Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-21 / 38. szám

— 875 ha erkölcs tekintetében kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlőleg beigazolja hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Az a nő akinek a nyugdíjra jogysulttal kö­tött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdij fizetésre van kötelezve. Amennyiben a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az iiyképen elvá­lasztott nőt teljes nyugdíj illeti meg. Ha pedig a volt férj halálakor igényjogo- gosult özvegyet hagyott hátra, ez az özvegy és a fentebb említett nő vagy esetleg nők a tör­vényszerű özvegyi nyugdíjban egyenlően osz­toznak. A bíróság által jogerősen elválasztott nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj ha a férj tartásdij fizetésére volt kötelezve, nem ha­ladhatja meg a bíróság által megállapított tar- tásdijnak összegét. Ha pedig a tartásdijnak összege kisebb mint az özvegyi nyugdíjnak a bíróság által el­választott nőt megillető hányada, a különböze­iét az igényjogosult özvegy részére kell kiadni. Az igényjogosult özvegy teljes összegű öz­vegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének a fentebbiek szerint jogerős bírói Íté­lettel elválasztott korábbi neje részére nem állapíttatott meg özvegyi nyugdíj, vagy ha az e nő részére megállapított özvegyi nyugdíj bár­mely okból besüntettetett. 30. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott álla pofában köttetett. b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már a hatvanadik évét túlhaladta s ezen házasságból törvényes gyermek nem maradt hátra. 31. §. Az özvegyet ellátási összegekép azon ösz- szeg fele illeti meg, mely férjét az elhalozás alkalmával nyugdijképen megillette volna. Ha a fentiek szerint járó özvegyi nyugdíj kevesebb mint évi 800 korona akkor az özvegyi nyug­díj évi 800 koronában állapittatik meg. 32. §. Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban : 1. Ideiglenesen: Ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés bün­tetésre ítéltetik és pedig, a szabadságvesztés büntetés kiállásának tartamára. 2. Véglegesen : a) Ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik. b) Ha becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitő Íté­lettel elitéltetik. c) Ha újra férjhez megy. d) Ha erkölcstelen életet él. 33. §. Ha az özvegy rendszeresített állami tör­vényhatósági vagy községi hivaialos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki, mely az özvegy rendes hiva­tali fizetését felülmúlja. 34 §. Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes vagy nyugdíjazott jegyzők segédjegyzők törvé­nyes vagy törvényesített kiskorú árvái 18 élet­évük betöltéséig neveltetési pótlékban részesit- tetnek, ha a házasság melyből a gyermek szár­mazott a nyugdijintézeti tag tényleges szolgála­tának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg kötte­tett illetőleg ha a törvényesités az említett idő alatt történt. Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint tötvé- nyesitett gyermekének is abban az esetben, ha az atyja életét minden kétséget kizárólag szol­

Next

/
Oldalképek
Tartalom