Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-15 / 11. szám
106 Ha valaki befizetett nyugdijjárulékait az előző §. értelmében visszakapván, később a vármegye területén ismét községi (kör) jegyzővé vagy segédjegyzővé választatnék, az első jegyzői szolgálatban töltött évek csak azon esetben fognak leendő nyugdíjaztatásánál beszámíttatni, ha az illető a 20. §• által megkívánt igazolást bemutatta s ha a visszavett dijjárulékokat az alapba befizette. Ellenkező esetben csak az ujabbi szolgálat ideje szolgálhat nyugdíjaztatásnak alapjául. 28. §. A községnél szabályrendelettel rendszeresített állásban levő és élethossziglan megválasztott Írnokok és irnoki vagy hasonló teendőket végző más közigazgatási alkalmazottak szolgálatképtelenség vagy önhibájukon kívül más okból történő elbocsátás esetén 10 szolgálati év után 200 korona, 20 évi után 400 korona, 30 évi után 500 korona, 40 évi után 600 korona állandó évi nyugellátásban részesül a jegyzői nyugdíjalapból. 29, §. A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított jegyzők, segédjegyzők i letve ezek özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálati idején vagy ezelőtt törvényesen egybekelt és halála napját megelőzőleg legalább egy éven át törvényes házasságban együtt élt. Az a nő, aki férje halálakor férjével nem élt együtt, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha erköcs tckintetéően kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlőleg beigazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Az a nő akinek a nyugdíjra jogosulttal kötött házasságát a birótág jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdij fizetésre van kötelezve. Amennyiben a volt férj halálakor igény- jogosult özvegyet nem hagyott hátra, az ilyképen elválasztott nőt a teljes nyugdíj illeti meg. Ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet hagyott hátra, az az özvegy és a fentebb említett nő vagy esetleg nők a törvényszerű özvegyi nyugdíjban egyenlően osztozik. A bíróság által jogerősen elválasztott nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj, ha a férj tartásdij fizetésére volt kötelezve, nem haladhatja meg a bíróság által megállapított tartásdijnak összegét. Ha pedig a tartásdijnak összege kisebb, mint az özvegyi nyugdíjnak a bíróság által elválasztott nőt megillető hányada, a különbözeiét az igényjogosult özvegy részére kell kiadni, 27 §. Az igényjogosult özvegy teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének a fentebbiek szerint jogerős birói Ítélettel elválasztott korábbi neje részére nem állapíttatott meg özvegyi nyugdíj, vagy ha az e nő részére megállapított özvegyi nyugdíj bármely okból beszíintettetett. 30. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetettt. b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már a hatvanadik évét túlhaladta s ezen házasságból törvényes gyermek nem maradt hátra. 31. § Az özvegyet ellátási összegkép azon összeg fele illeti meg, mely férjet az elhalálozás alkalmával nyugdij- képen megillette volna. Ha a fentiek szerint jaró özvegyi nyugdíj kevesebb mint évi 800 korona, akkor az özvegyi nyugdíj évi 800 koronában ál'apittatik meg. 32 §• Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban: 1 ideiglenesen: ha az özvegy, valamely nem becstelenitö bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésre Ítéltetett és pedig a szabadságvesztés büntetés kiállásának tartamára. 2. véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik. b) ha becstelenitö bűntett vagy abban való bűn- részesség miatt jogerős bünfenyitő ítélettel elitéltetik. c) ha újra férjhez megy. d) ha erkölcstelen életet él. 33. §. Ha az özvegy rendszeresített állami törvényhatósági vagy községi hivatalos állomást nyerne, vagy térje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki. mely az özvegy rendes hivatali fizetését felülmúlja. 34. §. Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes vagy nyugdíjazott jegyzők, segédjegyzők törvényes vagy törvényesített kiskorú árvái 18 életévük betöltéséig neveltetési pótlékban részesittetnek, ha a házasság, melyből a gyermek származott, a nyugdijintézeti tag tényleges
