Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1919. január-december (17. évfolyam, 1-34. szám), A Vasvármegyei Forradalmi Kormányzótanács Hivatalos Közlönye, 1919. április-július (1-18. szám)
1919-01-16 / 3. szám
17 II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. 27541 — 1918. szám. Tárgy: Vármegyei pótadó kivetése 1918. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák, községi és körjegyzőnek, valamint adóhivatalnak! ...........ni ..........i ni rmffniMifiWWi ( Főszolgabíró és polgármester uraknak, valamint az adóhivataloknak kőnyomatos példányMiután az állami egyenesadók azon nemei, melyek a megyei pótadok kivetésének alapját képezik, már kivetést nyertek, elrendelem, hogy amint az összes adóalapok rendelkezésre állnak, a vármegyei pótadók kivetési munkálatait a községi és körjegyzők, valamint a váiosi adóhivatalok azonnal kezdjék meg. Az elkészített kivetési lajstromokat a jegyző urak 1919 május 1-ig ajárási főszolgabíró urakhoz a polgármester urak pedig 1919 május 31-ig hozzám tartoznak beterjeszteni. A községek kivetési lajstromait a járási számvevők megvizsgálják s a kivetett pótadókról adónemenként elkülönített kimutatást készítenek, melyet a járási főszolgabíró urak legkésőbb 1919. junius 15-ig hozzám beterjeszteni tartoznak. Az érvényesített lajstromok a főszolgabírók láttamozásával ellátva a községi illetőleg a kör jegyzőknek visszaküldendők. A törvényhatósági bizottság 27734/16. számú véghatározatával 1917. január 1-től kezdődő hatállyal öt (5) egymásután következő évre az 1912. évi LIX. tcz. alapján 4%>-os pótadót szavazott meg melyből fél Vs százalék a kultur- alap három és fél (3V2) százalék pedig a tiszti uyugdij alap javára fordítandó. Az 1883. XV. tcz. alapján a helyiérdekű vasutak segélyezésére megszavazod pótadó 1918 évre is az eddigi fél (V*) százalékkal vetendő ki. A laktanya pótadó az 1918. évre is három és fél (3V2) százalékkal állapíttatott meg. Végül a 27735/1916. számú törvényhatósági bizottsági határozat alapján 1917. január 1-től kezdődő 15 egymásután következő évre a Vas- í vármegyei hadirokkant és árvasegély alap javára 1%-os pótadó vetendő ki. De azokban a községekben, melyekben kisded ovodai célokra az 1891. évi XV. tcz. 18 § alapján a 3%-os községi ovodai pótadó kivettetett ott a félszázaléka vármegyei kulturpótadó kivetés mellőzendő. Szombathely és Kőszeg városokban vármegyei tiszti nyugdíj pótadó nem vethető ki, mert saját nyugdíj-alappal rendelkeznek. Ezek szerint olyan községekben, melyekben kulturpótadó nincsen a vármegyei pótadók egységesen 8V2 (nyolc és fél), melyekben kulturpótadó is van 9 (kilenc) %-al, a városok- tratrpedig 5V2 (öi és léi) Vo-ai vetendok ki, a"Í T pótadók alapjául szolgáló állami egyenesadók után, melyek az 1883. évi XV. tcz. 9. §-ának 2-ik bekezdésében felsorolva vannak. Az ideiglenes adómentesség esetében előírás tárgyát nem képező föld és házadó után a vármegyei pótadók kivetendők (közigazgatási bíróság 9988/1914. sz. Ítélet). A járási számvevők és a pénzügyigazgatóság m. r. számvevőségek munkájának gyorsítási és egyszerűsítése céljából elrendelem, hogy a kivetéssel foglalkozó közegek a kivetett pótadó összeget, a kivetési lajstrom végén a fentebb jelzett százalékoknak megfelelően osszák fel, hogy az egyes alapokat illető évi előírás ösz- szege megalapítható legyen. Minthogy az adóhivatalók a beszállított összegeket rendeltetésük szerint az egyes alapok között felosztani tartoznak a munka egyszerűsítése céljából elrendelem, hogy a jegyzők illetve a városi adóhivatalok a beszállított pótadó ösz- szeget a beszedési lajstrom végén az egyes pótadó nemeknek megfelelöleg osszák fel, ameny- nyiben a felosztás elmulasztatnék és az adóhivatalok erről jelentést tesznek a mulasztó közegek ellen a legszigorúbb rendszabályokat fogom alkalmazni. Az adóhivatalok a beszállított pótadakot az egyesitett vármegyei pótadósegéd naplóba vételezik be, honnan a hó végén a vasúti járulék alap, a kultur alap, a tiszti nyugdíj alap, a laktanya alap, illetőleg a vasvármegyei hadirok-
