Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (16. évfolyam, 1-49. szám)

1918-01-03 / 1. szám

2

gyen, köteles a gyámpénztár hetenként a hétfőn tartandó ülésre a gyámpénztár készpénz állományáról jelentést tenni, annak jelzése mellett, hogy a folyó kiadásokra mily összeg lesz készletben tartandó.

5. §•

A pénztári tőkékből magánosoknak jelzá- logi biztosíték mellett adható kölcsön, legnagyobb összege 100,000 azaz egyszázezer koronában legkisebb összege 400 azaz négyszáz koronában a kamatláb árvaszéki javaslatra az alispán előterjesztésére midenkor a tavaszi közgyűlésen a törvényhatósági bizottság által fog egy évre terjedőleg megállapittatni.

A tőke törlesztésének határideje 20 évben állapittatik meg, úgy azonban, hogy az adósok a kölcsön utáni törlesztéseket fél évi utólagos, — a kamatokat pedig fél évi előleges részletekben minden év január és julius hónapok első napján tartoznak a gyámpénztárba befizetni.

6. §.

Az előbbi szakaszban foglalt korláton belül árvapénztári kölcsön egyedül folyamodás utján adóslevélre a jelen szakaszban előirt biztosítás mellett nyerhető.

Árvapénztári kölcsön csak mint jelzálogkölcsön adható olyképen, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanok értékének Vo-ad részét a nyújtott kölcsön tőkéje meg nem haladhatja.

A becsérték megállapításánál irányadó az 1912. évi LIV. t.-cz. 104. §-ának 2-ik bekezdésében megadott felhatalmazás alapján kibocsátott 42600/1914. 1. M. sz. rendelet és ennek megfelelőleg a becsérték vagy a kataszteri tiszta jövödelem illetve az adó alapján, vagy becslés utján állapittatik meg.

Kataszteri tiszta jövedelem, illetve adó alapján a becsérték a következő kulcs szerint hatá- roztatik meg:

1. Földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek:

a) általában huszonhatszoros összege;

b) szöllőknél ötvenkétszeres összege.

2. Házbéradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek:

a) Budapest székesfővárosban tizennyolc- szoros összege;

b) általános házbéradó alá eső helyeken tizenötszörös összege;

c) másutt tizenkétszeres összege ;

3. házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadónak kétszázszoros összege.

A részint földadó, részint házbéradó vagy házosztályadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztály adó alá eső ingatlanoknak az 1. 2. és 3. pont szerint együttesen kell az értéket kiszámítani. Együttesen kell az értéket kiszámítani akkor is, ha az ingatlanok között olyanok is vannak melyek sem földadó, sem házadó alá nem esnek.

A most emlitétt ingatlanok értékét a 12. §-ban szabályozott módon kell megállapítani.

A becslés tekintetében a fenthivott rendelet 10—22 §-ai irányadók és ennek megfelelőleg a becslést az elöljáróságnak (városi tanácsnak két tagja, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróságnak két tisztviselője) teljesiti, akiket az elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) jelöl ki.

Mint szakértő, nem járhat el az:

1. Aki az ügyben, amelyben a becslést kérik, mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van, avagy az ügy eredményétől függő megtérítéssel tartozik;

2. akinek a felesége, vagy volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve;

3. akinek örökbefogadó szülője vagy nevelő szülője, illetőleg gyermeke, vagy gyámja, gondnoka vagy gyámoltja, gondnokoltja van az 1. pont értelmében érdekelve;

4. aki az ügyben mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja ügyvéde közreműködött, továbbá, aki valamelyik félnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédével a 2. vagy 3. pontban meghatározott viszonyban áll;

5. akit az ügyben, mint tanút vagy szakértőt kihallgattak.

Mint szakértő, nem járhat el az sem, aki ellen olyan okok vannak, amelyek az ügyre