Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-08 / 23. szám

— 256 —

6. §.

A ménvizsgálő bizottság all:

1. A vármegye lótenyészbizo11ság elnökéből, illetőiéig az elnök maga helyett felkért elnökből;

2. A járási főszolgabiró, illetőleg helyettese, mint társelnökből;

3. A járási (városi) mezőgazdasági bizottságnak egy a lótenyésztésben jártas tagjából;

4. Az Illetékes méneskari tisztből;

5. Egy hatósági (járás vagy kör) állatorvosból, kit e célra a főszolgabíró, illetőleg polgár- mester kijelöl.

Érvényes határozathozatalhoz az elnök, vagy társelnökön kiyüjl a .méneskari tiszt és az állatorvos jelenléte szükséges.

A vármegye közgazdasági előadó', azonkép a klir. gazdasági felügyelőség főnöke az összes vizsgálatoknál jelen lehet s ott szavazattal bír, ugyanezért oda meghívandó.

Az állatorvos szakvéleményt ad, de nem szavaz.

Szavazat egyenlőség esetén azon vélemény válik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök tartozik.

7- §■

A ménvizsgálatokért minden mén után 4 korona vizsgálati díj fizetendő, melyet a járási főszolgabíró, illetőleg polgármester szed be s azt a vármegye1 mezőgazdasági: alappénztárába beszállítja.

"8. §.

Az 5. §-ban kit űzött határidőben és helyen elő nem vezetett köztenyésztésre szánt méneket a mén tulajdonosa írásban beadott kívánságára a ménvizsgáló bizottság a helyszínén külön köteles megvizsgálni, az esetben azonban a kiszállási ösz- szes költségek teljesen az illető tulajdonos által fizetendők.

5. §.

A vizsgáló küldöttség tagjai 40 korona napidijat, 1. oszt. vasúti (személyvonat) költséget és kilométerenként 50 fillér kocsipénzt számíthatnak fel, ß résztvevő tisztviselők pedig rendes illetmény és fuvardíjaikat számíthatják fel; a ménes- kari tisztek illetményei rendes vizsgálatok alkalmával a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur tárcája terhére esnek, kivéve a 8. §-ban előirt esetet, mely esetben ezek is felszámíthatok'.

Amennyiben a vizsgálati költségeket a vizsgálati dijak nem fedeznék, a hiány fedezéséről iá törvényhatóság időről-időre intézkedik.

, * t

10. §.

Az utiszámlák minden egyes járásban a főszolgabíró által állíttatnak össze s kiutalás végett a vármegye alispánjához terjesztetnek fel.

i '

ii-:§A mén vizsgálatok eredménye felett hozott határozatok ellen a küldöttség elnöke, a méneskari tiszt s a méntulajdonos felebbezéssel élhet, mely !a vármegye alispánjához rendes közigazgatási utón terjesztendő fel. A második fokú hatóság a feleb- bezés elbírálása előtt a lótenyésztő bizottság véleményét meghallgatni tartozik.

A másodfokú hatősíág (alispán) felebbezés esetén az elnök vagy a méneskari tiszt véleményével ellenkező határozatot végrehajtás előtt a föídmi- velésügv’ m. kir. miniszter úrhoz hivatalból felterjeszt'. A földmivelésügyi miniszter ur által esetleg elrendelt felülvizsgálat költségeit, ha a magán- fél felebbezésének hely nem adatott, a felebbező magánfél viseli.

12. §.

A vizsgálat jogerős eredményeképen a köz- tenyésztésre alkalmasnak talált tenyészménekre a ibjzottság a szabályrendelethez csatolt minta szerinti bélyegmentes tenvészigazolványt állít ki.

13. §.

Az igazolványok a vármegye egész területére érvényesek.

14. §.

A kiosztott igazolványok, valamint nyilvántartás végett a 2. §-ban említett mének jegyzéke a járási, illetőleg városi elsőfokú hatóság által laj- stromozandók, mely a szabályrendelethez csatolt minta szerint két példányban állítandó ki, a lastrom egyik példánya az illető elsőfokú hatóság irattárába helyezendő el, másod példány a vármegye alispánjához minden év február 1-én felterjesztendő a vármegye alispánja pedig ezen lajstromokat minden év március hava 30-áig a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz terjeszti fel.

15. §.

A ménvizsgálatrÓl a szabályrendelethez csatolt minta szerint két példányban jegyzőkönyv veendő fel, amelynek egyik példánya a vizsgálat megejtése után az utiszámlákkal együtt a vármegye alispánjához terjesztendő fel, másod példánya pedig az illető elsőfokú hatóság irattárába helyezendő el.

16. §.

Az 1894. XII. ,t.-c. 94. §. g) pontja értelmében kihágást követett el s 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az, aki tenyészigazol- tványnyal el nem látott apaállatot másnak tenyésztési célokra átenged vagy aki ily állatot másnemű állatokkal együtt közös legelőre hajt.

Azon méntulajdonos, aki tenyészigazolyány- nyal el nem látott ménjét köztenyésztési célokra használta, a büntető eljárás folyamán az elsőfokú