Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-21 / 29. szám

VIII. évfolyam. Szombathely, 1910. julius 21. 29. szám Előfizetési ár : — Egész évre 8 korona. — Hivatalos hirdetések a lap szerkesztőjéhez — a vármegyeházba — küldendők VASVÁR Hirdetési dijak: 1—50 szóig 2 Korona, minden további 100 szóig 2—-2 Korona. Megjelenik minden csütörtökön VATALOS LAPJA Szerkeszti: ör. SASÓ ÖYULÄ, főjegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Tárgy: Krassó-Szörény vármegyei árvízkárosultak segélyezése. 12075—910. sz. Határidő: szeptember 15. Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester, községi- és körjegyző uraknak. (Főszolgabíró és polgármester uraknak külön mellékletként is csatoltatik.) Folyó évi junius hó 13-án megrenditően súlyos j elemi csapás érte az ország egyik népes vármegyéjét, egy ismételten visszatérő felhőszakadás és ezzel kap­csolatos vizáradás Krassó-Szörény vármegye kílencz járásában okozott rémitő pusztítást. E megdöbbentő erejű, kivételes arányú elemi csa­pással a vármegye lakosságának egy jó része minden vagyonát elvesztette, megsemmisítette termését és in­gatlanaiknak hozadékára talán évekig nem számíthat, mert a vizár a különben is gyengébb termést nyújtó földeket teljesen elpusztította annyira, hogy azoknak termőképessé tétele hosszú időknek nehéz, keserves munkáját fogja képezni. De sőt egyes helyeken a leg­jobb földek széjjel szaggatva többé termőképessé alig lesznek tehetők. Megsemmisítette útjában a mindent elpusztító vi­har a vármegye járásaiban az érintkezés és forgalom összes eszközeit, vasúti vonalak, főközlekedési és köz­ségi utak, távírdák, távbeszélők megsemmisültek és a minden érintkezéstől elzárt területek megmaradt lakos­sága tehetetlenül várja a segítséget, mely legalább puszta életét fogja megmenteni. Kiszámíthatatlan az az anyagi kár, amit az elemi csapás okozott. A mit emberi kezek, tehetség és szor­galom évtizedeken át kitartó munkával teremtettek meg, néhány óra alatt végleg megsemmisült. Virágzó faivak pusztultak el s a szerény igényű lakosság minden va­gyona oda veszett. De ember életben is óriási a vesz­teség s ma még megközelítőleg sem állapítható meg teljes biztossággal azok száma, kik életüket veszítették a romboló, pusztító árban. A megmaradt szorgalmas és munkás népnek hónapokra, sőt évekre kiterjedő, meg­feszített tevékenysége tudja talán csak megtéríteni a most elveszített érték némi százalékát, de pótolhatatlan lesz az a kár, ami ember erőben elveszett és az a te­her, ami a munkakereső és munkaszerző családtag el- vesztével a támasz nélkül maradt hozzátartozókat érte. Az első lesújtó hirek hallatára, úgy a helyi, já­rási és központi hatóságok, valamint az illetékes kor­mányhatóságok minden lehetőt megtettek a mentés ér­dekében. A forgalom helyreállítására, az Ínségbe jutott nép pillanatnyi nyomorának enyhítésére és szorult hely­zetéből való kiszabadítására inségmunka engedélyezé­sére a kellő intézkedések megtétettek és ami e téren emberileg elérhető lesz, az a megindított mentő aktió folyamán keresztül fog vitetni. Ezzel azonban csakis a pillanatnyi nyomor enyhítése és a további megélhetés és munkálkodás megkezdésének alapjai adatnak meg, de nem elegendő ez a támogatás arra, hogy a nyomorba jutott lakosságot, elveszített anyagi vagyonáért némileg is kárpótolja és számára létfenntartási eszközeit to­vábbra is biztosítsa. A megélhetés eszközeitől fosztotta meg a sors Krassó-Szörény vármegye lakosságának tekintélyes ré­szét. Egy nagy vidék lakossága áll szárnya szegetten, tehetetlenülvaz élet küzdelmeivel szemben. Mint mindig, úgy most is Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége volt az első, aki az országot ért e sú­lyos csapás első hírének hallatára, az ínségbe jutottak felsegélyezésére magán pénztárából 100,000 koronát legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A magyar kormány saját részéről is minden lehetőt el fog követni a károsultak felsegélyezése czéljából és megtette a se­gélyezésre szükséges lépéseket maga a sújtott várme­gye hatósága is, amennyiben a segélyezési aktiót meg­

Next

/
Oldalképek
Tartalom