Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-06 / 28. szám

— 198 — megye területén fekvő r. t. városok és összes községek tisztviselőit, hogy az 1886. évi XXI. törvényczikk 20. §-ához szigorúan ragasz­kodva, az országgyülésileg meg nem szavazott adó tényleges behajtásától és a meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállításától tartóz­kodjanak. Végül biztosítja a törvényhatóság tisztvi­selőit, hogy a törvényes téren kifejtett műkö­désükben és eljárásukban a vármegye közön­ségének anyagi és erkölcsi oltalmára minden­kor számíthatnak. Mely meghozott határozatát a törvény- hatósági bizottság a nagyméltóságu m. kir. miniszterelnök úrhoz íelterjesztetni, egyúttal pedig a vármegyei Hivatalos Lap utján a leg­szélesebb körben közhirré tétetni rendeli. Miről a vármegyei Hivatalos Lap szer­kesztője értesittetik. Jegyezte és kiadta : Herbai Géza, főjegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Tárgy : Behivó jegyek kézbesítése körüli eljárás. 10910—905. szám. Valamennyi járási főszolgabíró és rendőrkapitány, községi és körjegyző uraknak. (Külön mellékletként is csatoltatik.) A m. kir. 18. honvéd kiegészítő parancsnokságnak 1419—1905. kiegészítő számú átirata szerint az illető­ségi helyen nem kézbesíthető behivójegyek kezelése s ebből kifolyólag a nyomozások körül a védtörvényi utasítás III. rész hadseregbeli 26. és 33., honvédségi 25. és 32. §-okban foglalt rendelkezések sem a tisztvise­lők sem pedig a községi elöljáróságok által nem tartatnak be mindig s a szabálytalanságok által azoknak vissza- küldözése válik szükségessé, mi nem csak kiegészítő parancsnokságok, hanem a közigazgatási hatóságok munkáját is megszaporitja. Ennek következtében az alább előadott utasítás pontos betartására a Czimet felhívom s elrendelem, hogy ezen utasítás a jövőben a katonai nyilvántartás mellett oly módon kezelendő, hogy az szükség esetén mindenkor kéznél legyen. 1. Az érkező behivó jegyek, úgy a járási tiszt­viselőknél a nyilvántartási jegyzőkönyvvel (Vt. ut. III. rész hadseregi 26., honvédségi 25 §. 3 pont) mint a községi elöljáróságoknál a nyilvántartási jegyzékkel, illetve az idegenekre nézve a tartózkodási jelentkezési könyvvel egyeztetendők. 2. Állandóan az illetékes járáson kívül (behivó jegy utolsó bekezdés) tartózkodók, valamint a Vt. ut. III. rész hadseregbeli 26., honvédségi 25. §. 5. pontban megemlített hatóságoknál alkalmazottak behivójegyei az illetékes járási tisztviselő részéről nem küldendők ki az illetékes községi elöljáróságnak, hanem általuk közvetlenül a tartózkodási hely illetékes járási tiszt­viselőhöz, illetve az előbb idézett pontban felsorolt hatóságokhoz teendők át kézbesítés végett (Vt. ut. III. rész hadseregbeli 26. §. 3. pont 3. bekezdés, honvéd­ségi 25. §. 3. pont 3 bekezdés). 3. Ha a behivottaknak tartózkodási helye, nem de a közvetítő személy ismeretes, akkor utóbbinak a behivójegy a községi elöljáróság által azon meghagyás­sal kézbesítendő, hogy a behivójegyet ajánlva küldje el és s póstai feladó vevényt a községi elöljáróságnak szolgáltassa be, a hol az esetleges megreklamálás végett megőrzendő. Ha az ajánlva való elküldés a közvetítő személy által megtagadtatnék, — mi egy vele fölvett és saját­kezűig aláirt jegyzőkönyvvel igazolandó, az esetben a behivójegy a jegyzőkönyv kíséretében az illetékes járási tisztviselőhöz visszaterjesztendö és utóbbi által a behivottnak költségére, vagy ha az behajthatatlan volna, a vármegye házi pénztárának költségére ajánlva elküldendő. Ugyanezen eljárás követendő az állandóan kül­földön tartózkodókkal szemben is (Vt. ut. III. rész hadsereg 26., honvédség 25. §. 3. pont. 4 bekezdés). 4. Ha a behivottnak lakhelye a községi elöljáró­ság előtt teljesen ismeretlen, úgy kötelessége a behi­vottnak tartózkodása iránt, a behivójegyek kézhez vétele után azonnal a legszélesebb körű és legbehatóbb nyo­mozást megindítani. E czélból elsősorban a szülők, testvérek, hitves és egyéb rokonok és ismerősök, stb. jegyzőkönyvileg kihallgatandók (mely jegyzőkönyv a kihallgatottak által aláírandó) és csak ha ilyenek helyben nem volnának, vagy a nyomozás során ki nem tűnnék, hogy ilyenek egyebütt vannak, akkor a községi elöljáróság foglalja ezen körülményt és az ebből származó kézbesithetlen- séget azon kijelentéssel jegyzőkönyvbe, hogy a nyomo- zottnak helyben semminemű hozzátartozója vagy isme­rőse nincs és hogy ilyen egyebütt sem tudatik. E jegyzőkönyv alapján a behivójegy — föltéve, hogy a kézbesithetlenség végleges megállapítása és a bevonulásra kitűzött nap között még 8 napi időköz van (Vt. ut. III. rész hadseregi 33., honvédségi 32. §. 2. b. pont) a község házánál azonnal kifüggesztendő és a) azoknál, kik „azonnalra“ való bevonulásra, tényleges, vagy kivételes tényleges szolgálatra, vagy felülvizsgálatra behivattak, a bevonulásra kitűzött nap után még 8 napon át és b) azoknál, kik egy bizonyos „időszakral: hivattak be, mint p. o. 8 heti katonai kiképeztetésre, vagy x napi fegyvergyakorlatra, stb. ezen időszaknak teljes le­jártáig kifüggesztve hagyandó. 5. Ha azonban a nyomozás azt eredményezné, hogy a behivottnak helyben ugyan hozzátartozói vagy ismerősei nincsenek, de máshol ilyenek igen is vannak, akkor a behivójegy nem függesztendő ki, hanem az eddigi nyomozási iratokkal együtt a községi elöljáróság részéről a járási tisztviselőhöz késedelem nélkül vissza­terjesztendő, kinek kötelessége a nyomozást a közlött nyomon azonnal tovább folytatni. a végleges Tcézbesithetlenségröl minden körülmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom