Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-25 / 17. szám

189 — panaszt azzal küldöm meg Nagyságodnak, hogy azt első fokú érdemi elbírálás végett az illetékes járási főszol­gabírónak adja ki. Ugyanis, habár a nem autonom rém. kath. egy­házközségnek egyedüli helyi képviselete az iskolaszék a megyéspüspök jóváhagyása mellett adózási ügyben a híveket jogerősen kötelező határozatot hozhat, mégis kétségtelen, hogy a hitfelekezeti adózási ügyekben a legfőbb felügyeleti jog alapján a hitfelekezeti adók be­hajtása kérdésében felmerült panaszokat a közhatósá­gok is hivatvák saját hatáskörükben megvizsgálni s dönteni arra nézve, hogy a kirovás a hitfelekezet ré­széről törvényesen, szabályszerűen s igazságosan esz­közöltetett-e, mert ha a kirovás szabálytalan, avagy nem helyesen történt, akkor a közhatóságok a végre­hajtási jogsegélyt megtagadva, a panaszos igazát meg­állapítani hivatvák. A jelen esetben a panaszosok azt panaszolják, hogy az iskolaszéknek csak nehány <agja, tehát sza­bálytalanul hozta be az uj adózási módot az egyház- községbe s hogy az ez elleni szóbeli felebbezés nem lett az egyházfőhatóság tudomására hozva, valamint a karszgabona 130 korona helyett tévesen lett 150 ko­ronára értékelve. Mindezen körülmények panasztárgyává téve, feltétlenül kivizsgálandó az is, hogy ezen kérdés előzetes közhirrététel medett lett-e az iskolaszéki gyű­lés tanácskozási tárgyai közé felvéve s nem lett-e ily értelemben a tárgyaláshoz val mennyi iskolaszéki tag idézve, mert ha nem lett az iskolaszéki ülés ily mó­don megtartva, akkor a szabálytalanul hozott iskola­széki határozat püspöki helybenhagyással sem lesz érvényes A főszolgabíró által hozandó I. fokú határozat ellen felebbvitelnek lesz helye, Nagyságodhoz harmad­fokon (a megyei) közig, bizottsághoz s a végső fokon a vezetésemre bízott ministeriumhoz. Budapesten, 1906. évi szeptember hó 20-án. Apponyi, s. k. 6840/907. sz. Ezen miniszteri rendeletet, mely hasonló hitfele­kezeti adóügyek elbírálásának módjára nézve elvi je­lentőségű táiékoztatásul szolgálhat, tudomásvétel végett az összes I. fokú közigazgatási hatóságokkal közlöm. Szombathely, 1907. évi ápril. hó 19-én. Herbst Géza sk., alispán. Tárgy: Szénnek forgalomba hozatala. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 18 133/IV. B. szám. Valamennyi II fokú iparhatóságnak. A zsákok­ban árusított szén súlyának kötelező megjelölése tár­gyában a folyó évi január hó 25-én, 5902. szám alatt kelt rendeletem kapcsán tudomásul és ac I. fokú ipar­hatóságok megfelelő utasítása végett a következőket közlöm a hatósággal: Minthogy a csomagokban árult czikkek mennyiség-tártalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. törvényczikk 1. §-a csak arra az esetre vonatkozik, ha a vevőnek a teljes súlyról közvetlenül meggyőződnie alkalma n»-m volt, illetve ha az áru a vevő előtt le nem mérlegeltetek, ennélfogva a fent idézett rendeletem is csak ezen korlátozások mellett nyerhet alkalmazást és nem vonatkoztatható az esetre, ha a vevő maga, avagy megbízottja a mérlege­lésnél jelen volt. Nem tehető azonban a fenti rendelet szempontjából semmiféle megkülönböztetés a nagy- és kiskereskedői forgalom között, illetve a tekintetben, hogy a zsák tele van e szénnel, vagy abban csak ki­sebb mennyiség foglaltatik, mert ily megkülönbözteté­sekre már maga a törvény sem nyújtana semmiféle jogalapot. Budapest, 1907. márczius hó 10-én. A mi­nister helyett: Szterényi sk., államtitkár. 5931/907. sz. Valamennyi elsőfokú iparhatósággal, vonatkozással a hiv. lap 8/907. számában közölt 2532/907. számú utasításomra, tudomásvétel czéljából közlöm. Szombathely, 1907. ápril. 15. HEBBST GÉZA sk., alispán. Tárgy: Az öröklött mezei gazdaságok birtoko­sainak kedvezmény-igényeire irányadó elvek. M. kir. honvédelmi minister. 26.351/26. sz. A véd erőről szóló 1889-ik évi VI. t.-czikk 33. §-ában a ka­tonai szolgálat teljesítése tekintetében biztosított ked­vezmény alapjául, illetőleg a véderő keretein belül megvédendő öröklött birtok a törvény idézett szaka­szában körülirt földjövedelmének, illetőleg nagyságának megállapítására nézve mindeddig zsinórmértékül vett tiszta jövedelmet, a cs. és kir. közös külügyminister úrral egyetértőleg ezennel mellőzni rendelem. A ked­vezményre vonatkozó igény megállapítására nézve jö­vőben a következők lesznek irányadók: 1. A legelőből és erdőből álló földbirtok a kedvezmény megadásánál figyelembe nem vehető, hanem csak a szántóföld, rét, kert és szőlő. 2. A szántóföldből, illető eg a szántóföld és rétből álló földbirtoknál: a) minimum gyanánt a régi legkisebb úrbéri negyed teleknek megfelelő 6 kát hold veendő, melyből 4 kát. hold a szántóföld, a többi 2 kát. hold pedig rét is ehet; b) maximum gyanánt pe­dig a régi legnagys bb úrbéri teleknek megfelelő 40 kát. hold veendő, melyből természetesen a minimumnak megfelelőleg legalább 4 kát, hold a szántóföld és 2 kát. hold a rét. 3. A szőlőművelésnél — akár hegyi, akár homoki szőlőnél, — úgyszintén a kertészetnél is: a; minimum 2 kát. hold, b) a maximum pedig 4 kát. hold, de csak abban az esetben, hogy ha beigazolást nyer az, hogy ez a terület kizárólag és állandóan szőlő és gyümölcs, illetőleg kerti vetemények termesztésére lesz használva. Ennélfogva utasítom a parancsnokságot, hogy a fen1 előadott elvekkel szemben meghozott ha­tározatok ellen kifogásait tegye meg és ily esetekben keresse meg a közigazgatási hatóságot arra nézve, hogy az összes tárgyalási iratokat a fennálló szabályok ér­telmében döntés végett hozzám terjessze fel. Budapest, 1907. évi márczius hó 18 án. A minister helyett: Bol­gár sk., államtitkár. M kir. honvédelmi minister. 26.351/26. szám. Vas­vármegye közönségének. A m. kir. honvédkiegészitő parancsnokságokhoz az öröklött mezei gazdaságok bir­tokosainak katonai kedvezménye ügyében intézett ren- deletemet tudomásul és a járási tisztviselőkkel leendő közlés végett megküldöm. Egyúttal megjegyzem, hogy a rendeletben foglalt elvek csak általános tájékoztatá­sul szolgálnak, melyek az alsófoku közigazgatási ható Ságot az egyes vidékek különleges gazdasági és kultu­rális viszonyainak, vagy az esetről-esetre felmerült kü­lönös méltánylást érdemlő körülményeknek a minimu­mon alul, vagy a maximumon felül való indokolt mér­legelésében nem korlátozzák. Budapesten. 1907. évi márczius 18 ikán A minister helyett: Bolgár sk., ál­lamtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom