Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-01 / 31. szám

277 — törvényhatóságnak, Budapest székesfővárosnak, Fiume királyi kormányzójának.) Az 1912. évi VIII, t.-cz. 13. §-a felhatal­mazza a m. kir. kereskedelemügyi és a m. kir. földmivelésügyi minisztert, hogy a vizitársula- toknál (öblezeteknél) és a m. kir. földmivelés­ügyi tárcza keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottak betegség és bal­eset esetére való biztosításának ügyét az 1907. XIX. t.-cz. hatálya alól kiemelve, annak sza­bályaitól eltéröleg ideiglenesen rendeletben szabályozzák. E felhatalmazásnál fogva az 1884.'XIV. tcz. 1885. XXIII. tcz. és 1900. XXX. tcz. alapján működő vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmivelésügyi mi­niszteri tárcza keretében házi kezelésben vég­zett vizimunkálatoknál alkalmazottak betegség esetén való segélyezése és baleset esetére való biztosítása tárgyában a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter úrral egyetértőleg a követke­zőket rendelem. I. Fejezet. Betegsegélyezés. — I. §. Az 1907. XIX. tcz. 1. §-ában felsorolt alkalma­zottak közül azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegitőképen, vagy átmenetileg évi 2400 koronát meg nem haladó fizetéssel vagy napi 8 koronát meg nem haladó bérrel 1. vizitársulatoknál (öblözeteknél) a rendes ke­zelésnél vagy üzemnél, valamint a házi keze­lésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkálatoknál (föld- kiemelési, földmozgósitási, töltésépítési, kot­rási, rőzsehányási és egyéb ily munkálatok), 2. a m. kir. földmivelésügyi tárcza keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkála­toknál (földkiemelési, földmozgósitási, töltés- építési, kotrási, rozsé-, kőhányási és egyéb ily munkálatok), ideértve a m. kir. földmivelés­ügyi minisztérium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből, egyesek vagy érde­keltségek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkalmazva, nem esnek az 1907. XIX. tcz.-ben betegség ese­tére előirt biztosítás hatálya alá, hanem tartoz­nak a vizitársulatok (öblözetek), illetőleg mun­káltató (munkavezető) hivatalok ezeknek az alkalmazottaknak, valamint a velük — alkal­maztatásuk helyén — egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagjaiknak betegség esetén nemre, korra és a honpolgárságra való tekintet nélkül az e rendeletben megszabott segélyeket nyújtani. A segélynyújtás fejében a vizitársulatok (öblözetek) és munkáltató (munkavezető) hivatalok és fentebb megjelölt alkalmazottak fizetéséből, illetőleg béréből semmit sem vonhatnak le. 2. §. A vizitársulatok (öblözetek), illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok az 1. §-ban felsorolt alkalmazottaknak és az alább megjelölt esetekben családtagjaiknak is beteg­ség esetén a következő segélyeket kötelesek nyújtani: 1. Ingyen orvosi gyógykezelést a beteg­ség tartama alatt egyfolytában húsz hétig, szülés esetén ugyancsak ingyen a szükséges szülési támogatás és gyógykezelést; 2. gyógy­szereket fürdőket, gyógyvizeket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket (szemüveg, mankó, sérvkötő, müláb) húsz héten át szintén ingyen; 3. táppénzt abban az esetben, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és 3 napnál tovább tart, a megbetegedés első napjától számitva a keresetképtelenség tartamára, legfeljebb azon­ban húsz héten át; a táppénz az illető alkal­mazott fizetése egy napra eső részének, ille­tőleg napi bérének fele összegét képezi, szak- mánymunkásnál pedig annak az összegnek felét, amely egy napi átlagos keresményének felel meg; 4 gyermekágy esetében gyermekágyi segélyt a 3. pont szerinti táppénzzel egyenlő összegben, a lebetegedés első napjától kezdve hat hétig ; 5. az alkalmazottak — alkalmazta­tásának helyén — egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagok részére in­gyen orvosi gyógykezelést, gyógyszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket húsz hétig, ezen felül szülés esetében a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést; 6. az alkalmazott elhalálozása esetében temetkezési segélyt és pedig oly összegben, amely az al­kalmazott fizetése egy napra eső részének, illetőleg napi bérének, szakmánymunkásnál pedig egy na'pra eső átlagos keresményének húszszorosát teszi ki. A 3, 4. és 6. pontokban megszabott se­gélyek összege megállapításánál a fizetésbe nem számítható be a lakpénz, utiátalány pót- dij és hasonló illetmények, valamint a termé­szetben nyújtott járandóságok értéke. Az e szakaszban megszabott segélyeket az arra jo­gosultaknak a vizitársulatok (öblözetek), illető­leg a munkáltató (munkavezető) hivatalok pénztára szolgáltatja ki. 3. §. Annak az alkalmazottnak, aki az ér­vényben levő szolgálati szabályzatok rendelke­zéseinél fogva más okból betegség esetén is megkapja fizetését vagy bérét, táppénz vagy gyermekágyi segély nem jár arra az időre, amig fizetése vagy bére élvezetében marad. Nem állandóan alkalmazott nő gyermekágyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom