Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1909-02-25 / 8. szám

63

200,000 korona effektiv kölcsön annuitása fö- dözhetö.

Az állategészségügy és állattenyésztés előmozdítása fontos közgazdasági jelentőségénél fogva keik hogy a törvényhatóságnak époly elsőrendű feladatát képezze, mint a közegészségügyének ápolása és hogy az eleddig elhanyagolt téren üdvös és eredményes működés gyakoroltathassák kell, hogy a törvényhatóságnak e czélra is tekintélyes alap és jövödelem álljon rendelkezésére.

Ez okból a vármegye alispánja nem is kívánja, hogy a törvényhatósági bizottság az állategészségügyi alap eddigi jövödelmének a közkórház czéljaira való átengedését kérelmezze, illetve elhatározza, annál is inkább, mert a felveendő kölcsönből további 200,000 koronának törlesztésére a közönség nagyobb mérvű megterhelésének elkerülésével az ebadó díjtételek megfelelő emelése kellő fedezetet nyújt.

Az ebtartási dij jelenleg kis és nagyközségekben tartott ebek után 2 korona, a községek külterületein u. m. tanyákon, pusztákon, külső majorokban, valamint a pásztorok és juhászok által tartott ebek után 1 korona. Ezen díjtételek a közönség alig számbavehető megterhelése mellett 50 százalékkal könnyen emelhetők, ezért javasolja a vármegye alispánja az arányban levő 9987/904. sz. ebtartási szabály- rendeletnek akként való módosítását, hogy az ebtartási dijak 1 50 korona, illetve 3 koronára emeltessenek fel annak határozott kijelentésével, hogy ezen 50 százalékos emelés kizárólag a közkórház czéljaira szavaztatik meg és igy az ezen emelésből befolyó jövödelem csak a közkórház czéljaira fordítható.

Ezek szerint az ebadó szabályrendeletnek az ebtartási dijakból befolyó jövödelmének hova- forditásáról rendelkező szakasza is ennek megfelelően akként lenne módosítandó, hogy az ebtartási dijakból befolyt összegből az ebadó alapot terhelő költségek levonásával maradó felesleg egy harmad része állategészségügyi és állattenyésztési czélok előmozdítására a vármegyei állategészségügyi alap növelésére, két harmad része pedig a vármegyei közkórház czéljaira fordítandó.

Ezen eljárás által egyrészt az állategészségügyi alap eddigi jövedelme nem csonkittat- nék és az oly fontos állategészség és állattenyésztés ügyének előmozdítására a törvény- hatóság egy tekintélyes alappal és eredményes működésre elégséges évi jövödelemmel rendelkezzék, másrészt a fentebb vázolt körültekintő számítás alapján a közkórházi alapnak jutó évi

24100 korona jövödelemböl egy 400.000 koronás kölcsön számítása bőven fedezetet nyern'e.

Szombathely városnak külön ebadó alapja lévén, a közkórház czéljaira való fentebb vázolt hozzájárulás mellett a vármegye többi községe által fedezendő létesítési költségekhez ily módon hozzá nem járul. Ezen költségeknek a kis- és nagyközségből befolyó ebtartási dijakból való fedezése által, azonban Kőszeg r. t. város melynek szintén külön ebadó alapja van, a közkórház létesítéséhez mivel sem járulna.

Minthogy pedig az egész vármegye közönségét érdeklő ezen intézmény létesítésének terhei alól egy község sem vonható ki, méltányos, hogy Kőszeg városa is a vármegye által fedezendő létesítési költségekhez hozzájáruljon. Erre vonatkozólag javasolja a vármegye alispánja, mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy Kőszeg város a vármegyei közkórház létesítési költségeiből a vármegye többi községei által felveendő 400.000 koronához oly arányban tartozik hozzájárulni, a mily arányban lakossága a kölcsön felvételének időpontjában a vármegye lakosságához van. Szabad elhatározására hagyatván Kőszeg városának, hogy ezen méltányos és csekély hozzájárulást vagy egy- szersmindenkorra egy összegben vagy a hozzájárulás megfelelő csekély annuitást évenként fizesse be a vármegyei közkórház alapra.

Ezek szerint részint Szombathely város, részint a vármegye többi községeinek hozzájárulásával a 800.000 korona létesítési költségekből 600.000 korona fedezetet nyerne, a még hiányzó 200.000 koronának fedezésére vonatkozólag javasolja a vármegye alispánja, hogy a törvényhatósági bizottság kérje felterjeszté- sileg a m. kir. Belügyminiszter urat, ezen 200.000-korona fedezésének az országos beteg- ápolási alap terhére akként való átvállalására, hogy a vármegye közönsége által a kórház létesítési költségeire felveendő hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönből 200.000 koronának megfelelő törlesztési hányad az évenként az országos betegápolási alap terhére ennek megfelelően megállapítandó napi ápolási dijakban nyerjen fedezetet, vagyis engedje meg, hogy ezen törlesztési hányad az ápolási dijak megállapítására alapul szolgáló kórházi fentartási költségvetésbe évenként behelyezhető legyen.

Bár az ebadó jövödelemnek az előadottakban vázolt számitása a legreálisabb alapon nyugszik és igy a vármegyét terhelő kölcsön ezen jövedelemből, a kórház fentartása pedig az ápolási dijakból biztosítottnak tekinthető, mégis, nehogy a remélt jövödelemnek az ebtartási dijak felemelése folytán, vagy más okok-