Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-05 / 14. szám

112 — Töriéíelen. Teratizdrajz. Tenn«8zetfan. Tegjtan. Számtan. Ikrázolé méltán. Frjnezia njelr. ISwiet njelt. Földrajz. Történelem. 9 Számtan.**) Természettan. Mint a II. évfolyamban, ezenkívül a középkor és újkor történetének ismerete a vesztfáliai békéig, a művelődéstörténeti mozzanatok különös kiemelésével, főleg tekintettel Ausztria és Magyarországra. A II. évfolyam tananyaga : ezenkívül az emberi test legfontosabb részei és a szer­vek működése. A gerinczes állatok osztályainak, valamint a gerincztelen állatok csoportjainak jellemzése külső és belső alkotásuk alapján. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és a tömecserök tana. (Szilár cseppfolyós és légnemű testek erömütana.) Hőtan, hullámtan és hangtan. A II évfolyam anyaga és ezzekivül szerves vegytan. A szerves vegyület fogalma, atomistikus képlet, tömecsképlet; tapasztalati és rationalis képletek A kőolaj, a fontos szén- hydrogének és ezeknek említésre méltó származékai, a paraffin, äthylen és aczetilen sorozat­ból ; glyczerin, nitroglyczerin, zsiradékok (szappan, gyertya) ; szénhydratok ; szeszes erjedés ; fontos czynvegyületek: kátrány, benzol, tolnol és ezek legfontosabb származékai. Indigo, naphtalin, antraczen. Fontos alkaloidok és glykosidok, illő olajok; kautsuk és guttapercha; gyanták ; fehérnyék. Általános számtan : mint a II. évfolyamban és ezenkivül logarithmusi és exponen- tialis egyenletek ; számtani és mértani haladványok ; kamatos kamat- és" járadék-számítás. Mértan : sikmértan, háromszögtan és testmértan. A II. évfolyam anyaga és ezenkivül : a hasáb, a gúla, a henger és a kúp szer­kesztése. Ezen testek síkmetszetei, hálózatai, párhuzamos megvilágítása, valamint kölcsönös áthatolásaiknak könnyebb esetei. A kúpszeletek térbeli magyarázata, szerkesztése és vetí­tése. Legfontosabb tulajdonságaiknak elemi származtatása és ezeknek alkalmazása érintők szerkesztésére. Érintősíkok a henger- és kupfelületeknél; vetített árnyékok a hasáb belső ol­dalán és a gúla palástján. Mint a II. évfolyamban és ezenkivül a mondattan alapvonalai. G. Katonai akadémiák. I. Évfolyam.*) írásbeli dolgozat valamely az általános ismeretkörből vett thémáról; munkaidő 3—4 óra. Nem német anyanyelvű pályázók ezen dolgozatot anyanyelvükön is szerkeszthetik, kötelesek azonban azt felügyelet alatt német nyelvre lefordítani. Európa természettani és politikai földrajzának, főképen Ausztria és Magyarország és a szomszédos államoknak ismerete. A többi világrészek általános ismerete, különös tekintettel az európai gyarmatokra. Helyes fogalmak a cs llagászati és természettani földrajzról. Ausztria és Magyarország történetének egész történelmi fejlődésében való ismerete. Az általános világtörténelemből a többi legfontosabb történelmi eseménye ismerete 1648-tól kezdve. A számtan és betüszámtan: egy és két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek meg­oldása, a katonai műszaki akadémiába pályázóktól ezenkivül még a számtani és mértani sorok; a kapcsolástan, végül a binomtétel. Mértan: sikmértan, testmértan és sikháromszögmértan. A testek általános és különös tulajdonságai, a szilárd, folyékony és légnemű testek erőműtana; a Hullámmozgás, hagtan, fénytan, hőtan, mágnesség és elektromosság elemi mennyi- ségtani okadatolással. *) A katonai akadémiák valamelyik magasabb évfolyamába való közvetlen belépésnek helye nincsen. ’*) Az árithmetikai és algebrai műveletek, különösen pedig az egyenletek megoldásában és a logarithmusok haszn latában való jártassága, úgyszintén a geometria és a sikháromszögtan fontosabb képleteinek ismeretére különös súly helyeztetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom