Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
359 — Undorító anyagok, trágyalé, pöczegödör, iszap és szenyvizek elvezetésére szolgáló csatornák, szivárkák és árkok az utcatelé egyáltalán nem, a szomszéd telkére pedig csakis a szomszéd beleegyezésével vezethetők. 57. § Víztartók, medenczék. Mélyebb viztartók és vizmedenczék épületekhez és a szomszéd telkekhez közel el nem helyezhetők és a szükséghez képest legalább egyméter magas kerítéssel veendők körül. 58. §. Kerítések. A beltelkek és udvarok az illető tulajdonosok által legalább egyméter magas fallal, kerítéssel sövénynyel vagy palánkkal veendők körül. Az egymás mellett fekvő beltelkek bekerítését illetőlegelsősorban is a községben divó gyakorlat határoz. Gyakorlat hiányában minden tulajdonos a belső telkeknek a főbejárattól jobbra eső részét tartozik bekeríteni. Az egymással összefüggő és külön el nem keríthető közös beltelkek kerítései, valamint az egymás háta mögött fekvő beltelkek kőkerítéseit az összeíügő, vagy egymás hátamögött fekvő telkek tulajdonosai közösen tartoznak elkészíteni. 59. §. Járdák. Oly utczákban, hol a község már rendes járdát létesített, a járda a tulajdonos költségén minden uj épület előtt folytatandó. A járdákból kiugrások, oszlopzatok, bolti vagy más lépcsőzetek, úgyszintén kirakatok czéljaira az épitési vonaltól számított 30 cm.- nél többet elfoglalni nem szabad. 60. §. Utczai bejáratok. Belső telkek, házak utczai bejáratát s e czélból az utárok felhasználását, vagy áthidalását, illetőleg az 1890. évi I. t.-c. 136. és 127. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók. III. rész. Rendőri tilalmak. 61. §. Épületekben, udvarok és beltelkeken, a tűzzel és gyertyával való bánásmód, úgy rob- banó) könnyen égő anyagok osztagok, szalma56 §. kazalok elhelyezése tekintetében a vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet és a vonatkozó miniszteri rendeletek irányadók. Nagyobb mennyiségű takarmányt, termeszt- ményt, tűz- és épületfát vagy más könnyen gyulható anyagokat házak között elhelyezni nem szabad. 62. §. Czégérek, czégtáblák, vendéglők, kávéházak és boltok előtti cstngök csak a közlekedésre gátlólag nem ható magasságban s csak oly módon függeszthetők ki, illetve helyezhetők el, hogy a járó-kelők testi épségét ne veszélyeztessék. 63. §. Meglevő magtárokban vagy száraz bejáróknál az utczára nyiló ajtókon át kirostálás tilos. Általában tilos a járdára rondaságot kiönteni, szemetet kihányni, ajtókból, ablakokból szilárd vagy puha trágyát kidobni s a járdákon állatokat hajtani, jármüvei vagy talicskával közlekedni. 64. §. A járdák jókarban tartása s ha síkossá válik, hamuval, fürészporral vagy homokkal való behintése a telektulajdonosokat terheli. A járdák naponkint, a házak udvarai pedig hetenként egyszer kitisztitandók. Az utczák tisztántartásáról a községi elöljárók tartoznak gondoskodni. Gyárak és magtárak, termelőhelyek, gazdasági telepek, korcsmák, vendéglők és boltok előtt a le- vagy felrakás, vagy az illető tulajdonosok, bérlők vagy fuvarosok lovai által okozott szenny feltisztitása és elhordása azonban a tulajdonosok, illetve bérlőket terheli. 65. §. Kötelesek a háztulajdonosok a házi szemetet és konyhahulladékot az udvarnak e czélra szánt részében elhelyezni és az összegyűlt szemetet vagy más rothadó anyagok legalább minden héten egyszer, ha pedig nagyobb meny- nyiségben gyűlt össze, legkésőbb 3 nap alatt a község elöljárósága által kijelölt helyre kihordani. 66. §. A házban vagy azzal összefüggő helyiségben vagy közvetlenül a ház vagy helyiség előtt elhullott állatot és undort okozó tárgyat a háztulajdonosok vagy házfelügyelők 24 óra alatt elásatni tartoznak. Az utárkok és úttesten fekvő ily állati
