Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-07 / 36. szám
355 — Harti fogolytáborban levő 52 fűtő közül 38 napszámos, kik azonban értenek a mezőgazdasági gépek kezeléséhez. Budapest, 1916. augusztus 17. A miniszter helyett: br. Kazay s. k. államtitkár. 18.557—1916. szám. Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester Urnák! (Könyomatos példányban is kiadatott.) Megfelelő eljárás és jelentéstétel végett kiadom. Szombathely, 1916. augusztus 25. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula, főjegyző. Másolat: A Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 59801. VI. A. 1916. szám. Valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvény- hatóságnak. Egyes vásártartó városok és községek a vásári alkalmaknak a háború tartamára való korlátozása, illetőleg a vásároknak a háború tartamára való ideiglenes áthelyezése tárgyában, a m. kir. minisztérium által folyó évi junius hó 15-én 1933 — 1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet ha- tározmányait helytelenül értelmezik, nevezetesen ott, a hol a kirakó és állatvásárokat eredetileg külön-külön napon engedélyezték, azokat e rendelet életbelépte után is, nem egy, hanem két napon át (egyik napon kirakó, másik napon állatvásár) tartják, továbbá olyan helyeken, ahol eredetileg hetenként több heti vásárt tartottak, nem a hét kezdőnapjához (vásárnapjaihoz) hanem a következő hét kezdőnapjához (vasárnaphoz) közelebb eső hetivásárt tartják meg. Az ebből származható zavarok és félreértések elkerülése végett közlöm, hogy az idézett rendelet 2-§a értelmében az országos, továbbá a havi kirakó és állatvásárokat, valamint az országos vásár jellegű bu- csuvásárokat, a háború tartama alatt csak egy napon és pedig az engedélyezett vásári napok első napján kell megtartani, még akkor is, ha az állat- és kirakodó vásárt eredetileg külön-külön napra, vagy napokra engedélyezték is. Az országos állat- és kirakóvásárokat tehát összevontan együtt, ugyanazon napon (első vásári napon) szabad csak megtartani. Azokon a helyeken pedig, ahol az idézett rendelet életbelépte előtt hetenkint több hetivásárt tartottak, ott a rendelet 3. §-a értelmében a háború tartama alatt csak a hét kezdőnapjához (vasárnaphoz) köze’ebb eső hetivásárt szabad megtartani. Ez a megáilapitás azon körülményen alapul, hogy különben a közforgalomban levő naptárak a hét kezdőnapjául a vasárnapot jelölik meg. Ebből következik, hogy a heti vásár napjának megállapításánál ez a vasárnap és nem a következő hetet megkezdő vasárnap az irányadó. Önként értetődik, hogy ott, a hol az eredetetileg enge- délyezet hetivásárok közül az egyik vasárnapra esik, úgy a hetivásárt vasárnap kell megtartani a háború tartama alatt. Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy a fenthivatkozott rendelet 5. §-ában emlitett vásáráthelyezések és pótvásárok engedélyezése iránti kérvényeket, nem a törvényhatóságok első tisztviselőjének, hanem a törvényhatósági bizottságnak kell körülményesen megindokoló jelentéssel hozzám felterjeszteni. Ugyancsak a törvényhatósági bizottságot illeti meg az emlitett rendelet 4. §-ában foglalt az a jog, mely szerint a hetivásároknak két hetenként való megtartását hatá rozhatja el. Budapest, 1916. évi augusztus hó 24-én. A miniszter helyett: Lers s. k. államtitkár. 188i3—1816. szám. (Vásári alkalmaknak a háború tartamára korlátozása, illetőleg ideiglenes áthelyezése.) Valamennyi járási főszolgabiró és r. t. városi polgármester Uraknak ! Ezen miniszteri rendeletet azzal közlöm, hogy annak rendelkezéseit a hatóságuk alá tartozó községi és körjegyzők utján az illetékes községekkel közöljék, s a jövőbeni pontos eljárásra utasitást adjanak. Szombathely, 1916. augusztus 29. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula s. k. főjegyző.
