Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
352 — lajdonos neve is aláirandó, szokott kézjegyével látja el a kérvényt, vagy jegyzőkönyvet. 5. §. A íőszolgabiró a hozzá benyújtott kérvényt és mellékleteit átvizsgálja, s ha az építkezés megnagyobbitás, vagy lényeges átalakítás a jelen szabályrendelet II. részében körülirt közegészségügyi, tüzrendészeti, szilárdsági, szépészeti, közlekedési és tüzrendészeti szempontokból kifogás alá nem esik és ha a szomszédok az építési engedély iránti kérvényhez csatolt, teljes hitelű okiratba foglalt nyilatkozatban kijelentik, hogy a tervezett építkezés az ő magán jogaikat nem sérti, az építési engedélyt minden feltétel nélkül megadja, ellenkező esetben az épitési engedély kiadásával egyidejűleg az épités feltételeit és a tervek módosításait meghatározza vagy szükség esetén az engedély kiadása előtt a tervek záros határidő alatt leendő átdolgozását elrendeli avagy az engedélyt megtagadja. A községi elöljáróság a nála tett bejelentést, amennyiben az építkezés a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt kifogások alá nem esik, egyszerűen tudomásul veszi és erről a felet értesiti, ha pedig a községi elöljáróságnál bejelentendő átalakítás vagy kisebb építkezés ellen az ezen §-ban jelzett kifogások vagy észrevételek merülnek fel, ez esetben a községi elöljáróság az ügyet további illetékes eljárás és elsőfokú határozathozatal végett a járási főszolgabíró elé köteles terjeszteni, miről az illető felek is értesitendők. 6. §. Ha a leirás, vagy a tervek kellő felvilágosítást nem nyújtanak, s a főszolgabiró a helyszin megtekintéséi, vagy a felek meghallgatását szükségesnek tartja, mégis ha a 2. §. 3. pontjában érintett nyilatkozatban a községi elöljáróság a szomszédok, az államépitészeti hivatal, vagy egyéb érdekeltek részéről kifogás emeltetik, vagy ha a szomszédok nem nyilatkoznak, avagy nyilatkozatuk bármely okból be nem szerezhető, az esetre főszolgabiró érdemleges határozathozatal előtt tárgyalást szükség esetén helyszíni szemlét rendel el, s a tárgyalás vagy a szemle alkalmával a kérelmezőt, a községi elöljáróságot, a szomszédokat, ott, a hol szervezett tűzoltóság van, a tűzoltó parancsnokot, esetleg egyéb érdekelteket meghallgatja és a tárgyalás vagy szemle eredményéhez képest határoz. A kellően megidézett szomszédok, vagy más érdekeltek elmaradása, az épitési engedély kiadását nem akadályozza A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvet a 73521—1892. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében bélyegmentesek. §■ A tárgyalás vagy helyszíni szemle alkalmával az építkező és kifogást tevő szomszédok, vagy más érdekeltek közt az egyezség mindig megkisérlendő. Az engedély kiadása az emelt magánjogi igényt nem érinti, ennek folytán ha a kérelmező az engedélylyel él, mielőtt a magánjogi igény illetékes utón elintézést nyert volna, azt csak saját veszélyére teheti, s ebből származható káros következményekért kizárólag ő lesz felelős. Ha az egyezség nem sikerül, amennyiben magánjogi érdekek és igényekről van szó s ezen igények az egyébként közigazgatási szempontból megengedhető építkezés kivitelét feltétlenül nem akadályozzák, az épitési engedély megadandó s a felek magánjogi igényeikkel a bírósághoz utasitandók. Ellenkező esetben az épitési engedély felfüggesztendő mindaddig, mig az építkezésre lényeges fontossággal biró kérdések a biróság által jogerősen el nem döntődnek. 8- §. A tárgyalás alkalmával felmerülő napi és fuvardíjakat és a helyszíni szemle költségeit az épitési engedélyért folyamodó fél tartozik előlegezni. Ha azonban a szomszédok vagy egyéb érdekeltek a közigazgatási hatóság elbírálása alá tartozó kifogása teljesen alaptalannak bizonyul, avagy a szomszédok a nyilatkozat kiállítását oknélkül tagadják meg, az esetre a felmerült költségekben az alaptalan kifogást tevő, vagy a nyilatkozat kiállítását ok nélkül megtagadott szomszédok, illetve egyéb érdekeltek elmarasztalandók. 9 §.■ A főszolgabiró, illetve községi elöljáró köteles a kérvény beérkezésétől számított 20 nap alatt az épitési engedély tárgyában véghatározatot hozni, vagy a tárgyalást, avagy a helyszíni szemlét, amennyiben annak megtartását különös természeti akadályok nem hátráltatják, ugyanannyi idő alatt megtartani s azután legkésőbb 8 nap alatt határozatot hozni. A netán szükséges változások, a tervekre vagy vázlatokra rávezetendők, azok egyik pél