Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-19 / 29. szám
329 A m. kir. földmivelésügyi miuisteriumflak 1917. évi junius hó 26 án 119010—I—b—1. szára alatt kelt s valamennyi magyarországi kincstári erdöigazgató- sághoz, íőerdöhivatalhoz és erdőhivatalhoz intézett körrendeletének másolata — Körrendelet a kincstári erdőkben a lombtakarmány díjtalan gyűjtése, vala- lamint az erdei legeltetésnek és fűhasználatnak kedvezményes áron való gyakorlása tárgyában. A nagy szárazság által előidézőit takarmányhiány fo'ytán az állattenyésztést komolyan fenyegető veszély tlká i- tása céljából elhatároztam, hogy a kinoztári erdők arra alkalmas részeiben az alább eszközölt módoza tok szigoiu szemelött tartása mellett a szegényebb sorsú lakosok részére a lombtakarmány díjtalan gyűjtését, valamint az erdei legeltetés és tűhasználat kedvezőién) es áron va’ó gyakorlását megengedem. Lombtakarmányt elsősorban oly helyeken lehet termelni, ahel értékesebb fanemek közé kevésbbé értékes és a 1 '-mbtakarmány előállítására alkalmas fák (fenyő, közé kecskeíuz stb.) vegyültek. Ezek levághatok és lombtakarmány szedésre egészben felhasználhatok. Ameny- nyiben ez a ssükségletet nem fedezné, abban az esetben a lombtakarmány termelésen kivételesen oly fiatalosokban is megengedhető, amelyek igen jó vagy teljes záródással bírnak és ahol a megritkitott erdőnek két éven belül való záródása bizton remélhető. A csúcshajtásokat azonban ilyenekben is feltétlenül sértetlenül kell hagyni. Kikötöm, hogy a lombgyiij- tés nem naponta, hanem .hetenként, csak bizonyos előre meghatározott és megfelelő módon kihirdetett napokon történhetik. A dohányzás és mindennemű tűzrakás a gyűjtésnél a legszigorúbban tilos. Felhatalmazom továbbá, hogy olyan község szegénysorsu lakosainak, kik tényleg nagyfokú legelökiányban szenvednek, a legeltetés a megengedhetöség határáig, azon kincstári erdörészekben, amelyekben az a kincstár saját szükségletének fedezése, az erdőgazdaság érdekeinek veszélyeztetése (természetes felujulás, kö- görgeteges hegyoldalak stb.) és idegen érdekek megsértése nélkül lehetséges az erdőrendezöség vezetőjével egyetértőleg, a kéllő óvrendszabályok alkalmazása és a szabályszerű legelöbérek 50 (ötven) százalékának elengedése mellett a folyó évi szárazság tartaniára engedje meg. Hasonló feltételek mellett engedélyezhető a füsarlózás is. A már beerdősitett tisztások és vágásterületek idei fütermésének takarmányi célokra való felhasználása oly kikötéssel engedélyezhető, hogy a füszedés csak sarlóval és akként gyakorolható, hogy a csemeték meg ne sértessenek. Úgy az elöti- lalom alatt álló összes erdörészek, mint az utótilalom alatt álló mindazok a vágásterületek legeltethetek, melyek a legelőállat szája alól már kinőttek, vagyis amelyekben a legelőillat már nem okozhat olyan károkat, hogy ezek miatt az erdő záródása késedelmet szenvedne. Legeltetés alá bocsáthatók azok a begyo- mosodott régi vágásterületek is, melyeknek beerdősi- tése, vagy természetes utón való felujulása sikerrel nem járt, s melyeket ennélfogva egész kiterjedésükben úgyis újból mesterséges utón be kell erdősiteni. Úgy a lombgyüjtés, mint a legeltetés és tűhasználat kedvezményében elsősorban azon községek szegénysorsu lakossága részesíthető, melynek határában az illető kijelölt erdörész fekszik. Amennyiben ezen általam kezelési szempontból eng-délyezett fenti mellékhaszonvételek üzemtervileg előírva nem volnának, utasítom, hogy azokat, a törvényszerű engedély utólagos elnyerése céljából a közigazgatási bizottságnak illetve bizottságoknak azonnal jelentse he. — Végül megjegyzem, hogy fentiekben érintett kedvezmények csak arra az időre érvényesek, mig a szárazság és annak következményei azok igénybevételét szüksé-' gessé teszik. A rendelet végrehajtásáról jelentést nem kívánok. Mezössy s. k. A hivatalos másolat hiteléül (olvashatlan aláírás) érd. s. hiv. igazgató. Magyar királyi Földmivelésügyi Minister 119010. 1—-b 1. szám. Valamennyi közigazgatási bizottságnak Folyó évi 118130-—1—A—2. számú rendeletem- rntrl kapcsolatosan szives tudomásvétel végett közlöm. Budapest, 1917. évi junius hó 26 ári. Mezössy s. k. 1625—19jl7. kib. szám. Herbst Géza s. k., alispán, a kib. h. elnöke. Szám: 190408 1917. kig. Pest-Pilis Solt Kiskun vármegye alispánja. Tárgy: Kiskorú Tóth Lajos illetve Tóth Mária körözése. Körözvéiiy. Kiskorú Tóth Lajos illetősége kerestetvén, a tárgyalás folyamán szükségessé vált anyjának az 1884. évben Pilisszentkereszten született Tóth Mária rom. kath. cselédnek a saját és atyjának illetőségi viszonyaira való tüzetes kihallgatása. Nevezett legutóbb Salgótarjánban lakott jelenleg azonban ismeretlen tartózkodása. Felkérem ennél! gva. hogy nevezettet hatósága területén tüzetesen nyomoztatni, feltalálás esetén illetőségi, adózási viszonyaira nézve tüzetesen kihallgattatni, amennyiben a körülményekre vonatkozó okmányai lennének azokat hivatalos használatra bekivánni és megküldeni szíveskedjék. Nemleges értesítés mellőzését kérem. Budapest, 1917. évi május hó 1-én. Alispán helyett: Agorasztó s. k főjegyző. 15846| 1917. szám, Hivatalos Lap V. rovatába közzéteendő. Szombathelyi 917. évi julius hó 7-én. Herbst Géz á». alispán.
