Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-24 / 30. szám

305 — 3. 'Előterjesztést tesz a tötvtényható,sági bi­zottság^ közgyűlésnek, hogy az alap vagyona, !mely pénzintézeteknél, i letve mi'y értékpapírok­ba híelyeztessenek el, vagy egyébként miképen .gy ümlölcsözt essék. 4. Véleményt nyilvánít a nyugdíj;, vagy ellá­tási illetmények kiszo 1 gáltat|á|3a kiörül felmerült panaszokra nézve, { 5. A nyugdíjalap múlt évi állapotától és pénz­tárának (állásáról kimerítő jelentésének a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztés s ennek utjián közhír rétét ele. 6. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. (Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyző­könyvbe iniévszerint iktatandó be, 7. A választmány tagjai a nyugdíjintézet kö­rüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 8. Érvényes 'határozathozatalra az efnföikön kí­vül legalább 6 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükség|es. A szavazatok egyenlő meg­oszlásának esetéin az elnök szavazata dönt. 13. §. -> A törvényhatósági bizottsági közgyü'é nek az 3896. évi XXVI. törvénycikk 45. §-iában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen a -közigazga­tási bizottság előtti éljjárásnak minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 14. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, kép­viseli a nyugdíjalapot és választmányt hatóságok és magánosok irányában, összehívja a választmány üléseit, a megalakulás mindén tisztujitás után köz­gyűlést, kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, mire njézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki bejtelentendő. Felelősség terhe mellett utalványozza az áiap (kezelésiéiből netalán felmerülendő költségeket, ö árja alá a hitelesitett jegyzőkönyvet s minden a választmány nevében kiadott iratot. Akadályoz- tatá a esetén a főjegyző helyettesíti. 15. §■ * A jegyző vezeti a jegyzőkönyvekét, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni. A számvevőséggel egyetértve összeállítja a nyugdijalap, minden mozzanatáról a megyei bi­zottsági tavaszi közgyűlésen előterjesztendő évi jelentést. '• 16. §. A nyugdíjalap az 1902. évi III. törvénycikk 1. § a értelmében a szombathelyi kiír. állampénz­tárban küjön alapként kezeltetik, annak a terheit az alispán a 121000—1Í902. számú rendelet alap- ján jogosítva van a megye területén összes adó­hivataloknál utalványozni, A számadást a pénzügyigazgatösiág melléi ren­delt számvevőség készíti el és az alispánhoz be- tter jieszti. ( ' j; ! ^ l 17. §. ' >’ A hat évenkinli tjsztu itás után tartandó ren­des közgyű lésen kívül a nyugdijalap részeseit rend­kívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely tokból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rend­kívül körülmény tenné szükségessé. Az ily ren’d- kivüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egye ként meghívja, kijelentvén a tárgyakat, me­lyek felett határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak sze­mélyesen gyakorolható). ( Érvényes határozathozatalra lega'abb 20 tag­nak jelenléte s azok általános szótöbbsége szük­séges, A nyugdijalap 10 részesének lírásban be­adott kérelmére az alispán rendkivü!|i| közgyűlést összehívni tartozik. 18. §. i A közgyű lési jegyzőkönyv hitelesítésére az éí- r.öl.ön kívül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. IV. A nvugdi azá-ji, í letőleg ellátási szabályok.. 19. §. A nyugdíjintézet tagja feltéve, hogy a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévéit még nem töltötte be, legalább öt évi beszámítható’ szolgálat után, a jelen szabályrendelet alapján be­számítható szolgálati idejének kezdetekor, 40. élet­évét már betöltött nyugdijjntézeiá tag pedig leg­alább tiz évi beszámítható1 szolgálati idő után nyugdíjazásra tarthat igényt: 1. ha ellagottság, betegség, testi vagy szel­lemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának be- tö'lésére (képtelenné vált, 2. ha hatósági szervezés 'következtében ál­lása megszüntettetik, 3. ha (általános tisztu jitjás alkalmával eddig elfoglalt hivata'os állásából kimarad, 4. ha a nyugdíjjogosult 60-dik életévét be­töltötte, 5. ha a beszámítható javaca'mazással egyenlő Összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati; idejét be­töltötte. 20. §. A nyugdíjazás a közszolgálat érdekében hi­vatalból is elrendelhető, ha a nyugdíj jogosult hat­vanötödik életévét betöltötte, vagy ha betegség vágy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelennél v|ált. Betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné vált vármegyei alkalmazottakkal ■szemben követendő eljárás tárgyában a 25682—86. szám alatt alkojolt szabályrendelet rendelkezései irányadók oTy hozzáadással, hogy a betegség oká­ból tényleges szolgálatban nem töltött egy élv­nek megállapításánál a közbeesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőleg tény­leges szolgálatban töltőit időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításainak tekinteni, ha ez a tényleges szolgálatban "töltött idő az azt közvetlenül megelőzőleg nem tényleges szolgálatban tök öt időnek felét eléri vagy meg­haladja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom