Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1909-07-22 / 29. szám

Szombathely, 1909. julius 22,

29. szám

VII. évfolyam.

Előfizetési ár :

— Egész évre 8 korona. —

Hivatalos hirdetések

a lap szerkesztőjéhez — a vármegyeházba — küldendők.

Hirdetési dijak :

1—50 szóig 2 Korona, minden további 100 szóig 2—2 Korona.

Megjelenik minden csütörtökön

Szerkeszti: dr. R ADÓ GYULA, főjegyző.

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények,

Tárgy : Elmebetegek családi ápolása.

143903—VII. d. 1908. B. M. számú körrendelet. Elmebetegek családi ápolása. — Valamennyi törvény- hatóság első tisztviselőjének. (Ez a körrendelet Fiúméra is kiterjed). Az 1876. XIV. t.-cz. 71. §-a szerint mindazon gyógyítható és gyógyíthatatlan elmebetegek, kik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetőleg eltartás végett tébolydában helyezendők el. Ellenben nem közveszélyes gyógyíthatatlan elmebetegek, továbbá ártalmatlan-bárgyúk, buták és hülyék vagyontalanságuk esetén, amennyiben az őket eltartani köteles rokonok vagyonnal bírnának, ezeknek terhére, különben pedig illetőségi községeik által tartandók el. Ezen törvényszakasz csak általánosságban állapítja meg azt, hogy a közveszélyes és nem közveszélyes elmebetegekről mi módon történjék gondoskodás, de nem számol azzal az elmeorvosi tapasztalattal, hogy a minősitések ezen két csoportja közé az elmebetegek egy széles rétege ékelődik be, amelynél a közveszélyesség csak viszonylagos vagyis az ezen réteghez tartozóknak elmekórházban való tartása bizonyos kedvező körülmények között nem szükséges. Az elmebetegeknek számszerűleg jelentékeny része, tehát az esetben, ha gondozásuk és felügyeletük megfelelő módon biztosittatik, nem minősíthető oly módon közveszélyesnek, hogy elmekórházban való elhelyezésük a törvény imperativ rendelkezése szerint szükséges lenne. Ennélfogva, mivel az államkincstár érdekei is azt kívánják, hogy egyfelől az elmebetegek befogadására szolgáló intézetekben oly betegek közköltségen ne ápoltassanak, akiknek ott tartása nem okvetlenül szükséges, s másfelől az intézeteknek már hygienikus szempontból is kifogás alá eső állandó túlzsúfoltsága ne szolgáltasson okot arra, hogy az állam újabb meg újabb építkezési befektetésekre kényszerittessék, elhatároztam, hogy gondoskodni fogok azon feltételek megszerzéséről, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a csak viszonylagosan közveszélyes elmebetegekről intézeten kívül is gondoskodás történhessék. Az elmebetegeknek intézeten kívül való tartására szolgál a családi ápolási rendszer, mely kétféle u. m.:

a) heterofamiliáris, vagyis a betegek meghatározott ápolási dij mellett idegen családoknak adatnak ki (családi ápolási telepek) s egy, központ részéről szakszerű orvosi felügyelet és ellenőrzés alatt állanak ;

b) homofamiliáris, azaz a betegek szükség szerint segélydij mellett, saját családjaiknak adatnak ki kellő hatósági felügyelet mellett gondozásra. A családi ápolási telepek hazánkban már meghonosiícattak (Di- csőszentmárton, Balasagyarmat, Nyitra s kisérletképen Nagyszeben környékén és Sátoraljaújhelyen). Ezen telepek a gyakorlatban már beváltak s a lakosságban nagy a vállalkozási kedv elmebetegek befogadására családjaikba. Ennélfogva a családi ápolási rendszert véglegesen szervezni kívánom s annak mindkét módjára kiterjezkedve a következőket rendelem :

1. Családi ápolási telepek létesítésére a belügy- minister ad engedélyt.

2. Minden családi ápolási telepnek egy szakorvos vezetése alatt álló elmeosztálylyal kell birnia. Ily elmeosztály gyanánt a közkórházak elmebetegosztályai is szolgálhatnak.

3. Az állami elmegyógyintézetek és a családi ápolási telep központját képező kórházak igazgatói a családi ápolásra alkalmas közköltséges betegekről negyedévenként kimutatást tartoznak felterjeszteni a belügymi- nisterhez, aki a kihelyezés, illetőleg elszállítás kérdésében határoz.

4. Más köz nyilvános jellegű és magánkórházak, melyekben elmebetegek közköltségen ápoltatnak, tartoznak időközönkint kimutatásokat készíteni azon közköltséges elmebetegekről, akik családi ápolásra alkalmasaknak mutatkoznak. Ezen kimutatásra a kisebb, 100 elmebeteg létszámon aluli intézetek részéről félévenkint a nagyobbak részéről negyedévenkint állitandók össze. A kimutatások szerkesztésénél figyelem fordítandó azon elmebetegek gondnokaira vagy ilyenek nem létében hozzátartozóira, akik helyben vagy a közelben laknak. Ezen gondnokokat a kórház igazgatója előzetesen értesíti arról, hogy betegük családi ápolásra való kihelyezésre van kiszemelve s felhívja 14 napi határidő alatt nyilatkozattételre aziránt vájjon nem kivánnak-e bete-