Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-22 / 12. szám
— 94 — A németbirodalommal Berlinben 1905. évi január hó 25-én kötött állategészségügyi egyezmény a m. kir. ministeriumnak 1906. évi 864/M. E. számú rendeletével (lásd a Budapesti Közlöny f. évi február 21-iki számában) f. évi márczius 1-ével életbe léptettetvén, a fent- irt szám alatt egyúttal kiadott 657. sz. Állategészségügyi Értesítőben közzétettem az egyezményben, és az ennek zárjegyzökönyvében foglalt rendelkezéseket a vasúti kocsik fertőtlenítéséről, az egyezmény 8. czikkéhez tartozó külön határozmányokkal együtt az egyezménynek a magyar korona országaiban való végrehajtása érdekében szükséges utasításokat. Ezen Állategészségügyi Egyezmény 3 példányát külön ide mellékelve megjegyzem, hogy az egyezmény 5. czikkéhez tartozó I. és II. számú mellékletek is közhírré tétettek a Budapesti Közlöny f. évi február 21-én megjelent számában. A zárjegyzököny 10 pontjára nézve a mely a vágósertéseknek kontingentált mennyiségben a németbirodalomba való bevitelét biztosítja, s a melyre vonatkozó végrehajtási rendelkezések a fentjelzett 657' számú Állategészségügyi Értesítő V. fejezetének 20. pontjában foglaltatnak, a törvényhatósági m. kir. állatorvosokhoz a részletekre bővebben kiterjedő ismertető és Útmutató külön rendeletet intéztem. Az említett Állategészségügyi Értesítőből elegendő készlet előállításáról gondoskodván, ez a nyomtatvány az érdeklődőknek portómentesen meg fog küldetni, ha eziránt ezen ministerium III/3. ügyosztályába czimzett levélben, vagy levelezőlapon idefordul és pontos czimét közli. Felhívom a czimet, hogy a fentieket kellően tegye közhírré. Megemlítem, hogy az egyezmény 5. czikkéhez tartozó fentjelzett I. számú melléklet b) pontjában Szombathely r. t. város neve tévedésből két helyen és pedig az 58. 59. sz. zárlati kerületbe besorozva fordul elő, minthogy azonban a Szombathely r. t. város területét teljesen körülvevő szombathelyi járás az 58. sz. zárlati kerületbe tartozik, kétségtelen, hogy a nevezett rend. tan., város is az 58. sz zárlati területbe tartozónak tekintendő. Budapest, 1906. február 22-én. Br. Feilitsch, sk. 4526/906. Valamennyi járási főszolgabíró, városi polgármester, rendőrkapitány, járási és városi kir. állatorvos, községi- és körjegyző és általuk a községi elöljáró uraknak és az összes marhalevél kezelőknek azzal adom ki, hogy az abban foglaltakhoz a legszigoruab- ban alkalmazkodjanak a szükség esetén a 657. számú Állategészségügyi Értesítő megküldése iránt közvetlen a földmivelésügyi Ministerium állategészségügyi főosztályához forduljanak. Szombathely, 1906. márczius 13. Bezerédj István alispán, III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Tárgy: Tokaji boroknak a német birodalom területén való forgalomba hozatala. 1399. ein. VII. B. 1. 1906. szám. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a kereskedelmi és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg a német birodalom területén forgalomba kerülő tokaji bo rokra vonatkozó határozmányok tárgyában kiadott rendeleté. Az Ausztria-Magyarország és a német birodalom között 1905. évi január hó 25-én megkötött és az 1891. évi deczember hó 6-iki kereskedelmi- és vám-szerződéshez (1892 : III. t.-cz.) tartozó pótszerződés 5-ik czikké- nek III. 8. pontjában a német birodalomban forgalomba kerülő tokaji borokra vonatkozólag a következő határozmányok foglaltatnak: „A Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb községeiben tér melt természetes borok (tokaji asszuborok, szomorodni) nem tekintendők a bor, borturtalmu és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló 190;. évi május hó 24-én kelt német birodalmi törvény (Reichs-Gesetzblatt 1901, 175 oldal) értelmében külföldi származású csemegeboroknak (délvidéki, édes borok).“ „Ennek folytán nem • alkal mázható reájuk az említett törvény 2. §-ának azoh rendelkezése, hogy külföldi származású csemegeborok (délvidéki, édes borok) elismert pinczekezelésénél ideértve a tartóssátételt is, egy térfogatrésznél nagyobb meny- nyiségü alkohol keverhető száz térfogatrész borhoz a nélkül, hogy ezen eljárás az élelmi szerek, élvezeti czikkek és használati tárgyak forgalmáról szóló 1879. évi május hó 14 én kelt németbirodalmi törvény (Reichs- Gesetzblatt 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében bor- hamisi ásnak vagy utánzásnak volna minősíthető.“ Az 1901. évi május hó 24 én kelt fent említett törvény, 3. §-ának 3. pontja 5., 13 , 16. és 18. §-ai értelmében továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógy-tokaji (Medicinal- Tokajer), tokaji asszu, szomorodni vagy a tokaji borvidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forga- I lomba kerülnek, szárított gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy sűrített mustanyagoknak fel- használása mellett iparszerüleg előállítani vagy utánozni, vagy ilyen italokat, amennyiben azok az említett I gyümölcsök vagy anyagok felhasználásával, ha nem is iparszerüleg állíttattak elő, eladni vagy áruba bocsátani.“