Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-05 / 41. szám
— 275 — gyámpénztári szabályrendeletét a következő szövegben állapítja meg : Szabályrendelet a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek gyümölcsözte- téséről és a tartalékalap javára levonható jutalékokról. 1- §• A gyámoltak és gondnokoltaknak minden készpénzben befolyó tömegeire nézve az összesített pénzkezelés fentartatik. 2. §• A gyámoltak és gondnokoltak javára a gyámpénztárban őrzött értékpapírok lejárt és a pénztár ál- tai beváltott szelvényeinek őrzéséért az érték minden koronája után a tartalékalap javára jutalék czimén 1 százalékot kell levonni, illetve befizetni. A gyámpénztár az általa őrzött értékpapírok kamatszelvényeinek beváltására az 1877. évi XX. t.-cz. 296. §-a szerint csak akkor gondoskodik, ha a beváltás folytán nyert összeg a gyámpénztárban tökésittetik. 3. §. A gyámok vagy gondnokok által fel hem vett évi kamat jövedelem az illető gyámoltak vagy gondnokoltak javára minden év végén tőkésitendő. 4. §. Hogy a rendelkezés alatt álló árvaházi pénzkészlet az 1877. XX. t.-cz. 228. és 292. §-ai értelmében elhelyezhető legyen, tartozik a számvevőség hetenkint a hétfőn tartandó ülésre az árvaszékhez jelentést beterjeszteni, melyből az összesített árvapénztár szabad rendelkezése alá eső maradvány, valamint a legközelebbi héten előreláthatólag befolyandó készpénzek és Utóbbiakból fedezendő kiadások kimUtatandók, 5. §. A pénztári tőkékből magánosoknak jelzálogi biztosíték mellett adható kölcsön legnagyobb összege 100000 azaz egyszázezer koronában, legkisebb összege 400, azaz 400 koronában kamatlába 5 és fél százalékban és törlesztésének határideje 20 évben állapittatik meg. 6. §. Az előbbi szakaszban foglalt korláton belül árva- pénztári kölcsön egyedül folyamodás alapján adóslevélre, a törvényben előirt biztosítás mellett nyerhető. A becsérték rendszerint az évi egyenes földadó százszorosában áll. A kölcsön folyamodványhoz minden esetben melléklendő a jelzálogul felajánlott ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és oly hiteles községi bizonyítvány, melyben a jelzálogul ajánlott ingatlanok hiteltelekkönyvi számai ezen ingatlanok térfogata és évi egyenes földadója határozottan és részletesen kitüntetve vannak. Ha a kölcsönért folyamodó a földadó százszorosának Vs-ánál nagyobb összeget kérelmez, ez esetben a hiteles telekkönyvi kivonaton és a fentebbi tartalmú községi bizonyítványon kívül hiteles bírói becsüt mellékelni köteles, s hitelesnek csak azon becsű tekintetik, mely hivatalból kirendelt s meghiteztetett 3 becsüs alkalmazásával a főszolgabíró, a kir. járásbíróság vagy a birói megbízásból eljáró kir. közjegyző által teljesit- tetett s ily esetben árvapénztári kölcsönök a birói becsűben kitüntetett becsérték egyharmadáig is nyújthat. Erdei ingatlanoknál csak a földérték jöhet számításba az azon létező fák értéke a becsűből kihagyandók. 20000 koronát meghaladó kölcsönök földbirtokra és; házakra adathatnak, azonban ily kölcsönöknél midőn jelzálogi biztosítékul egyedül földbirtok ajánltatik, kölcsönkérő által a szabályszerű becslési jegyzőkönyvön kívül a földbirtok évi földadójának kimutatása is bemutatandó, s ha a birói becsű szerinti érték az ingatlan évi földadójának százszorosát meghaladja, csak az évi föladó százszorosának legfeljebb Vs-a erejéig adhatók. Ha pedig ily 20000 koronát meghaladó nagyobb kölcsönöknél a jelzálogi biztosítékul földbirtok és házak vagy csak házbirtok ajánltatik az épületnek eléghető részei különösen becsülendők meg s a tűzkár elleni biztosítás ezeknek becsértéke erejéig igazolandó. Az árvapénztári kölcsönökről szóló adóslevelek szabályszerűsége, egyöntetűsége és a netalán perköltségek biztosithatása tekintetéből nyomtatott adóslevél minták tartandók készletben, melyek az előállítási költségek megtérítése mellett a kölcsönvevők által az árvapénztárnál átvehetők. Az adósleveleken az adósok névaláírásai a kir. közjegyző, ill. a kir. járásbíróság által hitelesitendők. Az árvaszéki tisztviselők az árvapénztárnak kölcsön adósai nem lehetnek. 7- §• A kölcsön folyamodások tárgyalása és a kölcsönök utalványozása körül az árvaszék részéről a következő eljárás követendő: 1. A kölcsönfolyamodások kellőleg felszerelve az árvaszéki iktató hivatalban nyújtandók be, az általános iktatókönyvbe vezetendők és azonnal kiosztandók közvetlenül a tiszti főügyésznek. 2. A tiszti főügyész átvizsgálván a neki kiadott folyamodásokat tartozik azokat hetenkint és pedig minden hétfőn tartandó árvaszéki ülésre Írásbeli véleményével együtt visszaküldeni az illető előadóknak, kik által ama folyamodások az iktató számok sorrendje szerint előadandók. Ezen ülésről külön tanácsülési jegyzőkönyv vezetendő, melyben a folyamodó neve, lakhelye és a folyamodás lényeges pontjainak megemlítése mellett a határozat kivonatilag bevezetendő Ezen jegyzőkönyv a jelenvolt szavazó tisztviselők által aláírandó. 3. A visszautasított folyamodványok ezen hátirattal : „A kérelemnek hely nem adatott“ az árvaszéki kiadó által az illetőknek visszaadandók. Midőn pedig a kérelemnek hely adatik, egyúttal a folyamodó fél végzésileg utasítandó, hogy a megszavazott kölcsönről szóló adóslevelet kiállítván és beke- beleztetvén azt a hiteles telekkönyvi kivonattal együtt a t. főügyészhez terjessze be. Erről egyúttal és hasonló módon a kölcsön nyilvántartása czéljából a számvevőség is értesítendő. A tiszti főügyész a kölcsönt nyerő fél által hozzá beterjesztett adóslevél és telekkönyvi kivonatnak a kölcsön engedélyezésére vonatkozó ügyiratokkal való összehasonlítása után arról, vájjon az adóslevél szabályszerűen van-e kiállítva és a kölcsön lett-e az árvaszék részéről kikötött feltételek szerint biztosítva ? meggyőződést szerezvén, ezen vizsgálat alapján a kölcsönösszeg folyóvá tétele iránti véleményes jelentést az adóslevéllel és telekkönyvi kivonattal együtt az árvaszékhez azonnal beterjeszti. 5. Az ekkép beterjesztett tiszti főügyészi jelentés az adóslevéllel és telekkönyvi kivonattal együtt az árvaszéki elnök által ülnöki előterjesztés végett azonnal kiosztalak.
