Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)

1914-06-18 / 25. szám

— 240 —

magasságának, a mennyezet (alsói deszkázásáig mérve, legalább 2.4 m.-nek kell tennie; a tanterem ablakainak felülete a tanterem alapterületének legalább egyhatod részét kell, hogy elérje, bérejlt helységeknél -ettől némi eltérés mutatkozhatik.

A, tanterem padlójának szintje nem lehet .mélyebb, mint a külső talaj szintje.

A, tanterem fűtésére elegendői fütőképességü kályhát kell alkalmazni. t •

4. 'Előtér. A. tantermet előtérrel kell ellátni, amelybe több tanterem is nyílhat.

Az előtér ajtaja kifelé nyíljék. Kjö-ltségkim-c- lés okából az előtér fából is készíthető.

Bérelt helyiségeknél indokolt esetekben az előtértől el lehet tekinteni.

5. Árnyékszék. Minden iskolaépületnél árnyékszékről kell gondoskodni, amelyet a tanulók neme szerint el kell különíteni és csatornázás hiányában pöeegödörrel kell ellátni. »

A. már meglevő tantermek kibővítésénél és az ideiglenes bérhelyiségeknál a fentjedzett irányelvek mértékadók.

Az iskolaépület kibővítésénél (pl. uj tanterem1, tanítói lakás hozzáépítésénél)! az uj iskolák (építésére megadott alábbi szabályokat kell szem előtt tartani.

II, Az uj iskolák építésére vonatkioz|ő| (követeimé - I : ínyek. ■ !

1. Telek. Az uj iskola építésére szolgálói telket akként kell megválasztani, hogy az lehetőleg! a község középpontjában feküdjék. Niagyterjedel- mü községekben célszerűbb egy nagyok iskolaépület helyett több kisebbet emelni. Az jskolate- lek kiszemelésénél különös figyelemmel kell lenni arra, hogy annak közelében ne legyen korcsma, vágóhíd, mén, bikatelepi bordélyház, zajos vagy bűzös gyár, továbbá, hogy lehetőleg távol legyen az iskola vásártértől, vasúttól, folyótól,, vagy záporároktól.

Egy tantermet és egy tanítói lakást magában foglaló iskolaépület céljaira legalább 1.000 négyzetméter nagyságú telket kell választani.

Lehetőleg olyan telket kell kiszemelni, amelyen az iskolaépület teljesen szabadon állhat.

A, telek lehetőleg sik legyen és az úttest szintjében feküdjék. Vizenyős és fertőzött talajú tel« kékén iskolaépület nem temelhetői.

III. Iskolaépület. [

Az egytantermes iskolaépületnek tantermet és előteret kell magában foglalnia. A, hozzávalói árnyékszéket különállóan kell megépíteni a tanulók neme szerint elkülönítve. Az iskolaépülethez csatlakozóan építhető a tanitói lakás is, de annak külön bejárattal kell bírnia.

Az iskolaépületet a helyszínén lehetőleg úgy kell lelhelyezni, hogy az szükség (esetén uj tanteremmel legyen kibŐvithetö. Több tantermes iskolákban égy szertárhelyiség építése is kívánatos.

Az iskolaépület az azon vidéken alkalmazni szokott építőanyagok felhasználásával építhető. A padló szintjén a talaj szintje felett legalább 30 cm;, rel magasabban kell felvenni. Lejtős telken ezt la méretet az épület által elfoglalt terület legmagasabb 'pontja felett kell felvenni. A, tanterem padlózata legalább 20 cm. (magas száraz homokra vagy salak ff eltöltésére fektetett puhafapadlói legyen.

A,z iskolaépületet tartós és tűzbiztos fedéllel kell (fedni (cserép, pala, müpala).

( 3. Tanterem. Azt, hogy hány tanterem legyen az iskola, az abba járói gyermekek létszáma határozza meg. Szemelőtt tartva azf hogy egy tanteremben törvény értelmében 60 gyermeknél több rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket hat rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket hatvan tanulóira alkalmasan akként kell megépiteni, hogy alapterületük legalább 48 négyzetméter és legfeljebb 72 négyzetméter legyein.

' Kivételesen kisebb tanterem is építhető ott, ahol a mindennapi tankötelesek száma 60-on állandóan és jelentékenyen alatta marad1.

A tanterem mélysége nem lehet több 6.5 méternél, magassága pedig nem lehet kevesebb 3.4 |mé térnél.

A. tanterem lehetőleg északkeleti fekvésű legyen.

A. tanterem falait fehérre kell meszelni. Me- nyezetének nem kell sikfiöidémnek lennie Amennyiben fagerendás menyezh alkalmaztatnék, a tanterem magasságát nem a ;benyulói gerenda alsói éléig, hanem az alsói deszkázatig kell mérni. A, tanterem ajtója kifelé nyíló-, egyszárnyú gerébtokos, 1 m. széles és 2.20 m. magas legyen).

Az egy tanterem eső ablakok jfelülete a tanterem alapterületének legalább egyhatodát érje ej.

Az ablakokat a tanulókltój balkézfelől kell elhelyezni.

Az ablakok (kétfőseik és befelé nyilőiak legyenek. A. felső ablakszárnyaíkat lehetőleg mellőzni kell. Az ablakmellvéd magassága 1.00 m. legyen. Az albalakközök a lehetőségig keskenyem épüljenek. Az igy keletkező- ablakközök pilléreit rézs- utosan le kell csapni. Az ablakot a menyezethez, fa mennyire lehet föl kell vezetni. Csak (egyenes za- radéjku ablak alkalmazható.

A. tanterem fűtésére elegendő fütőiképességiü kályhát kell alkalmazni. A. kályhát legcélszerűbb a teremnek a tanitói mellett levő sarkába állítani!.

4. Előtér. A. tanterem ne nyíljék kötetlenül sem utcára, sem udvarra, hanem előtérinél bírjon, amelybe több tanterem is nyílhat. Az (előtér ajtaja kifelé nyiljék. Költségkímélés okából az előtér fából is készülhet,

A több tantermes iskoláknál a köjzlekedésre szolgáló' folyosó legalább 1.5 m. széles legyen.

5. Árnyékszék. A|z áirnyékszéknél 25—30 fiúra egy ülő és egy vizelő helyet, 20—25 leány számára egy ülőhelyet kell számítani. Gondoskodni kell ár- nyékszékről a tanítóik részére is éls amennyiben az iskolaépületben tanító' lakás van, a tanítói családja részére is. A. tanítók és családjuk árnyékszékei az iskolai árnyékszékcsoportban helyezhetők el, de bejáratukat el kell különíteni.

Az árnyékszékhez csatornázás hiányában pöiee- gödröit kell építeni. Az árnyékszékcsoportnak az iskolaépülettől legalább 10 méternyire kell állania. Az árnyékszékcsoport egészen fából is épülhet.

6. Kút Az iskola telkén lehetőleg kútról is kell gondoskodni. A, kút fedett legyen és a pöt- cegjöidÖirtől legalább 20 m. távolságban álljon.

7. Tanítói lakás. Egy vagy két tantermes is-