Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-26 / 4. szám

16

jában jelzett kimutatás összeállítása annak idején akadályokba nem ütközhetik, mely kimutatás szerkesztésénél figyelembe .veendők a N. U. 43. és 44. i§-ai rendelkezései is.

Ezen kimutatás annak idején hivatalomhoz lesz «további eljárás végett beterjesztendő.

Megjegyzem, itt — miként ezt már 212 —11. szám alatt kelt rendel,étemben jeleztem — hogy a aiépszámlálóbiztosokat és felülvizsgálókat a választót reform céljaira gyűjtött adatok után megillető dijakról egy külön jegyzék készítendő, minthogy ezen dijak á N. U. 25. §. értelmében a belügyi tárcát terhelik; ezen jegyzékekben közsé- genkint feltüntetendő az eljárt közeg ily címen mily díjazásra tart igényt és azok a N. U. 42. •§. alapján bíeterjesztendő anyaggal egyidejűleg külön levélben a m. kir. statisztikai hivatalhoz beterjesz- tendők, a kisérő jegyzékben esetleg felemlíthető hány ily számla és ki által beadva terjesztetik be.

Felhívom Cimet, miszerint jelen rendeletemet pontosan hajtsa végre, azt az érdekelt hivatalokkal, úgy eljárt népszámlálási közegekkel közölje.

Szombathely, 1911. évi január hó 24.

y, Herbst Géza s. k., alispán.

Tárgy,: É^sztő gyártása és forgalomba hozatala.

/ Miífgyar királyi földmivelésügyi miniszter. /97^lD/VII. B. 2. 1910. szám. Valamennyi törvény- natóságnak ((kivéve Fiúmét) Az élesztő gyártása és forgalomba hozatala tárgyában egyidejűleg kiadott körrendeletemet szabályszerű közhirrététel és foganatosítás végett megküldöm. Ez alkalommal a rendefet 6. §. 2. bekezdésében megjelölt vizsgáló állomások beosztását következőleg állapítom meg : a) a kassai m. kir. szeszkisérleti állomás körzetében (tartoznak: Abauj-Torna, Bereg, Borsód, Gömör és Kishont, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén, Liptó, Békés, Bihar, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, iSzatmár, Szilágy és Ugocsa vármegyék1, továbbá Kassa, Nagyvárad, Debrecen és Szatmárnémeti thjf. városok; b) a kolozsvári m. kir. vegykisérleti állomás körzetébe tartoznak: a Királyhágón túl fekvő törvényhatóságok; c) a gödöllői m. kir. szeszki- sérileti állomás körzetébe tartoznak a többi törvényhatóságok, valamint Fiume város és kerülete. Mivél pedig az élesztő közforgalmának ellenőrzése és a mintavételi, különösen eleinte, szakismeretet igényel az 1895. évi XLV1. t.-cikk §-a, illetve a V. R. 25. §. 2. bekezdése értelmében utasítani fogom az illetékes vizsgáló állomást, hogy az e|llenőrző elsőfokú hatóságoknak ebben is szakértőül szolgáljon s ennek megfelelően utasitandók az elsőfokú hatóságok, hogy a helyszíni szemlékre és jmintavéteiliekre a V. R. 25. §-a értelmében a vizsgáló állomások szakközegeit lehetőleg hívják

meg. Végül megjegyzem, hogy bár ezen megküldött rendelet a ’l. §. értelmében csak az 1911. évi március 1-én lép életbe, tekintettel arra, hogy az élesztő gyártása és forgalma az 1908. évi XXVIII. t.-cikk 51. §-a értelmében már 1908. évi szeptembertől fogva minden további rendelkezés szüksége nélkül is az 1895. évi XLVI. t.-c. rendelkezései alatt áll, az élesztőt ezen rendelet életbelépte előtt is oly módon szabad forgalomba hozni, hogy a vevő, vagy fogyasztó ennek eredete, vagy minősége felől mindig tisztában lehessen s hogy a hatósági ellenőrzés meg ne hamisittassék. Budapest,

1911. évi január hó 3-án. Gróf Serényi Béla s. k.

A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1911. évi január hó 3-án 97700 1910. szám alatt kiadott rendelete. Az élesztő gyártása és forgalombahoza- tailáról. Az 1908. évi XXVill. t.-cikk 51. §-ának utolsó bekezdése érteimében az élesztő, mint mezőgazdasági .ipari termék, az 1895. évi XLVI. t.-c. hatálya alá helyeztetvén, az élesztő gyártása és forga|lombahozatalának szabályozására a m. kir. belügyi és kereskedelmi miniszter urakkal egyet- értőfeg ,az alábbiakat rendelem: 1. §. Élesztő (Saccaromyces cerevisiae) alatt ezen rendelet szempontjából olyan kelesztő és szeszes erjedést létesítő termék értendő, melylyel ipari értelemben szesz, ihletve sör termeltetett. A magyar államnak azon területén, amelyre az 1895. évi XLVI. t.-c. hatálya kiterjed, csakis tiszta szesz, vagy tiszta sörélesztő, avagy szeszélesztő hozható forgalomba, mely legfeljebb 30 (harminc) <>/o keményítőt tar- iajlmaz. Sörélesztőt szeszélesztővel, vagy kemé- ivyitővel eladás céljából keverni, ilyen keveréket, vWy más idegen anyagokat tartalmazó élesztőt as kereskedelmi forgalomba hozni tilos. Úgyszintén t/los romlott, avagy felbomlásnak induló élesztőt forgalomba hozni, vagy közfogyasztási célokra felhasználni.

Azokban a helységekben, melyekben sörélesztőt (gyártanak, vagy átcsomagolnák, nem szabad másféle élesztőt gyártani, vagy tartani. 2. §. Az élesztő vagy téglányalakban, az egészségre' nem káros módon készített papiros csomagokba, vagy tartályokban hozandó forgalomba olykép, hogy a) a keményítőtől mentes tiszta szeszélesztő közvetlenül a burkoló papírra nyomott, illetőleg magára a tartályra ragasztott skarlátvörös címkén legalább hét milliméteres nyomtatott fekete betűkkel: »Tiszta szeszélesztő«, b) sörélesztő ugyanolyan módon, azonban citromsárga címkén fekete betűkkel : (»Sörélesztő1«, c) a keményítőt tartalmazó szeszélesztő ugyanolyan módón, azonban világoskék cirrtkével fehérbetüs: »Kevert élesztő«, jelzővel hozandó forgalomba. Ezenfelül a gyár neve és az ’élesztő minősége magába az élesztőbe is benyomandó. Az élesztők címkéjén az élesztő meg-