Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-06 / 10. szám
— 99 — Irtás dijával együtt 2 "korona és megrendelhető a szerzőnél (Budapest, V. fölöm ive’é;üigyi minisztérium.) Szombathely, 1913. február hó 25. Alispán helyett: Dr. Radó Gyula sk. főjegyző. 3537—1913. sziám. Breitfeld Dezső szombathelyi lakős kérelme a kiadásában megje'erő »Vasmegyei Napló« »Szombathelyi Friss Újság« cimjü napilapnak utcai e'árusi- Kásának engedélyezése iránt. Véghatározat: Figyelemmel a 136000—1912. V—a. számú belügyminiszteri rendeletre, a Breiiitféld1 Dezső szombathelyi lakos kiadásában megjelenő »Vasmegyei Napló« (Szombathelyi Friss Újság) cimir napilapnak a törvényhatóság egész területén, utcákon és nyílt tereken leendő elárusitásjára az engedélyt folyó évi március“ hő 1-től junius hó l-iéílg terjedő három hónapi időre megadom. * * Miről Breitfeld Dezső, szombathelyi lakos, laptulajdonost ezen v)éghatáirozattal, valamint az összes főszolgabíró, polgáirmester és rendőrkapi- t|án3r urakat a vármegyei hivatalos lap utján értesítem. Szombathely, 1913. évi február hó 27-éin. Dr. Radó Gyula sk., főjegyző. Tárgy: Bosznia-hercegovinai községi hivatalokkal való levelezés. 161596 — 1912. B. M. számú körrendelet. A bosznia- hercegovinai községi hivatalokkal való 1 velezés tárgyában. Valamennyi Törvényhatóság Első tisztviselőjéhez és a Fiumei Kormányzóhoz. Utalással hivatali elődömnek fenti tárgyban 1908. évi szeptember hó 22-én 55444. sz. a. kelt körrendeletére egy konkrét ügyből ki folyó- lag újból szükségesnek tartom Cim figyelmét felhívni arra, hogy a magyar hatóságok a Bosznia Herczegovina területén fekvő községekkel ne közvetlenül, hanem a sarajevói országos kormány utján érintkezzenek, mert a sarajevói országos kormány közvetítésének igénybevételével hatóságainknak megkeresései már azon oknál fogva is gyorsabb elintézésben fognak részesülni, mivel a bosznia-hercegovinai községi hivatalokkal való közvetlen levelezés esetleg nyelvi nehézségekbe is üt- közhetik. Budapest, 1913. február hó 5-én. a miniszter helyett aláírás olvashatlan államtitkár. 3956—1913. szám. Közlöm. Szombathely, 1913. február hó 22-én. TT erbst Géza sk., alispán. Tárgy: Útadó hátralékok után szedendő késedelmi kamatok számítása. Jíereskedelemjüjgyi m. kfir. Miniszter. 7899—1. B. 1913. sz. Körrendelet. Valamennyi Vármegyét éjs vjárpsi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az Útadó hátralékok után szedendő késedelmi kamatok számításánál felmerült az a kérdés, hogy vájjon a 4 koronáin alóli útadó tartozás negyedévi részletei után szedhető-e késedelmi kamat ? Az egyöntetű eljláirás érdekében miheztartás és alkalmazkodás végett, a fenti kérdésben a pénzügyminiszter úrral egyetértő leg a következőkről értesítem alispán urat: A közadók kezeléséről szóló (és az 1912. év végéig érvépyben volt 1883. évi XLIV. t.-c. 41. §-a szerint azon adózó, aki a megállapított fizetési határidők leteltéiig! tartozál- sjáít le nem rója, késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre azon összegek u'tán, melyekkel hátralékban maradt. — Ezek szerint az: állami egyenes- adóknál az évi kirovás mennyisége, vagy a hátralék nagysága a kamatfizeiéis kötelezettségére ’befolyással nincs és bármily összegű évi a dókiró vasból származó bármily összegű adóhátralék után késedelmi kamat járt és jogosan volt követelhető. E törvényes állásponttól a kifejtett gyakorlat azonban eltér. Ugyanis, az 1900. évi március bő 30-ájn keit 3828. számú pénzügyminiszteri körrendelet (P. K. 1900. (évfolyam 11. sz.) 2. pontjának bekezdése szerint az esetre, ha a hjártralélk több évnegyed előírásának felel meg, a kamat minden egyes évnegyedi hátralék után külön-külön számítandó, egyben pedig a kamatszámítás mejgköny- nyitése féls gyorsítása céljából az eljáró közegnek kamatszjámitási táblázat, vagyis a kamatszámításnál igénybe vehető segédkulcs is bocsáttatott rendelkezésre. Ebben a kamatszámitási táblázatban a legkisebb összeg, amely után a kamat kjszámitta- tott, 1 korona volt. Ennek a "terméísze’tes követkéz- kezmlénye az lett, hogy a késedelmi kamatok kiszámításánál a koronán aluli összegek, mert azokra vonatkozólag a kamatszámitási táblázatban a kamat kiszámítva nem volt, figyelmen ‘kiviül hagyattak, vagyis ha egy-egy negyedévi hátralék 10 korona 40 fillért tett ki, kamat csak 10 korona után, ha pedig egy-egy negyedévi hátralék 1 koronánál kisebb volt, kamat egyáltalán nem számíttatott. Szembe állítva az lilykép föl nem számított kamatok aránylag elenyésző csekél.y összegét az! elért időkimé léssel és az eljárás helyesnek volt tekintendő, sohasem kifog|ásoltat|ott és állandó gyakorlatként meghonosodott. Ez a törvénnyel ugyan teljesen meg nem egyező^ de célszerü.égi szempontból folytatott eljárás azonban 1913. évi január 1 -je óta már törvényes is, mert az 1912. évi Lili. t.-c. 28. §-nak ß. jés 4. pontja kötelezőleg előírja, egyrészt, hogly Iha a h|á|traléík több évnegyedre szól, a késedelmi kamat mindegyik évnegyedre eső hátralék után küllőn számítandó ki a befizetésnél, másrészt, hogy a kpron|án aluli összegek a késedelmi kamatok kiszámításánál figyelmen kiviül maradnak. A felvetett (kérdést illetőleg tehát megállapithatói,, hogy oly adózóktől, akiknek évi (állami egyenesadója a 4 koronját el nem éri, hátralékuk után az 1912, év végéig késedelmi kamat (ugyan jogosan volt követelhető, de a kifejtett gyakorlat alapján, tényleg nem számíttatott az 1913. évi január hó 1 -je ptá pedig késedelmi kamat egyáltalán nem követelhető. Minthogy pedig a közútakról és vámokról szóló 1890. évi 1. t.-c. 23. §-a értelmében a törvényhatósági Útadók behajtása, leírása, vagy ellj-
