Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1909-04-15 / 15. szám

135 nem teljesittettek, noha a kath. lelkészek az azokra való jogosultságokat fentartották. Ezekben a plébániákban, hacsak a' szolgáltatások kétségtelen magánjogi alapja nem igazoltatik, ezentúl a nem kath. hitfelekezetüektöl párbértermészetü szolgáltatások nem követelhetők. Ilyen plébánia, melyben a kath. lalkész a nem katholi- kusoktól párbértermészetü szolgáltatásokat követelt, de azok tényleg teljesítve nem lettek, a törvényhatóság te­rületén Rábakeresztur. III. Nem találtam megszüntethe- tőknek azokat a szolgáltatásokat, melyek mint egyes nem katholikusok által szerződésileg elvállalt szolgálta­tások lettek bejelentve. Ezek a szolgáltatások a legszo­rosabb értelemben magánjogi címen alapuló terhet képeznek, melyek ez okból csak a törvényhozás által szüntethetők meg, addig az ideig azonban jelen jogren­dünk értelmében a polgári bíróság előtt érvényesíthetők lévén, közig, utón alóluk ez idő szerint felmentés nem adható. Ily magánjogi czimeken alapuló szolgáltatások a törvényhatóság területén levő nagykölkedi, peezöli és pinkamiskii plébániák részéről lettek bejelentve. A meny­nyiben azonban netalán a bejelentő lelkész a szolgál­tatásoknak jogalapja gyanánt helytelenül jelölt volna meg ily kétségtelen magánjogi czimet vagyis ha a lel­kész magát a canonicó visitatiót a nem katholikusokra nézve is magánjogi kötelezettséget megállapító okmány­nak tekintve, ennek alapján vélte a szolgáltatást az adás-vétel által átvállalt vagy átszállóit tehernek a nél­kül, hogy a szolgáltatás az illető nem kath. egyén által magánjogi okiratban kifejezetten átvállaltatok volna, minthogy az eddigi bírói gyakorlat értelmében a cano­nica visitatio egymagában még nem tekinthető a nem katholikusokra is magánjogi kötelezettséget megállapító okiratnak, helyén valónak fogom találni a szóban levő szolgáltatások jogalapjának kiigazítására vonatkozó utó­lagos igazolást. És e végből a lelkészeket egyházi fő­hatóságuk utján figyelmeztettem, hogy a mennyiben a bejelentett szolgáltatások egyedül a canonica visitation alapulnak, az ily tévesen magánjogi czimen alapulónak vélt szolgáltatásokat utólag meg fogom szüntetni és a kath. lelkészeket a jövedelmi összeírásukban felszámí­tott pénzértékkel kárpótolni. Felhívom tehát a közönsé­get, hogy a járási főszolgabírókat és'a 'községi elöljá­róságokat utasítsa, hogy a mennyiben a kath. lelkész a nem katholikusok párbérszolgáltatásainak jogezimét utólag tisztázni óhajtaná, vagy maguk az érdekelt nem kath. felek óhajtanák a kath. lelkész által tévesen beje­lentett jogalap helyesbítését, a nem katn. egyének meg­hallgatása mellett vizsgálat tárgyává tegyék, vájjon a kath. lelkésznek eddigelé teljesített szolgáltatások cano­nica visitation kívül valamely magánjogi kötelezettséget megállapító okiraton alapulnak-e ? abban az okiratban az illető nem katholikusok a szolgáltatásokat kifogásol­tan átvállalták-e? Végre értesítem a közönséget, hogy a jövőben a fent kifejtett elvi álláspontból kifolyólag az ezután történő birtokváltozásokról kath. lelkészek csupán abban az esetben követelhetnék nem kath. egyén háza vagy telke után a canonica visitatio értelmében járó párbérszolgáltatást a nem kath. vallásu uj tulajdo­nos az ingatlan megszerzésekor kiállított magánjogi okirattal kifejezetten magára vállalja, mert ebben az esetben miként fentebb kijelentettem az ily magánjogi czimen alapuló kötelezettségek a törvényhozás más intézkedéséig teljesitendők és azok jogrendünk értelmé­ben közig, utón meg nem szüntethetők. De megjegyzem, hogy a párbérszolgáltatásoknak ily magánjogi czimen való átvállalására többé már nincs szükség, mert mi­ként arról az egyházi főhatóságokat értesítettem vala­hányszor olyan plébániákban, ahol a párbér házak vagy telkek, szerint van kivetve, a kath. kézen levő ház vagy telek nem kath. kézre megy át az elvesztett párbérszol- gáltatásokért a lelkésznek kellően igazolt kérvényére az államkincstár kárpótlást fog nyújtani az 1896. évi jöve­delem összeírásban megállapított pénzértékbe. Felhívom a közönséget, hogy jelen rendeletemet tudomás és mi­heztartás végett a törvényhatóság közigazgatási.bizott­ságával és a járási főszolgabírókkal valamint polgár- mesterekkel közölje. Budapest, 1909. márcz. 2. Aláírás olvashatlan sk. 5407/1909. sz. Ezen miniszteri rendeletet valamennyi főszolgabíró és polgármester valamint valamennyi községi és kör­jegyző urnák kiadom. Felkivom a főszolgabíró és polgármester urakat, hogy a mennyiben hatáskörük területén valamely plébá­nos a nem katholikus egyénektől követelt egyházi szol­gáltatások jogezimét tisztázni óhajtaná, avagy maguk az érdekelt nem kath. felek óhajtanák a jogalap helyesbí­tését tegyék vizsgálat tárgyává, váljon a szolgáltatás a convisit okirattól eltekintve minő magánjogi megállapo­dáson alapul. Szombathsly, 1909. márczius hó 29-én. HERBST GÉZA sk., alispán. Tárgy: Répabogarak irtása. M. kir. földművelésügyi Minister. 32900—VII. 31 szám. Valamennyi törvényhatóságnak. (Fiume kivételé­vel). Szakközegeim jelentései, valamint az érdekelt kazdakörök és ezukorgyárak felterjesztései szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mint- jobban elszaporodván, a ezukorrépában oly nagy pusz­títást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vjdékén a különben jövedelmező termeléssel felhagy­tak. Ezen nagymérvben szaporodó bogár pusztításai és károsításainak lehető megakadályozása végett a mező- gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. 58. §-ában adott felhatalmazásnál fogva az úgyneve­zett répabarkát (lisztes répabogár, Eleonus puctiventris Germ.) valamint a hamvas vinczellér bogarat (Otiorr- hynehus ligustici L.) azon káros állatok és rovarok közé sorozom, melyeknek irtása az idézett t. ez. sze­rint kötelező. Miért is elrendelem, hogy minden birto­kos répaföldjén az említett bogarakat márcziustól ju­nius hó közepéig irtani tartozik. Az irtásra vonatkozó részletes útmutatást a vármegyéknek közelebb rendel­kezésre bocsátom. Jelen rendeletem a törvényhatóság hivatalos lapjában közlendő, azon járásokban (városok­ban) pedig melyeknek területén (határában) legalább 50 holdra terjedő ezukorrépatermesztés van, legkiter­jedtebb módon közhírré teendő. Budapest, 1908. évi április hó 28. A minister helyett Mezőssy sk., állam­titkár. 5766—908. sz. Közhírré teszem. Szombathely, 1909. márczius 30. HERBST GÉZA sk., alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom