Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-30 / 22. szám

— 232 —

lévén helye, főispán ur Ö méltósága a névszerinti szavazást nyílt ülésben elrendeli. A kérdést akkép teszi fel, hogy »Igennel« szavaznak, kik a határozati javaslatot elfogadják, »Nemmel« kik azt einem fogadják.

»Igennel« szavaztak a következő bizottsági tagok: Ajkay Béla, Bárdossy László, Bedics József, Bertalanfly Gyula, Bezerédj Dénes, Bors Viktor, Brenner Tóbiás, Czeke Gusztáv, Csiffáry Józ°ef, Deutsch Tivadar, Dömötör Lajos, Engel Sámuel, Esső Imre, Farkas Antal, Feldmann Bódog, Gaiger Ignácz, Gáspáry Antal, Geiszt Jenő, Geiszt Lajos, Gerlits Sándor, Giay Károly, Gotthárd Sándor, Guáry Leó, Guáry Miklós, Hátzky Sándor, Heimler József, Herbst Géza, Hercz János, Hethéssy Elek, Horváth István, Horváth Miklós, Huszár Pál, Hvozdovics Antal, Heinrich Gusztáv, Já- nossy Gábor, Káposztássy Jusztinián. Ke- resztury József, Kiss Elemér, Kiss Emil, Kiss Emil Károly, Kiss Gyula, Kisfaludy József, Kiskós István, Köhler János, Kramer Nándor, Kovács Dénes, Lauringer István, Lóránth Gyula, Maróthy Győző, Maróthy László, Martin Antal, Masáth Mihály, Meller, Henrik, Mesterházy Gedeon, Molnárffy Géza, Nagy József, Németh Gyula, Ostffy Lajos, Osvald Jenő, Pernitz Adolf, Pleszkáts Imre, Pletnits Ferencz, Pogány István, Radányi Emil, Radó Gyula, Rechnitzer Pál, Reiszig Alajos, Rhorer Ödön, Rosenberg Emil, Rusa Béla, Sághy István, Dr. Sik Lajos, Sinkovics Elek, Sicso- vics Miklós, Somogyi Antal, Somogyi József, Somogyi Miklós, Soós János, Szabó Ernő, Dr. Szabó István, Dr. Szabó László, Szakáts Manó, Szegedy Béla, Szegedy György, Takách Márton, Thomás Ferencz, Török Károly, Trummer János, Tuboly Lajos, Tulok Benő, Wallner József, Weiner Ignácz, Weisz Oszkár, Redl Antal, Pulay József, Kovács Kálmán.

»Nemmel« szavaztak a következő bizottsági tagok: Ajkay Elemér, Császár Antal, Csérnél Antal, Gombás András, Györke Gyula, Horváth Antal, id. Horváth Mihály, Kendik István, Kiss István, Kukorácz János, Lelovics Sándor, Mesterházy Jenő, Móger István, Németh Imre, Nitzky Ferencz, Orbán István, Pados Antal, Pongrácz Dániel, Radó Lajos, Ritzinger Lajos, ifj. Sibrik Kálmán, Széli Ödön, Takács Ferencz, Udvardy György, Weöres István, Okolicsányi Dénes.

A szavazás megejtése és a szavazatok összeszámolása után, kihirdeti )az elnöklő főispán ur, miszerint leadatott összesen 122 szavazat, ebből »Igennel« szavazott 96 bizottsági tag, »Nemmel« szavazott 26 bizottsági tag,

minélfogva kijelenti, hogy az állandó választmány javaslata az 1883. évi XV. t.-cz 10. §. által előirt kétharmad többségei elnyerte, tehát az a törvényhatósági bizottság határozatává vált.

Véghatározat.

Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye alispánjának a 2% pótadó megszavazása iránti javaslatát, mely a 16378/906. sz. közgyűlési határozatban kimondott elvi álláspontnak is megfelel, helyesléssel fogadja és elhatározza miszerint:

a 13137/903. számú véghatározattal 1904—1913. évekre V3-ad részben a vármegyei kultur-alap, V3-ad részben a vármegyei “tisztviselői nyugdíj-alap és x/3-ad részben a betegápolási alap és közegészségügyi czélokra megszavazott lVj százalékos egységes vármegyei pótadót 1906. év végével megszünteti és helyébe 1907. évi január hó 1-én kezdődő ha- tálylyal 10 (tiz) egymásután következő évre a az 1883. XV. tcz. alapján egységes két (2) százalékos vármegyei pótadót vet ki, a törvény- hatóságban kivetett állami földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó után és ezen egységesen kivetendő és kezelendő pótadóból V2 %-nak megfelelő összeget a vármegyei kulturalap gyarapítására lV2 (másfél) százalékot pedig a vármegyei tisztviselői nyugdíjalap javára, illetve ezen alap kiadásainak fedezésére fordít, azon megjegyzéssel, hogy amely községben kisded- ovodai czélokra az 1891. évi XV. tcz. 18. §. alapján a 3 százalékos községi ovodai pótadó kivettetett, ott ezen V2 % kulturpótadó kivetése mellőzendő.

A vármegyei tisztviselői nyugdíjalap 1907. évi költségvetésének tárgyalása alkalmával 1906. évi szeptember hó 17-én tartott közgyűlésében I már meggyőződött a törvényhatósági bizottság arról; hogy ezen alap mindinkább fokozódó kiadásai a rendelkezésre álló jövedelmekből fedezetet nem nyerhetnek és hogy az évről-évre növekvő hiányok, melyek ezen alapot mint függő adósságot terhelik, a tisztviselői nyugdíjalap fizetőképességét a legkomolyabban veszélyeztetik.

Ezen okból 16378/1906. sz. határozatával arra utasította a vármegye alispánját, hogy az eddig évenkint mutatkozott hiányok elenyész- tésére, a nyugdíjalapot terhelő tartozások törlesztésére és az évi kiadások fedezhetésére ezen alap jövödelmének gyarapítása és rendezése czéljából pótadó kivetése iránt tegyen előterjesztést.