Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-24 / 25. szám
— 277 — ügyminiszter úrral egyetértőleg létrejött megállapodás alapján szükségessé vált, hogy a tavaszi vetési szabadságolásokhoz és vezényléséhez hasonlóan a legénység kaszálásra, aratásra és cséplésre is, az illető mezőgazdasági munkák idejében 14 napra szabadságoltassák, illetőleg községeknek és egyes birtokosoknak rendelkezésére bocsáttassák (vezényeltessék). Ehhez képest elrendeltetett, hogy mint a közös hadseregbeli, mind a honvéd legénység, abban a mértékben, amint azt a hadrakelt sereg részére szükséges pótlások készenlétbe helyezése és a kiképzés megengedi, a kaszálási, aratási és cséplési munkálatokra szabadságoltassák, a községeknek és birtokosoknak rendelkezésére bocsáttassék. A szabadságolásokra nézve a következő rendelkezések irányadók : I. A szabadságolás sorrendje. Szabadsá- golandók: 1. Az önálló mezőgazdák illetőleg ilyenek hozzátartozói, de csak saját birtokukra illetőleg szüleik birtokára. 2. A mezőgazdasági munkások. 3. A lábadozó osztagoknál lévő mezőgazdák és mezőgazdasági munkások csak abban az esetben szabadságolható*, ha testileg a mezőgazdasági munka elvégzésére vagy mint birtokosok, illetőleg mint földbirtokosok tisztviselői (gazda, intéző) a mezőgazdasági munka felügyeletére alkalmasak és a hadiszolgálatra való teljes alkalmasság visszaszerzésére ezen munka teljesítése nincsen hátrányos befolyással, illetőleg a teljes alkalmasság visszaszerzése nincsen veszélyeztetve. Amennyire csak lehetséges, szabadságoltatni fognak, a hadiszol- gáltatásokről és a népfelkelésről szóló törvény alapján igénybe vett munkások és más egyének is. II. A szabadság kérelmezése. A szabadságot az illető katonának, illetőleg munkásnak személyesen, a kihallgatáson (rapporton) kell kérelmeznie. A szabadságot a póttest (intézet) stb. parancsnoka engedélyezi. III. A szabadság helye. A legénységet általában abba a községbe szabadságolják, a melyben a saját bemondása szerint legutóbb mezőgazdasági foglalkozását űzte. A magyar szent korona országainak déli részeire csak addig a határvonalig engedélyeztetik szabadság, mely a Száva mentén Bosutig, azután Martinczivelik, Ruma, St.-Pazova, St.-Banovci Ferenczhalom, Temesmiklós, Oravicza, Mehá- dia irányában húzódik. Szabadság nem fog engedélyeztetni a zagrebi honvéd kerületben a Vrbovszko-Ogulin-Szlunji vonaltól délkeletre. IV. A szabadság kezdete. A cs. és kir. katonai (hadtest) parancsnokságok utasittattak, hogy szabadság kezdetét egy-egy vármegye területére nézve a vármegyék alispánjával egyetértőleg állapitsák meg. Ennélfogva ». vármegye alispánja a különleges helyi, éghajlati és gazdasági viszonyoknak figyelembe vételével az aratási és cséplési szabadságolások kezdetére vonatkozó javaslatát a vármegyei gazdasági felügyelő, illetőleg a vármegye területén működő gazdasági egyesület és esetleg a megye területén belül fekvő törvényhatósági városok gazdasági egyesületei véleményének rövid utón való kikérése után az illetékes katonai (hadtest) parancsnokságnak azonnal tegye meg, illetőleg a katonai parancsnokság ilyen tárgyú megkeresésének haladéktalanul tegyen eleget. A szabadság kezdetéről annak megállapítása után a honvéd kerületi parancsnokság a vármegye alispánja által további intézkedés végett azonnal táviratilag értesítendő. Kaszálásra a honvéd legénység az ez iránti kiadott utasítás folytán azonnal fog szabadságoltatni. V. A községi elöljáróságok és városi hatóságok, valamint a járási tisztviselők értesítése a szabadságolásokról. A póttestek (intézetek stb.) a szabadságolt legénység névjegyzékét megküldik a községi elöljáróságoknak és városi hatóságoknak, valamint a járási tisztviselőknek. A községi elöljáróságok és városi hatóságok a megküldött névjegyzékbe bejegyzik azt, vájjon a községbe illetőleg városba szabadságolt legénység tényleg végezte-e azt a munkát, melyre szabadságot kapott. Az ekként kiegészített névjegyzéket a szabadság letelte után az illető póttestnek (intézetnek) vissza kell juttatni. A járási tisztviselő a megküldött névjegyzékből tudomást szerez arról, hogy a járás területére a kaszálási, aratási és cséplési munkálatokra mily számú legénység szabadságoltatott. Amennyiben a járási tisztviselő arról értesül, hogy valamely községben munkáshiány mutatkozik, azonnal intézkedni tartozik, hogy az illető községnek a másik községben rendelkezésre álló felesleges katonai munkaerő átengedtessék. VI. A szabadságolt katonák jelentkezése. A szabadságolt katonák a községbe illetőleg városba történt megérkezésük alkalmával nemcsak a községben, illetőleg városban levő csendőrségnél, hanem a községi elöljáróságnál illetőleg városi hatóságnál is kötelesek jelentkezni. A jelentkezés előjegyzésbe veendő és a póttestek (intézetek) által megküldendő névjegyzékbe az illető egyén neve után bevezetendő. VII. A szabadságon lévő katonák ellenőrzése. A szabadságolt katonák (munkások) szabadsá
