Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-15 / 15. szám
135 nem teljesittettek, noha a kath. lelkészek az azokra való jogosultságokat fentartották. Ezekben a plébániákban, hacsak a' szolgáltatások kétségtelen magánjogi alapja nem igazoltatik, ezentúl a nem kath. hitfelekezetüektöl párbértermészetü szolgáltatások nem követelhetők. Ilyen plébánia, melyben a kath. lalkész a nem katholi- kusoktól párbértermészetü szolgáltatásokat követelt, de azok tényleg teljesítve nem lettek, a törvényhatóság területén Rábakeresztur. III. Nem találtam megszüntethe- tőknek azokat a szolgáltatásokat, melyek mint egyes nem katholikusok által szerződésileg elvállalt szolgáltatások lettek bejelentve. Ezek a szolgáltatások a legszorosabb értelemben magánjogi címen alapuló terhet képeznek, melyek ez okból csak a törvényhozás által szüntethetők meg, addig az ideig azonban jelen jogrendünk értelmében a polgári bíróság előtt érvényesíthetők lévén, közig, utón alóluk ez idő szerint felmentés nem adható. Ily magánjogi czimeken alapuló szolgáltatások a törvényhatóság területén levő nagykölkedi, peezöli és pinkamiskii plébániák részéről lettek bejelentve. A menynyiben azonban netalán a bejelentő lelkész a szolgáltatásoknak jogalapja gyanánt helytelenül jelölt volna meg ily kétségtelen magánjogi czimet vagyis ha a lelkész magát a canonicó visitatiót a nem katholikusokra nézve is magánjogi kötelezettséget megállapító okmánynak tekintve, ennek alapján vélte a szolgáltatást az adás-vétel által átvállalt vagy átszállóit tehernek a nélkül, hogy a szolgáltatás az illető nem kath. egyén által magánjogi okiratban kifejezetten átvállaltatok volna, minthogy az eddigi bírói gyakorlat értelmében a canonica visitatio egymagában még nem tekinthető a nem katholikusokra is magánjogi kötelezettséget megállapító okiratnak, helyén valónak fogom találni a szóban levő szolgáltatások jogalapjának kiigazítására vonatkozó utólagos igazolást. És e végből a lelkészeket egyházi főhatóságuk utján figyelmeztettem, hogy a mennyiben a bejelentett szolgáltatások egyedül a canonica visitation alapulnak, az ily tévesen magánjogi czimen alapulónak vélt szolgáltatásokat utólag meg fogom szüntetni és a kath. lelkészeket a jövedelmi összeírásukban felszámított pénzértékkel kárpótolni. Felhívom tehát a közönséget, hogy a járási főszolgabírókat és'a 'községi elöljáróságokat utasítsa, hogy a mennyiben a kath. lelkész a nem katholikusok párbérszolgáltatásainak jogezimét utólag tisztázni óhajtaná, vagy maguk az érdekelt nem kath. felek óhajtanák a kath. lelkész által tévesen bejelentett jogalap helyesbítését, a nem katn. egyének meghallgatása mellett vizsgálat tárgyává tegyék, vájjon a kath. lelkésznek eddigelé teljesített szolgáltatások canonica visitation kívül valamely magánjogi kötelezettséget megállapító okiraton alapulnak-e ? abban az okiratban az illető nem katholikusok a szolgáltatásokat kifogásoltan átvállalták-e? Végre értesítem a közönséget, hogy a jövőben a fent kifejtett elvi álláspontból kifolyólag az ezután történő birtokváltozásokról kath. lelkészek csupán abban az esetben követelhetnék nem kath. egyén háza vagy telke után a canonica visitatio értelmében járó párbérszolgáltatást a nem kath. vallásu uj tulajdonos az ingatlan megszerzésekor kiállított magánjogi okirattal kifejezetten magára vállalja, mert ebben az esetben miként fentebb kijelentettem az ily magánjogi czimen alapuló kötelezettségek a törvényhozás más intézkedéséig teljesitendők és azok jogrendünk értelmében közig, utón meg nem szüntethetők. De megjegyzem, hogy a párbérszolgáltatásoknak ily magánjogi czimen való átvállalására többé már nincs szükség, mert miként arról az egyházi főhatóságokat értesítettem valahányszor olyan plébániákban, ahol a párbér házak vagy telkek, szerint van kivetve, a kath. kézen levő ház vagy telek nem kath. kézre megy át az elvesztett párbérszol- gáltatásokért a lelkésznek kellően igazolt kérvényére az államkincstár kárpótlást fog nyújtani az 1896. évi jövedelem összeírásban megállapított pénzértékbe. Felhívom a közönséget, hogy jelen rendeletemet tudomás és miheztartás végett a törvényhatóság közigazgatási.bizottságával és a járási főszolgabírókkal valamint polgár- mesterekkel közölje. Budapest, 1909. márcz. 2. Aláírás olvashatlan sk. 5407/1909. sz. Ezen miniszteri rendeletet valamennyi főszolgabíró és polgármester valamint valamennyi községi és körjegyző urnák kiadom. Felkivom a főszolgabíró és polgármester urakat, hogy a mennyiben hatáskörük területén valamely plébános a nem katholikus egyénektől követelt egyházi szolgáltatások jogezimét tisztázni óhajtaná, avagy maguk az érdekelt nem kath. felek óhajtanák a jogalap helyesbítését tegyék vizsgálat tárgyává, váljon a szolgáltatás a convisit okirattól eltekintve minő magánjogi megállapodáson alapul. Szombathsly, 1909. márczius hó 29-én. HERBST GÉZA sk., alispán. Tárgy: Répabogarak irtása. M. kir. földművelésügyi Minister. 32900—VII. 31 szám. Valamennyi törvényhatóságnak. (Fiume kivételével). Szakközegeim jelentései, valamint az érdekelt kazdakörök és ezukorgyárak felterjesztései szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mint- jobban elszaporodván, a ezukorrépában oly nagy pusztítást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vjdékén a különben jövedelmező termeléssel felhagytak. Ezen nagymérvben szaporodó bogár pusztításai és károsításainak lehető megakadályozása végett a mező- gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. 58. §-ában adott felhatalmazásnál fogva az úgynevezett répabarkát (lisztes répabogár, Eleonus puctiventris Germ.) valamint a hamvas vinczellér bogarat (Otiorr- hynehus ligustici L.) azon káros állatok és rovarok közé sorozom, melyeknek irtása az idézett t. ez. szerint kötelező. Miért is elrendelem, hogy minden birtokos répaföldjén az említett bogarakat márcziustól junius hó közepéig irtani tartozik. Az irtásra vonatkozó részletes útmutatást a vármegyéknek közelebb rendelkezésre bocsátom. Jelen rendeletem a törvényhatóság hivatalos lapjában közlendő, azon járásokban (városokban) pedig melyeknek területén (határában) legalább 50 holdra terjedő ezukorrépatermesztés van, legkiterjedtebb módon közhírré teendő. Budapest, 1908. évi április hó 28. A minister helyett Mezőssy sk., államtitkár. 5766—908. sz. Közhírré teszem. Szombathely, 1909. márczius 30. HERBST GÉZA sk., alispán.