalmazása végett az illetékes kir. bíróságnak mindenkor késedelem nélkül megküf- dendő. Budapest, 1921. január 18. A miniszter rendeletéből: Dr. Gászner Béla s. k., miniszteri o. tanácsos.

1653-1921. szám.

Valamennyi I. fokú hatóságnak.

A várm. hivatalos lapban Ieközlendö 40335/II1/I. 1921. számú F. M. rendeletre a keleti marhavész ellen kiadott rendelkezések megszegőinek a kir. biróságok által elbírálandó vétsége, valamint a kih. és elkobzások körüli teendőkre nézve, — figyelmét felhívom azzal az utasítással, hogy azt az összes állatorvosokkal közölje és tegye közhírré.

Kéziratban nem adatik ki.

Szombathely, 1921. jan. 29.

Herbst Géza s. k., alispán.

Másolat: Kereskedelemügyi m. kir.miniszter, ad. 80008/1920. szám-21. Valamennyi magyarországi törvény- hatóságnak. A területén működő iparhatóságok és ipartestületek megfelelő értesítése végett az 1920. évi április hó 29 én 23456/21 szám. alatt kelt itteni rendeletnek a munkakönyvek árára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével a következőket közlöm: Tekintettel a munkakönyvek előállításával, forgalombahozatalával járó költségek és az anyagáruk, valamint a munkabérek újabb emelkedésére a munkakönyvek árát darabonként a további intézkedésig 7 korona 50 fillérben állapítom meg; a bélyegilletéket pedig az 1920. évi XXIV. t. c. 2. §-a értelmében 1 korona 50 fillére emelem fel. Ehhezképest a munkakönyvek idézett rendelettel megállapított mintáját oly- képen módosítom, hogy a munkakönyv első oldalán annak árára vonatkozólag feltüntetendő szöveget a következőképen változtatom meg: A munkakönyv ára; bélyeg 1 korona 50 fillér, nyomtatás és kiállítás 7 korona 50 fillér, összesen 9 korona. Budapest, 1921. évi január hó 8-án. A miniszter helyett: dr. Lipták s. k. államtitkár.

905/1921 szám.

Valamennyi Járási Főszolgabíró és Polgármester Urnák!

Tu dóm ás vétel végett közlöm.

Szombathely, 1921. január 19.

Herbst Géza s. k. alispán.

Abschrift: Kgl. ung. Handelsminister ad Zahl 80008—1920—21. An sämtliche ungarländische Munizi- pien. Zwecks entsprechender Verständigung der zustän