Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-23 / 12. szám
— 118 — tokosa, hanem az illető helyiség tulajdonosa (bérlője) (illetve a társaskocsi alkalmazottjai is felelősiek. 26. §. Vásárra ebet vinni tilos. 27. §. Kutyát kínozni, durván bántalmazni, uszítani vagy zaklatni tilos. 28. §. Tehervonásra csak megfelelően erős és egészséges eb használható. Az ily eb, mindaddig, amig befogva van, szájkosárral látandó el. 29. §. Az ,eb birtokosa felelős a kutyája által okozott kárért és veszélyért, ha azonban a kutya ingerlés, folytán okozott kárt vagy veszélyt, ezért az in- gíe'flő felelős.., " 30. §. Az 1888. évi VII. t.-c. 126. §-aban megjelölt helyi állategészségügyi hatóság 2—2 kiküldöttje félév|enkint legalább egyszer, váratlanul házról- házra járva a kivetési lajstrom "(éknyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, "hogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e‘és álla Iában a jelen szabályrendelet határozmányait betartják le ? 31. §. A gyepmester ennek mányiban az -e Tői járásig álfái megbizo'tt egyen Havonként legalább is egyszer a község utcáin, terein és külső határában portyázni köteles, mely alkalommal a véd- jegygyel él nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen védjegygyel ellátott s végül a megkötve nem tartott harapós, illetve közbiztonságra vjeszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság gondoskodni köteles, hogy az íüyen portyázásoknál megíefefö rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A Ibeioglás akként esz közlendő, hogy az eb kínzása lehetőleg eikerültessék. Mindén portyázás befejezte után a gyepmester (a fbefog ássál megbízott egyén) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosának nevét és védjegyük számát, az 1888. évi VII. t.-c. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóságnak hejcleri- tteni tartozik. 32. §. A portyázás utján befogott gazdátlan ebek az elöljáróság' két kiküldött tagja (városokban két rendőrségi közeg) jelenlétében azonnal kürtandók1 ha befogásuktól számított 8 napon belül az ebtulajdonos érte nem jelentkezik. 33 33. §. A község külhatárában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket még ha védjegygyel, szájkosárral, vagy kolonccal el is vannak látva, a gyepmesler (az ebek befogásával megbizóft egyen) a községi mjezőőrök, erdőőrök, rendőrök elpusztítani kötelesek. Minden elpusztított ebért az illető közeg kellő igazolás után 1 korona jutalomba részesül, melyet az ebadó alap jövedelme terhére minden félév végén az 1888. évi VII. t.-c. 126. §-ában megjelölt helyi állategészségügyi hatóság jelentése alapján az álispán (tanács) utalványoz. 34. §. Az ebtartási dijakból befolyt összegből első -sorban a megmart és vteszettségre gyanús vagyontalan betegek gyjögyköltségei, valamint a vármegyei ebadó alapnak már felsőbb jóváhagyással ed-- dig elé engedélyezett egyéb rendes kiadásai fedeztetnek. Az ezután fennmaradó feleslegből, tekintettel arra, hogy 1909. évben a 3149—1905. sz. véghatá- rozattai az ébadónak 50 százalékkal való felemelése kizárólag a vármegyei közkórház érdekében történt, kétharmad rész illeti a Várm. közkórház alapot, egyharmad rész pedig az állategészségügyi eba^ó alapot. Ehhez képest az ebadő jövedelem a 'két alap szerint elkülönítendő és külön számadási ágazatként kezelendő, szigorúan ügyelve arra, hogy az egyes alapok érdekeit szolgáló kiadások, úgyszintén az egyes alapokat megillető bevételek az. érdekelt alapokon számoltassanak el. E célból úgy az állategészségügyi, mint a közegészségügyi ebadó-alap kezelésére kü'ön-külön szaknapló nyitandó, mélyekbe az ebadó bevételezésére szolgáló naplónak a havi zárlat alkalmával im|ég állapított bevételi összege megosztva átszámolandó. 35. §. A szaknaplókban nyilvántartandó a megosztott alapok vagyona és ugyanott számolandó el az alapok tulajdonát képező tőkék kamatjövedelme és minden az illető alapot megillető esetleges egyéb jövedelem is. A kiadások az egyes alapok terhére szintén a szaknaplőkban számolandók el aszerint, amint a kiadások természetüknél fogva az egyik, vagy másik alapot terhelik. 36. §. Az ebadő kezeléséből felmerülő költségeket a két alap a bevétel megosztásának arányában viseli. Utalványozásoknál az utalványrendeletben miu- dfénkor kifejezetten kiteendő, hogy az utalványozott összeg melyik alapot, vagy az egyes alapokat mily mértékben terheli. 37. §. A pén/.ügyigazgátóság mellé rendéit számvevőség által a két alap akár külön-külön főkönyvékben, akár egy könyvben, de egymástól teljesen elkülönítve külön számadási ágazatként kezelendő. Az ebadó bevételezésére szolgiáló s a szaknaplókkal együtt számvevőséghez szintén beter-
