Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-15 / 11. szám
— 104 — nak állásáról, nyugdíjazottak számáról s egész eljárásáról minden évben a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésének kimerítő jelentést tesz; s a jelentés egy- egy példányát a nyugdíjintézet minden egyes tagjának legkésőbb minden év május 15 ig megküldi. d) Jegyzéket vezet az összes községi és körjegyzőkről, valamint a rendszeresített állományú segéd- jegyzőkről, az alkalmazottak korának, szolgálatba léptük idejének és helyének s előzetes szolgálatuk nemé nek és idejének pontos feltüntetésével, úgyszintén jegyzéket vezet az összes nyugdíjazottakról, ellátási vagy neveltetési járulékban részesiiltekről, melyből a nyugdíjazott jegyző, özvegye vagy árvái neve, a nyugdíj, ellátás vagy járulék nagysága megállapításának ideje stb. pontosan kitűnjék. A vármegyei hatóságok mindazon határozataikat, melyeket a községi és körjegyzők, segédjegyzők állásainak betöltése, megváltoztatása, illetményeinek módosítása stb. tekintetében hoznak, a vármegyei főjegyzővel mint a nyugdijválasztmány elnökével hivatalból közölni tartoznak, ki ezen változásoknak a törzskönyvben leendő nyilvántartásáról gondoskodni köteles. e) Véleményt ad a választmány a községi és kör-, valamint segédjegyzők által befizetett nyugdijjárulékok visszatérítése vagy más törvényhatóságokhoz való áttétele, úgyszintén más törvényhatóságoknál fizetett ily nemű járulékok átvétele iránt valahányszor ennek az alábbi §-ok szerint helye van. f) Végül a választmány megvizsgálja a nyugdijat, vagy ellátást élvezők által illetményeinek kiszolgáltatása körül emelt panaszokat é.s kívánalmakat s azok tekintetében javaslatot tesz. 14. §. A törvényhatósági bizottságnak 1896 : XXVI. t. c. 27. §-ában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz, minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a m kir. belügyminiszter úrhoz felebbezésnek van helye. 15. §. A törvényhatósági bizottságnak a nyugdijat, ellátást vagy neveltetési járulékot, úgyszintén a befizetett nyugdijjárulékok visszatérítését megállapító véghatározatai a vármegye alispánjának adatnak ki, aki az ekképen megállapított összeget a nyugdíjpénztár terhére szabályszerűen utalványozza. A nyugdíj, ellátás vagy neveltetési járulék havonkénti, előlegesen fizetendő részletekben állapítandó meg és utalványozandó. Az utalványozott összegek a felvételre jogosultnak az illetékes községi elöljáró által láttamozott és a hivatalos pecséttel ellátott bélyeges nyugtájára fizettetnek ki. Nyugdíjra igénnyel bir: a) Minden koránál vagy egyéb oknál fogva munkaképtelenné vált községi vagy körjegyző, vagy rendszeresített állományú segédjegyző, ki Vasvármegye területén legalább 5 évig egyfolytában viselt jegyzői hivatalt, mellyel a 2. §. értelmében a nyugdijintézeti tagság s a 3. §. szerinti járulékok fizetésének kötelezettsége együtt jár. b) Ha a nyugdíjra különben igénnyet biró jegyző hivatalos eljárás közben szenvedett baleset folytán válik szolgálatképtelenné, habár beszámítható szolgálati ideje 5 évre nem is terjed, ugyanazon nyugdíjban részesítendő, mintha már 5 évet szolgált volna. Ha pedig az ilyes esetben a beszámítható szolgálati évei az ötöt meghaladják, akkor az ellátás kiszámításánál szolgálati éveihez további öt év számítandó. A háborúban teljesített katonai szolgálat következtében rokkantakká vált nyugdijintézeti tagok s ezek családjai, valamint a háborúban elesett nyugdijintézeti tagok családja, a nyugdíj illetőleg az özvegyi ellátás és neveltetési járulék megállapításánál ugyanily kedvezményben részesülnek. Mennyiben lehet helye idegen törvényhatóság területei eltöltött jegyzői szolgálati idő beszámításának, azt a 21. §. határozza meg. 17. S. A nyugdíjazás a közszolgálat érdekében hivatalból is elrendelhető, mely esetben a betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné vált jegyzővel szemben a nyugdijat kezelő választmány az alábbi §§-ok figyelembe vételével jár el. 18. §. A jegyzők és segédjegyzők nyugdijának kiszabásánál minden esetben olyan összeget kell alapul venni, mint amely az 1913. LX. te. 1. és 7. §-ai értelmében legkisebb alapilletmény és korpótlék címen jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a fent hivatkozott törvény életbelépte előtt ennél magasabb összeg alapulvételére szereztek igényt. Beszámítandó ezenkívül a községi és körjegyzőknél 600 korona lakbérátalány, a segédjegyzőknél pedig a tényleg élvezett lakbér 300 korona erejéig természetbeni lakást élvező segédjegyzőknél 300 korona lakbérátalány. A jegyzők és segédjegyzők lakbérilletménye azonban oly feltétellel számittatik be a nyugdíjazás esetén, hogy a 4 §. értelmében járó járulék ezen illetmény után legalább 10 éven át az illető jegyző szolgálata, akár nyugdíjazásban léte ideje alatt befizetendő. 16. §.
