Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-01 / 31. szám
— 338 säg ennek előfizetésére a pénztárakat utasitsa s annak megtörténtét ellenőrizze. Végül felhívom főszolgabíró és polgár- mester urakat, 1907. augusztus 20-ig tegyenek részletes jelentést arról, hogy ezen rendeletem folytán az 57734—907. VI—a sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletet mikép hajtották végre s a végrehajtás minő eredménnyel járt. Szombathely, 1907. julius hó 19. Alispán helyett: Dr Radó, főjegyző. Kereskedelemügyi m. kir. Ministertől. — 57734/VI. A. 1907. szám. Rendelet az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. tcz. életbelépése tárgyában. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. Az 1907. évi XIX. tcz., mely az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére biztosításáról intézkedik és 205. §. szerint életbelépésének napjától az 1891. évi XIV. tcz.-et hatályon kivűl helyezi, az idézett szakasz szerint folyó évi julius hó 1-én lépett életbe. A törvény az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosítására, X. fejezetben, országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztárt és XV. íejezetében a munkásbiztositó pénztárak felügyeletére és ellenőrzésére, úgyszintén a munkásbiztositási ügy központi vezetése és irányítására, szintén folyó évi julius hó 1-én való életbelépéssel, állami munkásbiztositási hivatalt szervez. Az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár felállításával a törvény a betegsegélyző pénztáraknak az 1891. évi XIV. tcz.-ben megállapított eddigi rendszerét és szervezetét lényegesen átalakitja, amennyiben a betegsegélyző pénztárak egy részét beszünteti, másik, fennmaradó résznél pedig lényeges szervezeti és hatáskörbeli változást rendel, annak folyamányaképpen is, hogy a fennmaradó helyi pénztárak a törvény 98. §-a szerint csupán, mint az országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztárnak részben a betegség és baleset, részben pedig csak a betegség esetére való biztosítást közvetítő szerveiként müküdhetnek. Végül a törvény XIV. fejezete a betegség és baleset esetére való biztosításból származó vitás segélyezési s kártalanitási jogigények elbírálására helyi választott bíróságok szervezését rendeli el, melyek határozatainak, illetve Ítéleteinek másod- és végső fokban való elbírálását az állami munkásbiztositási hivatal hatáskörébe utalja. Annál a hatáskörnél fogva, melyet a törvény a biztosításnak úgy anyagi, mint szervezeti rendelkezéseiben s illetve e rendelkezések megállapításában és életbeléptetésében, valamint a választott bíróságok szervezetében az országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztárnak ad, a törvény életbeléptének napjával, vagyis folyó évi julius hó 1-ével a törvénynek természetesen csak azok a rendelkezései nyerhetnek tényleges alkalmazást, melyeknek végrehajtásához a törvény az országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztár önkormányzati hatáskörébe tartozó feltételeket nem szab, vagy amelyek nem olyan kérdésekre vonatkoznak, melyek végrehajtási rendeletek utján még külön szabályozást igényelnek. Mindezekben a kérdésekben, a jogfolytonosság elve alapján, a biztosítási szervezetre és eljárásra vonatkozó eddigi jogszabályok nyernek továbra is alkalmazást. Minthogy az országos pénztár szervezése iránt csak a törvény életbelépte, vagyis folyó évi julius hó 1-je után tehetők meg az intézkedések, úgy hogy az országos munkás betegsegélyző és baleset biztositó pénztár tényleges megalakulása csak bizonyos idő múlva várható s minthogy az egyes végrehajtási rendeletek is csak a törvény életbe lépte után bocsáthatók ki, ennélfogva a szükséges átmenet előkészítése és szabályozása czéjából a törvény életbe léptetésénél követendő eljárást illetőleg a következőket rendelem. Biztosítási kötelezettség. I. xAz 1907. évi XIX. tcz. 1—3. §§-ban állapítja meg azt, hogy mely alkalmazottak biztositandók betegség és mely alkalmazottak baleset esetére. Minthogy a törvény a baleset biztosítási kötelezettséget ezúttal szabályozza először és ezenkívül a betegség esetére biztositandók köre tekintetében is lényegesebb változtatásokat tesz, a törvény 1—3 §§-nak rendelet vételétől számított legkésőbb egy hét alatt a törvényhatóságok és az iparhatóságok által a szokásos módon a legszélesebb körben közhirré teendők. Az e tárgyban kiadandó hirdetményekben figyelmeztetendő az érdekeltség, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. tcz. folyó évi julius hó 1-én életbe lépett s hogy ennélfogva mindazok az üzemek s illetve alkalmazottak, akik s illetve amelyek a törvény fentebb idézett szakaszai szerint biztosítási kötelezettség alá esnek, a kerületi munkás biztositó pénztárnál (VII. pont) bejelentendők. A betegség esetére való biztosításnál a bejelentési kötelezettség azokra az alkalmazottakra is kiterjed, akik az 1891. évi XIV. tcz. alapján a betegsegélyző pénztárban való belépés kötele
