Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-08 / 10. szám
berendezett és tűzbiztosán elkülönitett szellős helyen van a lepárologtatás megengedve. Tisztitó műhelyekben a benzin csak robbanásmentes edényekben tartható. Esetleg kifolyható benzin felszivatására állandóan kellő mennyiségű száraz szivacs vagy rongyok tartandók készletben s azok felszivatás után a zárt helyiségből azonnal a szabadba, biztos helyre kiviendők. Azonkívül legyen a helyiségben homok készlet is. Benzinnel tisztított íuhanemüek csak a benzin teljes elpárolgása után szánthatok. Na- gyobbszabásu tisztitó műhelyek ugyanazon szabályzatok alá esnek, amelyek az ásványolajok feldolgozására, illetőleg raktározására meg- állapittattak. 37. §. Légszeszgyártás. A világitógáz fejlesztő helyiségekben szabadon égő láng nem alkalmazható és ezen helyiségek jó szellőztetéséről gondoskodni kell. Légszeszgyárak és a légszeszt raktározó tartányok a városon, községen kívül minden lakott és tüzhelylyel ellátott üpülettől 100 m. távolságban épithetők. A világitógáz tovavezetésére vascsövek alkalmazandók, melyek használata vétel előtt legalább is 10 atmoszféra nyomás próba alá veendők. A gázmérő órák az elzáró készülékekkel nem lépcsők alatt, hanem tűzbiztos, világos helyen, külön arra a czélra szolgáló vasszekrényben helyezendők el. A gázfejlesztő készülékek állandó felügyelet alatt tartandók. A légszeszt előállitó társulatok és magánosok kötelesek a légszesz fogyasztókat, kik épületeikbe a légszesz világítást bevezetik, a gyakorlatban lévő általános tűz és életbiztonsági óvintézkedésekről kioktatni; s azon kívül kötelesek a légszeszt előállitó .társulatok és magánosok ezen biztonsági óvintézkedéseket a légszeszt fogyasztók gázmérő órái mellett láthatóan kifüggeszteni. 38. §. Üres petróleum hordók raktározása. Üres petróleumhordók szabadban 8 m. széles 30 m. hosszú és 3 m. magas rakásokban minden lakott és tüzhelylyel ellátott épülettől 20 méter távolságban raktározhatok. A petro- leumhordók egyes rakásai között 10 m. szabad tér hagyandó. 39. §. Padlómáz és zsiradékokat feldolgozó műhelyek. Közveszélyes folyadékokkal (p. u. terpentin- olajjal) zsiradékokat főzni csak gőzfűtésre berendezett, vagy vízfürdővel ellátott, kőpadlós, tűzbiztos, különálló helyiségben van megengedve. Szabadon égő láng csakis nehezen olvadó szurkok (p. u. kopál) olvasztásához szabad hely van megengedve. Ha a zsiradékok szabad láng fölött olvasz- tatnak, úgy olvasztás közben azoknak terpentint hozzátölteni tilos. A zsiradékokat olvasztó, illetőleg főző műhelyekben az olvasztott, avagy főzött meny- nyiségnek megfelelő homokkészlet és falapát kéznél tartandó. * 40. §. Épitő iparnál használt száritó kályhák. Épületek szántására vaskosarakban elhelyezett (koksz) szikra mentes tűz használható. A vaskosarak kettős téglatalapzatra állitandók akként, hogy a talapzat széle a kosár alapjától köröskörül 30 cm. távol legyen. Az ilyen száritókályhákat gyúlékony tárgyak közelében felállítani tilos, valamint nem szabad az ilyen száritókályhák mellett borszesz vagy terpentinfestékkel frissen mázolt tárgyakat szántani. Minden száritókályha mellett, ha a szárítandó helyiségben gyúlékony anyag, (faépületrész) volna, úgy vizzeltelt veder kéznél tartandó. 41. §. Fatelepek. A város (község) belterületén fatelepek tűzbiztos épületektől 30 m. — nem tűzbiztos ipartelepektől 60 m. távolságra helyezhetők el. Fatelepeken a szabadban tüzelni tilos, fabódéban pedig csakis lelrakott kémény mellett szabad. A telep több pontján vizzeltelt hordót és vedret, valamint elég hosszú létrát kéznél kell tartani. Szomszédos latelepek 5 m. magas fal vagy 10 m. széles szabad tér által választandók el. A telepen az egyes rakások nagysága a következő lehet: Kemény tűzifánál 5 m. magasság, 3 m. szélesség és 25 m. hosszúság; az egyes rakások között 2 m. szabad tér hagyandó.
