Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-25 / 4. szám
46 községet s szülők nevét, lakhelyet és vagyoni i viszonyát feltüntetni és megjelölni, hogy a szülök, milyen anyagi áldozatot volnának hajlandók évenként hozni gyermekeik érdekében. Intézetünk, tekintve a fontos kulturális és gazdasági érdeket, melyet a siket- némák oktatása — nevelése jelent, szívesen hoz meg minden anyagi áldozatot A mostani nehéz viszonyok között azonban képtelen az összes eltartási költségeket fedezni és igy kérem az érdekelt községeket felhívni, hogy a lehetőség szerint anyagi támogatással tegyék lehetővé siketnémáik felvótelét és értékes emberekké való nevelését. Kérem egyúttal a szülőket felhivatni, hogy a felvételi kérvényeiket lehetőleg azonnal teijesszék be ide. A szükséges űrlapokkal, továbbá útmutatással mindenkor készségesen szolgál az int. igazgatósága : Sopron. 1917. január hó 10-én mély tisztelettel aláírás ölvasliatlan igazgató. (I*. H.) SÜö*— 917. szám. Határidő : márc. 8, T á r g y : Siketnémák összeírása. Valamennyi járási főszolgabíró, polgármester urnák. (Kőnyomatos példányban is kiadatott.) Megfelelő eljárásra kiadom. Utalok a 664 —14. szám alatt 1914. márc. 17-én kelt rendeletemben (1. V. H. L. 13—1914. szám) foglaltakra. Az érdekelt szülőket, gyámokat utasítsa, hogy a gyermek felvételét okvetlenül kérelmezzék. Az összeirt siketnémák összesített kimutatásának egy—egy példányát határidőre okvetlenül bevárom. Szombathely, 1917. január 19. t.. Herbst Géza s. k. alispán. Másolat: A m. kir. minisztérium 4196— 1916. M. E. számú rendelete, a lenszövetek forgalombahozatalára és felhasználására vonatkozó 1433—1916. M. E. számú rendelet újabb módosítása tárgyábau. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényes rendelkezések alapján a kővetkezőket rendeli: 1. §. Az 1916. évi december hó 12. napjától 1917. évi január hó 31. napjáig az 1916. évi május hó 1. napján kelt 1433—1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1916. évi május hó 2. napján megjelent 100. számában) 8. § ának második bekezdésében említett árukból, az 1916. évi november 19. napján raktáron levő készletekből kiskereskedőiméi, vagyis oly kereskedőknél, akik kizárólag vagy túlnyomó részben árut kiszabva árusítanak, folytatólagosan az alábbi mennyiséget szabad felhasználni: nyers szövetből a készlet 15 százaléka, de legalább 375 m. és legfeljebb 750 m., fehérített szövetből a készlet 15 százaléka, de legalább 375 m. és legfeljebb 750 m., festett, nyomtatott vagy tarkán szőtt szövetekből a készlet 15 százaléka, de legalább 225 m. és legfeljebb 450 m., telitett (impregnált) szövet böl a készlet 15 százaléka, de legalább 150 m. és legfeljebb 450 m., az 1433—1916. M. E. számú rendelet 1. §-ának d) és e) pontjában említett konfekcionált cikkek mindegyikéből a készlet 15 százaléka. Ki vannak véve ezen felhasználási engedély alól az 1433—1916. M. E. számú rendelet 1. §-ának a) pontjában említett katonai elöirás szerint készült szövetek. Ennek megfelelően ezek a készletek a jelen §. szerint szabadon felhasználható mennyiségek kiszámításánál a készletbe be nem számíthatók. A jelen rendeletén alapuló szabad felhasználás joga az alábbi feltételekhez van kötve: a) a szabad felhasználásra bocsátott árukért nem követelhető magasabb ár, mint amilyeneket a léi azokért az árukért az 1433—1916. M. E. számú rendelet életbelépése előtt kapott, b) köteles a fél oly feljegyzéseket vezetni, amelyekből a készlet minden változása és a leihasználás módja könnyen megállapítható, köteles
