Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1909-02-25 / 8. szám

— 65

telárával együtt a 800,000 koronát. meg ne haladják.

Elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy ezen épitési és berendezési költségeket annak idején külön megszavazandó, hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönnel fedezi.

Ezen kölcsönből 400,000 korona effektiv tőke, kamat és törlesztési hányadának (annuitás) a vármegyei ebtartási dijakból való fedezését határozza el a törvényhatósági bizottság.

Minthogy pedig az ebtartási dijakból befolyó jövödelem felesleg felerészben az eddigi szabályrendelet rendelkezése szerint állategészségügyi czélokra, a vármegyei állategészségügyi alap dotálására fordítandó és a törvény- hatóság a közgazdasági szempontból fontos és szintén elsőrendű feladatot képező állategészség és állattenyésztési ügy előmozdítására szolgáló alapból az eddigi ebtartási díjtételeknek megfelelő dotatiót megvonni nem kivánja, a jelenleg érvényben levő ebtartási dijakból a közegészségügyi czélokra fordítható jövödelem felesleg csak 200,000 korona annuitásának törlesztésére elégséges.

Ennélfogva, hogy a felveendő kölcsönből további 200,000' korona annuitása az ebtartási dijakból fedezhető legyen, elhatározza a törvényhatósági bizottság a jelenlegi 1, illetve 2 koronás ebtartási dijaknak az ebtartási szabály- rendelet külön határozattal való módosítása által 50 százalékkal, vagyis 1 kor. 50 fül. illetve 3 koronára való felemelését oly módon, hogy ezen emelés folytán előálló több jövödelem kizárólag a közkórház czéljaira fordittassék és igy ennek megfelelően a szabályrendeletnek az ebadó jövödelem hovaforditása iránt rendelkező része is módosíttassák.

Ezen eljárással egyrészt az állategészségügyi alap eddigi jövödelme nem csonkittatnék és az oly fontos állategészség és állattenyésztés ügyének előmozdítására a törvényhatóság már jelenleg is 80,000 koronát kitevő tekintélyes alappal és e téreni eredményes működésre elégséges jövödelemmel rendelkeznék, másrészt az alispáni előterjesztésben vázolt reális számítás alapján a közkórházi alapnak jutó évi 24,100 korona jövödelemböl 400,000 korona effektiv töke annuitása bőven fedezetet nyer.

Tekintettel arra, hogy Szombathely r. t város nagyarányú fejlődése folytán egy modern közkórháznak saját erejéből létesítését elöbb- utóbb el nem kerülhetné és igy a vármegyei közkórháznak Szombathelyen való létesítése által aránylag sokkal nagyobbmérvü terhek viselésétől megszabadul, de meg a városban létesítendő vármegyei közkórház előnyeit első.

sorban és a többi vármegyei községekhez aránytalan mértékben élvezi, jogos és méltányos, hogy Szombathely város annak létesítési költségeihez a vármegye többi lakosságától eltérő módon és arányban külön hozzájáruljon.

A város érdekeltségének és a vármegye anyagi viszonyainak figyelembe vételével az alispán javaslatának megfelelően a törvényhatósági bizottság 200,000 koronában állapítja meg azon összeget, mely Szombathely városától a kórház létesítési költségeihez való hozzájárulása fejében kíván, minthogy pedig a vármegye többi községeinek hozzájárulása a vármegyei ebtartási dijakból fedeztetik, Szombathely városának külön ebtartási alapja lévén, ezen hozzájárulás fedezésével a város közönsége nem terheltetik.

Minthogy pedig Szombathely város képviselőtestülete f. évi február hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésében hozott és vármegye alispánja által bemutatott bár még nem jogerős véghatározatával a vármegyei közkórház czéljaira ezen hozzájárulást egyhangúlag megszavazta, ezek szerint a 800,000 korona létesítési költségből 600,000 korona Szombathely város és a vármegyei ebtartási alap hozzájárulásából fedezetet nyer.

Az ekként még fedezetet nem nyert

200,000 korona fedezésére nézve elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy felterjesztésileg kéri a m. kir. belügyminister urat ezen 200,000 korona fedezésének az országos betegápolási alap terhére való átvállalására akként, hogy a vármegye közönsége által a közkórház létesítési költségeire felveendő hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönből 200,000 korona effektiv tőkének megfelelő annuitás az évenként az országos betegápolási alap terhére ennek megfelelően megállapítandó ápolási dijakra nyerjen fedezetet, vagyis kéri a m. kir. belügyminister urnák engedélyét arra, hogy ezen törlesztési hányad az ápolási dijak megállapítására alapul szolgáló kórházi fentartási költségvetésbe éven- kint behelyezhető legyen.

Minthogy pedig a vármegye által fedezendő 400,000 koronás kölcsön a kis és nagy községeiből befolyó ebtartási dijakból fedeztetnék és igy Kőszeg r. t. város, melynek külön ebadó alapja van, a közkórház létesítéséhez semmivel sem járulna, már pedig az egész vármegye közönségét érdeklő ezen vármegyei intézmény létesítésének terhei alól egy község sem vonható ki, ennélfogva kötelezi a törvény- hatósági bizottság Kőszeg r. t. várost, hogy a vármegyei közkórház létesítési költségeiből a kis- és nagyközségekből befolyó ebtartási di-