Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-31 / 13. szám

— 114 —

Kivonat

Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen 1921. évi február hó 21-én és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2837-1921. szám.

Vasvármegye alispánjának előterjesztése a törvényhatósági utbiztosokról alkotott 14219— 915. számú várm. szabályrendeletnek módosítása iránt.

Véghatározat.

Vasvármegye törvényhatósági bizottsága az előterjesztéshez képest „a törvényhatósági utbiztosokról“ alkotott 14219—9! 5. sz. vármegyei szabályrendelet módosítását elhatározza, és a 6., 17., 21. és 34. §§-okon eszközölt módosítások keresztülvezetése után a szabályrendelet szövegét alábbiak szerint állapítja meg:

SZABÁLYRENDELET a törvényhatósági utbiztosokról.

1. §. Az utbiztosok, valamint az államépitészeti hivatal, illetőleg ezen hivatal főnökének közvetlenül alárendelt műszaki segédszemélyzet az utak építése és fenntartása körül előforduló munkánál a folytonos felügyelet és ellenőrzés, valamint kisebb ut- és hídépítési munkák önálló tervezése és tervszerű végrehajtása céljából alkalmazott külső közegek.

2. §. Az utbiztosok a törvény értelmében a vármegye főispánja által életfogytiglan neveztetnek ki, állásuktól csakis fegyelmi utou mozdíthatók el, alkalmaztatásuk ideiglenes és véglegesítésük az előirt képesítési vizsga eredményétől, valamint az egy évi kifogástalan szolgálattól tétetvén függővé, állásukban csak akkor véglegesíthetők, ha a volt vagy esetleg ezután felállítandó állami utmesteri tanfolyamon, vagy ilyen tanfolyam nemlétében,- az ezen esetre szervezett vármegyei vizsgáló bizottság előtt, a kinevezéstől számított egy éven belül a képesítő vizsgát sikerrel letették.

3. §. Utbiztosul csak oly egyén nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár és a magyar* nyelvet szóban és írásban bírja ;

b) kifogástalan erkölcsű;

c) 40. életévet meg nem haladta, esetleg korengedélyt nyert, vagy kinevezése előtt más állami, illetve törvénykatósági szolgálatban állott;

d) egészséges, erős testalkatú.

4. §. Az utbiztosi állások pályázat utján töltendők be, ezen pályázatoknál az utbiztosok létszámának fele részénél az 1873. évi II. t-cikk 4. §. b) pontja értelmében a szabályszerű igazolvánnyal biró altisztek előnyben részesitendők.

5. §. Az utbiztosok száma 12-ben állapittatik meg a következő székhelyekkel: Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Jánosháza, Vasvár, Körmend, Muraszombat, Felsőlendva, Szentgotlhárd, Németujvár és Felsőőr.

Feljogosittatik azonban a vármegye alispánja, hogy az államépitészeti hivatal indokolt, előterjesztésére az állomáshelyeket a szolgálat érdekében netalán megkívánt célszerűbb módon állapíthassa meg.

Az utbiztosokat a váimegye főispánja a szolgálat érdekében a vármegye alispánjának előterjesztésére bármikor áthelyezheti. Ily áthelyezés esetén az utbiztos«k ugyártáson klltöiködési illetményeket számíthatják {•1, mint a vármegyei segéd és kexelőszeméyzet.

6. §. Az utbiztoiok illetményei a kővetkezők:

1. Kezdőfizeiés 3 évig 1400 kor,

4—6 évig 1600 „

7-9 „ s 1800 „

9 éven túl 2000 „

A magasabb összegű fizetés kiutalványozása a megállapított szolgálati idő után hivatalból történik oly módon, hogy a kinevezés előtt eltöltött katonai szolgálati időnek három évet meghaladó részét is számításba kell venni az utbiztosi szolgálati időn felül.

2. 700 korona évi lakbér.

3. Évi átalánya a kezelt törvbnyhatósági és a törvényhatósági kezelésbe vett vicinális közutak minden kilométere után évi 26-szori beutazás kötelezettsége mellett 200 koronában állapittatik meg 1920. évi november nó 1-ig visszamenőleg. Ezen átalányösszegben a szorosan vett fuvarköltségeken kívül az utbiztosnak a rendes utbeutazással kapcsolatosan felmerülendő ösz- szes egyéb illetményei (napidij, esetleges vasúti költségek stb.) is benfoglaltatnak.

4. Évenként 100 korona szertárbér és 400 korona irodaátalány.

5. Helyettesítés esetén a kezeiendő útszakasz után járó utiátalány megfelelő hányada, havonkénti kétszeri beutazás kötelezettsége mellett.

6. Külön rendeletre teljesített minden egyéb'uta- zásnál, valamint székhelyüktől nagyobb távolságra fekvő munkálatok állandó helyszíni ellenőrzése alkalmával :

a) naponként 80 korona napidij a 9700 M. E. 1920. sz. kormányrendeletekben megszabott korlátozással ;

b) kilométerenként 10 korona fuvardíj;

c) ha az utazás vasúton történik a III. oszt. vasúti kocsikra nézve megszabott menetdijak, illetve, amennyi- qen arcképes igazolvánnyal bírnak, a kepvezményes díj, ezenfelül lakóhelyükről a vasúti állomáshoz és onnan visza a bérkocsi díjszabályzat szerint járó dij is felszámítható.

A kiküldetések alkalmából felmerült illetményekről a vármegyei ügyvjteli szabályzatban előirt minta szerinti számla szerkesztendő és a működés befejezőtől számított 15 nap alatt, a kiküleetési rendelet másolatával -együtt a m. kir. államépitészeti hivatalhoz beterjesztendő. Az ekként kiállított és felszerelt utiszám- lát a m. kir. államépitészeti hivatal záradékolja és a vármegye alispánjához beterjeszti,

7. §. Az utbiztos legyen bár ideiglenesen vagy véglegesen kinevezett, tartozik az 1890. évi fc t-cikk 148-ik szakaszában előirt esküt az alispán kezébe letenni.

Az utbiztos minden cselekménye, vagy mulasztása, valamint felelőssége, továbbá a fegyelmi eljárás és vizsgálat tekintetében a törvényhatósági szolgálatra nézve fennálló törvények és szabályok mérvadók.

8. §. Az utbiztosok szolgálatba lépésükkor tartoznak az állami utmesterek szolgálatára vonatkozó utasításban előirt minta szerinti szolgálati táblázatot 2 példányban kiállítani és az államépitészeti hivatalnak átadni, minősítésük pedig az államépitészeti hivatal főnöke által az alkalmaztatási kimutatásokban eszközöltetik.

A szolgálati szabályzatok 1 — 1 példánya haladéktalanul, az alkalmaztatási kimutatások pedig minden év december hő 9-ig a vármegye alispánjához terjeszten- dők fel.

9. §. Az utbiztos a törvényhatósági nyugdijinté-