Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-23 / 8. szám

— 61

és tényleg kifizetett menhelyi költség után és csakis egy évre szóló segély nyújtására irányulhat, azért a korábbi évekről eredő, vagy a még ki nem fizetett menhelyi költségek utáni segélyre irányuló kérelem figyelembe vehető nem lesz.

A kérvényekhez mindenkor csatolandó a menhelyi költség kifizetését igazoló nyugta, a községi költségvetés, esetleg pótköltségvetés a vagyonleltár, a községi pótadót jogerősen megállapító határozat.

A kellő időben beadott kérvényeket a főszol- gabirák a járási számvevőkkel átvizsgáltatják, a hiányosan felszerelteket sürgős pótlásra kiadják. A kellően felszerelt kérvényeket a főszolgabírók foglalják jegyzékbe és fentebb a B. M. rendelet mellékletéként közölt mintájú kimutatás kapcsán, minden sürgetés bevárása nélkül legkésőbb minden év április 15-ig hivatalomhoz terjesszék be, ho^y a kérvények kellő időben feldolgozhatok és a tavaszi közgyűlés elé terjeszthetők legyenek, mert a később érkező kérvények már figyelembe nem jöhetnek'.

Polgármester urakat pedig tekintettel arra, hogy a városok külön létesítették az »Elhagyott gyermekek^segélyalapját«, utasítom, hogy a netáni államsegély elnyerése iránti kérvényeiket hivatalomhoz legkésőbb minden (év [április 15-ig terjesszék! be s azokhoz csatolják eredetben a menhelyi költség befizetését igazoló nyugtát, továbbá hiteles másolatban a segélyt kérő községi határozatot, a községi költségvetést, a vagyonleltárt és a községi pótadót jogerősen megállapító határozatot, Valamint az előző 1908. évi gyámpénztári mérlegre vonatkozó azon képviselőtestületi határozatot, amelylyel a gyámpénztári alaptól az elhagyott gyermekek segély alapjára a fölösleg átutaltatott.

Figyelmeztetem még a községekét, hogy a fent közölt B. M. rendelet által előidézett átmeneti állapotra való tekintettel az 1910. évben esedékessé vált és kifizetett menhelyi költségek után a segélyt a folyó évben még abban az esetben is uj- ból kérelmezzék, ha azt — az eddig követett gyakorlat szerint — mar a múlt évben is kérelméz'cék volna, nehogy a múlt évi költségeik utáni segélyektől bármiképen is elessenek.

De arra 'is figyelmeztetnem kell a községeket — illetve ezek képviselőtestületeit, hogy a jövőben az elhagyottá nyilvánított gyermekek illetőségét kellő körültekintéssel tárgyalják és alapos megfontolás után hozzák meg határozataikat s a törvényes kellék|ek fenforgása ‘esetén az illetőséget ismerjék el, nehogy az eddigi gyakorlat szerint téves Indokok és álokoskodás alapján még a jogos illetőség elől is kitérve csak késleltessék az illetőség jogérvényes megállapítását, mert az eddig követett módszer csak azt eredményezheti, hogy az éveken át húzódó eljárás következményeként a me helyi költségek is évekre visszamenőleg egyszerre válnak esedékessé és hajtatnak be, ellenben a segély csak az utolsó évre lesz kérelmezhető — mig a további évekre vonatkozólag a segélytől teljesen elfog esni a község.

Végül megjegyzem még, hogy a menhelyi költségek behajtása esetén fizetési halasztást kizárólag csakis az illetékes menhel|y igazgatója adhat a község közvetlen kérelmére; halasztás engedélyezésére a járási főszolgabirák nem jogosulták^ s a hozzám beterjesztett ez irányú kérelmek is hatáskör hiányából m'indenkbr vissza fognak ütasit- tatni.

Szombathely, 1911. évi február hó 15-én.

Herbst Géza s. k., alispán.

TárgyyKközséget érdeklő felsőbb hatósági határozatok kellő időben a községi képviselőtestület C/ elé juttatása.

2926—1911. szám.

Valamennyi községi és körjegyzőnek.

Az 1911. évi 'Bel. Közlönyü-ik számában megjelent 4735—1911. számú B. M. Rendeletre, mely a községet érdeklő, felsőbb hatósági határozatoknak kellő időben a községi képviselőtestület elé juttatását tárgyazza, jegyző urak különös figyelmébe ajánlom.

Szombathely, 1911. évi február hó 10-én.

Herbst Géza s. k., alispán.

Tárgv^nerny, vé/tetíf és cserebogár irtása iránt.

M., kir. földmi Ve lésügyi miniszter 5000/VI-2. 1911. Körrendelet a hernyó, vértetü és cserebogár irtása tárgyában. Valamennyi törvényhatóságnak. A legközelebb elmúlt években a kártékony hernyók, a vértetü: i és cserebogár a gyümölcsösökben kiszámíthatatlan károkat okoztak, kiváltképen azért, mért a fíájk tulajdonosai az 1894. ;évi XII. t.-q. elrendelt s a vonatkozó körrendeletekben részletesen megszabott irtást egyáltalán nem, vagy csak felületesen teljesítették, a hatóságok pedig a mulasztókat ezen büntető határozatokkal is kikényszeríthető — kötelesség teljesítésére nem szorították. Szükségesnek tartom tehát a hernyók és cserebogár irtása tárgyában hivatalelődöm áltat 16266/VII. A 1906, 85075/VII. B. 1906. és 15000/908. VI. 3. szám. alatt kiadott körrérrdeletekre, nemkülönben a vértetü irtása tárgyában 9679/1899. szám alatt kiadott körrendieletekre a törvényhatóság figyelmét már most felhívni és az alább felsorolandó teendők haladéktalan elvégzésére a legszigorúbban utasítani. I. A hernyó és vértetü irtására vo- natkpzólag rendelem: 1. a vármegyékben az alispán, a törvényhatósági városokban a tanács köteles áz {irtásra {Vonatkozó rendelkezéseknek — a mulasztókra az 1894. évi XII. t.-c. 95. §. k.) pontja alapján 100 (Egyszáz) koronáig kiszabható pénz:- büntetésTe való figyelmeztetéssel -— legkésőbb folyó év február 28-ig a legszélesebb körben való közMr rétételéről gondoskodói, a közhirrététel