Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-29 / 26. szám

— 216 — ben rendszeresített állalidó jellegű állásokra meg választott, vagy kinevezett és állandó évi fizetés mellett alkalmazott: a) tiszti, kezelő, segéd és s^olgaszemélyzet; 1)) évi Segélyülj élvezetében álló közigazgatási gyakornokok; c) a törvényhatósági utmesterek és ut- kaparók; d) a Vármegyei 1,'aktianya-felügyelő. A vármegyei dijnokok ellátására vonatkozó­lag részben a 16105 909. számú vármegyei sza­bályrendelet intézkedései irányadók. II. A nyugdíjalap létesítése. 3. §• A nyugdíj-alap értékei és jövedelmi forrásai a következők: a) a jogosultsággal bíró az. 1. 2. g-okban emlí­tett egyénéknek a következő §-ban részletezett járulékai; b) a törvényhatósági alkalmazottakra kiro­vandó fegyelmi pénzbüntetések és rendbírságok: c) szaksértési bírságok; el) esetleges alapítványok és adományok; e) a megye közönsége állal a megyei háztar­tásnál évente elért megtakarításokból a pénz­tári maradványból megszavazott összeg. Az erre vonatkozó véghatározat azonban csakis kormány hatósági jóváhagyás 'után hajtható végre; f) az útalap hozzájárulása; g) az 1883. évi XV. t.-e., valamint az 1912. LIX. t.-c. értelmében kivethető pótadók; h') a záródijakból szabályrendelelileg meg­állapított összeg; i) az alap saját kamatjövedelme; j) a Volt nyugdijpótló alap vagyonából. 4. §. A nyugdíjazásra és Végkielégítésre jogosul­tak az alább meghatározott arányban és mérv­ben kötelesek a nyugdíjalaphoz járulni. a) A 2. §. a) d) pontjaiban felsorolt nyugdíj­intézett tagok megválasztásuk és kineveztetéSjük- től számított 2 éven át belépési dij címén beszá­mítható javadalmazásuk után 3 százaléktóli. b) Az a) alatt megnevezettek szolgálatba lé­pésüktől. illetőleg beszámítható javadalmazásuk folyóVá tételétől fogva mindaddig, inig szolgá­latban maradnák, illetőleg javadalmat húznak, beszámítható jaVadalmazás 2 százaléktól ijával. c) Ugyancsak a beszámítható javadalmazás emelkedésével egybekötött előléptetés esetén az a) és b) alatti járulékokon kívül 1 évi fizetési többletnek egyszersmindenkorra 30 százaléktóli- jával, az a) b) c) alatti járulékok az illetők be­számítható javadalmazásából a kir. állampénz­tár által haVonkint visszatartatnak és a nyugdíj­alap pénztárba bevételez tetnek. 5. §. Az 1887. évi január 1-je előtt alkalmazott kőnyomdász, házfelügyelő, fogházőrök. hivátal- és háziszolgák azon tekintetnél fogva, mivel azok eddig is nyugdíjalappal bírtak, melyre nézve habár csekélyebb összeg erejéig nyugdíj érvényt szereztek, a 4. §. a) b) c) pontjaiban meghatá­rozott járulékok fizetésétől véglegesen felmen­tetnék, azonban nyugdíjazásuk. Valamint árváik és özvegyeik ellátása a jelen szabályok szerint történik. 6. §. Az 1887. január 1-je után szolgálatba lépő kőnyomdász, házfelügyelő, fogházőrök, hivatal- és háziszolgákra az 5. §-ban m egáll api tolt ked­vezmény ki nem terjed, s azok a 4. §. a) b. c) pontjai alatt meghatározott járulékokkal a nyug­díjalaphoz jelen szabályok értelmében hozzájár mini 'tartoznak. 7- §■ A nyugdí jalapnak a 4. §. a) b) c) alatt felso­rolt járulékaiból csak a b) alatti 2 százalék ál­landó járulék fordítható teljesen nyugdíjazásra, az a) és c) alatti járulékok az alaphoz csa­tolandók. 8. §. A nyugdíjalapnak a 3. §. b) c) d ; és te) alatt felsorolt jövedelmei az alaptőkéhez csatolandók1, melynek kamatai teljes mértékben felhasználha­tók az alap terheinek fedezésére. A fel nem használt kamatjövedelem, mint tőkésített kamat külön kezelendő és az alap ki­adásainak fedezésére fordítható. A nyugdíjalapra esetleg teendő alapítványok felhasználására nézve az illető alapitványozó, vagy adományozó akarata lesz irányadó. Az esetben, ha az alap jövedelme nagyobb szánni ellátások folytán a kellő ellátási összege­ket nem fedezhetné, úgy a vármegye közönsége a felmerült hiány fedezéséről saját hatáskörében gondoskodni köteles, miért is a fedezet esetle­ges elégtelenségének indokából az ellátási jogó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom