Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)

1914-04-02 / 14. szám

ismészeti szereket sem' amelyeket pedig szintén csakis a föl dm ive lésügyj miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg kiadott engedélye alapjain szabad Üzletszerűen termelni és forgalomba hozni. A;Z egyöntetűség biztosíiitjálsa érdekéiben az 52884—896. sz. F. M. rendeletet, valamint a takonykor elleni [óvintézkedésekre szólói 4000—899. sz. F. M. rendelet 32. §-ának a mailéin alkalma/iá- sára vonatkozó részét hatályon kívül helyezem ié|s a kővetkezőket rendelem.

Kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni azt: a) aki állati 'betegségek ellen óvó, vagy gyógyítási célokra szolgáló titkos összetételű vagy elkészített összetet gyógyszert [állati tápport vagy tápfolyadékot, bakteriológiai természetű védőojtóanyagot, gyógyító és védőszerlumot diagnosztikai, (kóris'méiszeti) szert az 1888. VII. törvénycikk 124. i§-ia, illetőleg az 5[4|0Ö—907. [sz. F. M. rendelet ellenére s a föld- ömivelésügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértő előzetes engedélye nélkül Üzletszerűen gyárt és termel, avagy engedély nélkül raktáron tart, hirdet, forgalomba hoz, illetőleg iiilyen szerek, vagy anyagokra megrendelőket gyűjt;

b) aki amennyiben az 1888. VII. törvénycikk 153. §-iának c) pontja és 154. [§-jának j)i pontja szerint minősülő kihágás fenn nem forog — az a) pontban említett s nem engedélyezett ilyen szert, vagy anyagot alkalmaz vagy alkálmlaiztjáit;

c) aki — amennyiben az 1888. VII. törvénycikk 153. §-iának c) pontja és 154. [§-lának j) pontC ja szerint minősülő kihágás fenn nem forog^^*-' állati betegségek ellen szolgáló s nem engedélye^ zett uj gyógymódot az 1888. VII. törvénycikk 12^J^ §. ellenére állatorvosi képesítés nélkül alkalmaz, vagy alkalmaztat;

d) aki állati betegségek ellen szolgáló s élő (kórnemző) csirákat tartalmazó' védőojtászert, illetőleg az állati betegségek felismerésére szolgáló, diagnosztikai (kórismészeti) szert az 5400—907. sz.

F. M. rendelet 15. §. ellenére állatorvosi rendelés nélkül kiszolgáltat;

e) aki — amennyiben az 1888. VII. törvénycikk 153. §-iának e) pontja és 154. f§-árak j)[ pontja szerint minősülő kihágás fenn nem forog — (állati betegségek ellen szolgáló s élő (kióirnemző) csiráikat tartalmazó, bjár engedélyezett védoojtÓ--» anyaggal [állatorvosi képesités nélkül őjtjajslt végez, 'avagy diagnosztikai (kórismészeti) s'zert állatorvosi képesítés nélkül olyan állaton alkalmaz, v[agy alkalmaztat, mely, tulajdonában illetőleg gondb- zása, vagy felügyelete alatt nem áll;

f) iaz az jállatorvlos, aki [állami kártalanítás mellett irtandó, [állati betegségek felismeréséire1 szolgáló diagnosztikai (kórismészeti) szert a fennállói rendeletek elleniére (ez idő szerint) a 4000—899. sz. F. M. rendelet 3^ 1 l,é^ 2[0l [§j§-ai alkalmiaz;

g) aki állati ojtóanyagot, szérumot, diagnosztikai siz'ert, titkos összetételű vagy elkészített összetett gyógyszert, tápport, vagy tápfolyadékot a fennálló rendeletek ellenére Horvát-Szlavonor- szágböl, Bosznia-Hercegovinából, Ausztriából vagy váimk;ülf|öildről engedély nélkül hoz be. A,z engedély nélkül Üzletszerűéin gyártott és termelt, illetőleg enegdély nélkül raktáron tartott, forgalomba hozott, ,avagy a g) pont alatt megjelölt területekről engedély nélkül behozott ilyen szert, vagy,

anyagot az 1888. VII. törvénycikk 157. §1., az 1879. XL. törvénycikk 25. '§. és az 1878. V. törvénycikk 61. §. értelmében el kell kobozni. Az elkobzott szerieket vagy anyagokat — amennyiben a fennálló, törvények vagy viszonyok szerint ártalmatlanná nem teendő — értékesíteni kell s az ért ékes itjéfs b ő I befolyó ősiszegeket az 1901. XX. te. 23. j§',-iában megjelölt célokra kell fordítani. A kihágások felett az 1901. XX. törvénycikk 13, 15V Í6. §§-aiban megnevezett hatóságok bíráskodnak s a kiszabott pénzbüntetést a hiv. törvény ’23. §-ában megjelölt célokra kell fordítani. E rendelet a hivatalos lapban történt kihirdetést követő 8-ijk napon lép életbe. Budapest, 1914. március 9.

5838—1914. szjám.

Valamennyi járási és r. t. városi, polgár mjesier? uraknak.

Tudomásvétel [és miheztartás vjeigejtt azzal küldöm meg, hogy azt a hatósága területén működő összes [állatorvosokkal közölje.

Szombathely, 1914. március 19.

(Alispán helyett:

Dr. Rádő [Gyufa sk., főjegyzői.

Tárgy: A marhalev^lefc kezelése tárgyaiban kör- rendelet^^

Másülatí Magyar királyi földmivelésügyi mi- ’niszter. 119320—1913. szám. III-l. Szakközegem jelentéséből arról értesültem, hogy a vármegye területén levő községekben és pedig főleg azokban, melyek a határszé i járásokban feküsznek, a marhalevélkezelés elljátása tekintetében még mindig a legrendezetleniebb viszonyok uralkodnak1. Ugyancsak szakközegem utján értesültem arról is, hogy a múlt év folyamán a vármegye csaknem valamennyi községe a marhalevélkezeíélsből befolyó dijak hováforditása tárgyában szabályrendeletileg intézkedvén, e szabályrendeletekben a marhalevélkezeléssel a községi bírák megbizattak és a kezelésből befolyó dijak is nekik engedtettek át.

Minthogy a községi bíráknak e szab)á;lyrehde- leti intézkedéssel törtélnt megbízatása ellentétben áll az 1888. évi VII. törvénycikk Végrehajtása tárgyában kiadott 40000—1888. sz'. rendelet 16. §-áival, mely rendeleltszakasz oly esetiekben, midőn a községi jegyző a marhalevélkezeléssel járói Írásbelii) teendőket egyéb hivatalos elfóglalts|ág[á|nak vagy, más gátló körülménynél fogva el nem láthatja,; a marhalevélkezelő kijelölését a községi elöljáróságra bízza s minthogy tehát ezekből a szóban« forgó szabályrendeletek a marhalevélkezielő személyének kijelölésére vonatkozó intézkedéseket egyáltalában nem tartalmazhatnak, ennélfogva felhívom alispán urat, intézkedjék az iránt, hogy az illető községek szabályrendeletei a törvényhatóság által az 1886. évi XXII. törvénycikk 18. §-a alapján megsemmisitteissenek s a községek Uj, megfelelő szabályrendeletek alkotására, a községi elöljáróságok pedig arra utasittassanak, hogy a mennyiben a jegyzők tényleg akadályozva vadaik a marhalevélkezelési teendők ellátásában, úgy a czélra az idézett rendeletszakasz értelmében saját hatás