Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-10-19 / 42. szám

— 507 "vagy megbízhatatlanságot tanúsít, állásától felfüggesz­teni, fizetését betiltani, mely esetben eljárásáról az al­ispánnak tesz jelentést, ki a további teendőkben eljár. 36. §. Az utkaparók ellen az államépitészeti hivatal főnöke 4 korona erejéig rendbírságot alkalmazhat, mely birság mindenkor a vármegyei nyugdíj alapnak jövö- delrne. 37. §. Az utkaparók két osztályba osztatnak fizetés sze­rint. Az első osztálynak havi bére 36 koronában, a másodosztályuaké 32 koronában állapittatik meg, mely bérük havonként utólag fizettetik ki. Az ekként megál­lapított havi bérre azonban az utkaparóknak csak 1911. évi január 1-től kezdődőleg van igényük, mig 1910. évi deczember 31-ig az 5655/906. számú vármegyei szabályrendelet 37. §-ában megállapított havi bért kapják. 38. §. A vármegyei nyugdíj s a megyei nyugdíjintézet szabályzatainak a megyei szolgálatra vonatkozó része az utkaparókra is érvényes, azon különbséggel, hogy az utkaparók bérükből a nyugdíj intézet javára fizeté­sük 1%-át hozzájárulás képen fizetni tartoznak és ezen­felül evenkint, az útügyi előirányzat kiadási részének VII. rovata terhére, a nyugdíjalapnak 800 korona fize­tendő. 39. §. Az utkaparók nyugdíj képessége csakis az 1892. évi január hó 1-től fogva számittatik. Ezen régebbi utkaparók, kik ily minőségben legalább 10 évet szol­gáltak és a szolgálatban munkaképtelenné válnak, az útügyi előirányzatok kiadási részének VII. rovata ter­hére kegydijban részesittetnek. 40. §. Az utkaparók kegydija az átmeneti időszakra kö­vetkezőleg állapittatik meg: Az utkaparó szolgálatban eltöltött 10 év után havi 4 kor. 20 év után havi 8 kor. 30 év után havi 12 kor. 40 év után havi 16 korona. 41. §. Az utkaparó közvetlenül az illetékes utbiztos alá van rendelve, kinek utasításait, rendeletéit mindenkor pontosan és ellenszegülés nélkül teljesíteni tartozik. 42. §. Az utkaparó a neki kijelölendő községben tartozik lakni, s lakhelyét felsőbb engedély nélkül nem változ­tathatja meg. Az utkaparó vonalszakaszát és lakhelyét az államépitészeti hívatalfőnök javaslatára az alispán állapítja meg. 43. §. Az utkaparó a reá bízott szerszámokat gondosan megőrizni tartozik, szigaruan tilos azokat magán, vagy idegen czélokra használni, vagy bárkinek ki kölcsönözni. Az elrendelt szerszámokra az illető utbiztost azonnal figyelmeztetni, s azokat neki átadni köteles. 44. §. Az utkaparó munkanapja napkeltétől napnyugtáig « tart, mely időből reggel egy fél órai, délben egy egész órai, nyáron pedig ezenfelül délután is egy félórai szün­időt élvez. Vasár- és ünnepnapokon, kivéve a közérdek által követelt sürgősségi eseteket, a munka teljesítése alól fel van mentve. Az utkaparó köteles, a déli órát és éjjeli időt ki­véve, szüntelen a reá bízott útrészen lenni és az ut ápolására szükséges teendőt, vagy az utbiztos által ki­válóan meghagyott munkálatokat teljesíteni. Rendesen tartozik az útról a hordalékot, szemetet letisztítani s a kavicspályáról a sarat vagy port lehúzni, kisebb hó fuvásokat eltakarítani, s az útról az eső­vizet azonnal levezetni, az ut padkáit tisztán tartani, lenyesni, vagy ha kell feltöltögetni, köteles továbbá az utón szanaszét heverő köveket összeszedni s rakásra hordani, a nagyobb köveket aprózni, a padkáról és az uttöltés oldaláról a füvet lekaszálni, gyep sűrűsödését akadályozó növényeket eltávolítani, az oldalakon történt sérüléseket azonnal helyre állítani, s gyep hanttal be­borítani, az ut árkait tisztán tartani, belőlük a vízfolyását akadályozó tárgyakat vagy növényzetet eltávolítani, to­vábbá köteles az ut mellé ültetett fákra vigyázni azokat sérülések ellen óvni, s általában a fák tenyésztését elő­segíteni, amennyiben mindezen munkálatokat egy maga nem végezhetné, kellő számú napszámosok rendeltetnek melléje. Minthogy az útpadkák és utárkokban termő fű eltávolításának az a czélja, hogy az által az árkok a vizlevezetésére mindég alkalmasak legyenek; az utka- parónak nem szabad az árkot vagy úttestet rendszeres fűtermésre felhasználni, s azokon a füvet csak annyiban szabad megtűrnie, amennyiben ez által a fenti czél el­érése nem akadályoztatik ; nem szabad végre a lekaszált füvet az úttesten összehalmozni vagy boglyába rakni. E rendelkezésnek pontos betartására az utbiztosok a legszigorúbban tartoznak felügyelni, s minden vissza­élést azonnal feljelenteni. 45. §. Az utkaparó köteles a kavicspályán támadt mélye­déseket és kerékvágásokat az utbiztosoktól nyert uta­sítások szerint a kavicskészletből kijavítani; az útpad­kákon levő kátyúkat és kerékvágásokat pedig folytonosan kiegyengetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom