Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-30 / 44. szám
XI. évfolyam. Szombathely, 1913. október 30. 44. Előfizetési ár : — Egész évre 8 korona. Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez — a vármegyeházba — küldendők. VASVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: dr. BADÓ GYULA, főjegyző. Hirdetési dijak: 1—50 szóig 2 Korona, minden további 100 szóig 2—2 Korona. Megjelenik minden csütörtökön I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1913. évi szeptember hó 15-én és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 18014/913. sz. Tárgy. Olvastatott a m. kir. Belügyminiszter ur 195519/912. és 37883/913. sz. rendeletéi melyekben a vármegyének 25247/910. szám alatt alkotott ebtartási szabályrendeletének módosítását kívánja, másrészt Szombathely r. t. város által alkotott 125—913 kgy sz. szabályrendeletét megsemmisítvén, az 1888. VII. t.-cz. 72. §-a értelmében, a törvényhatóság hatáskörébe utalja a rendezett tanácsú városok részére is az ebtartási szabályrendeletek alkotását. Az állandó választmány határozati javaslata a következő : Mondja ki Vasvármegye törvényhatósága, hogy ezen fent hivatkozott Belügyminiszteri rendeletekre való utalással ragaszkodik a szabályrendelet tervezet 2. §-ában körülirt adózási mérvhez és fokozathoz azért, mert ezen adózási mód és tétel a gyakorlatban bevált, az ebadó kivetése és kezelése ezen mód szerint egyszerű, fölösleges vitákra alkalmat nem nyújt, s csakis ezen adózási mód mellett érhető el, hogy az ebadónak a vármegyei közkórház javára kormányhatósági engedélylyel lekötött jövedelme tényleg a kívánt összegben befolyjon. Ezúttal kéri már a törvényhatóság a Nagy- méltóságu m. kir. Belügy- és Igazságügyminiszter urakat, hogy szabályrendeletének ezen intézkedését, mely az 1888. VII. t,-cz.-el különben sem ellenkezik a törvényhatóság autonómiájának tiszteletétől vezérelve, mint a vasvármegye községei specziális viszonyainak megfelelő intézkedést méltóztassanak jóváhagyni annál is inkbáb mert szerinte a m. kir. kormány a szabályrendeletek felülbirálatánál csakis azok törvényszerűségét, de nem czélszerü vagy czélszerütlen voltát teheti bírálatuk tárgyává, másrészt pedig a kívánt pótlások a szabályrendeletnek a rendezett tanácsú városokról szóló részében részben úgyis felvétettek, mert a városoknál azok végre is hajthatók, mi a községekre vonatkozólag alig történhetik meg. Ugyanezen okból kéri a törvényhatóság a m. kir. Földmiveiésiigyi Miniszter Urat, hogy a szabályrendelet 5. §-ának azon módosításától, hogy az adóév második felében beszedett ebek után csak 9 féladótétel fizettessék, eltekinteni méltóztassék. Javasolja az állandó választmány, hogy a törvényhatóság eltekinteni kiván a törvényhatóság és pedig annak egész területére a szájkosár alkalmazásától is, mert 1 minden ok nélkül harapó ebek nincsenek, azaz ingerlés következménye, másrészt semmiféle szájkosár sem véd a harapás az u. n. megcsípés ellen, de ha védene, akkor is csak úgy lenne értelme, ha a szájkosár viselése még a magán udvarokon, lakásokon stb. is elrendeltetne ami ha kivihető is lenne, a polgárok indokolatlan zaklatásával jár. Azonfelül, hogy a szájkosár alkalmazása állatkínzás, az kétségtelen, hogy felesleges a fentieken kívül igazolható azzal, hogy a szabályrendelet 23. és 61. §-a