Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (3. évfolyam, 1-53. szám)

1905-05-18 / 21. szám

— 139 — 10. hogy milyen magasságra van a lakás színvonala (padlózata) tervezve? 11. hogy a falak minő anyagból s milyen vastagságban építtetnek ? 12. hány méter hosszú. hány méter széles és hány méter magas lesz az épület legkisebb és legnagyobb helyisége ? 13. hogy a tervezett épületben levő minden egyes helyiségnek külön-külön, mi lesz a ren­deltetése, s milyen lesz a helyiségek padlózata ? 14. hány czentiméter széles és hány czenti- méter magas lesz az épület legkisebb és legna­gyobb ajtaja és ablaka ? 15. hogy a tervezett épületnek milyen lesz a tetőszerkezete s milyen anyaggal fog a tető fedetni ? 16. hogy terveztetnek-e erkélyek, minő anyag­ból s milyen magasságban ? 17. hogy a melléképületek hány méter tá­volságban fognak állani a főépülettől és a szom­szédos épületektől. 18. hogy terveztstik-e kút, trágya, szemét, pöczegödör, csatorna, árnyékszék avagy vizme- dencze, s hogy mily távolságban fognak azok a tervezett épülettől és a szomszéd telektől fel­állítani ? 19 hogy az építési és a szomszéd telkeken vannak-e már létező kutak, trágya-, szemét-, pöczegödrök, csatornák, árnyékszék, vízfolyások, víztartók, vizmedenczék és kerítések, s ha van­nak, mily irányban s hány méterre feküsznek a tervezett hasonló létesítményektől ? 20. hogy van-e az építési falak előtt rend­szeres járda ? Ezen leírást a felek kérelmére és a felek által szolgáltatandó adatok alapján a községi és körjegyzők 1 korona dij mellett kiállítani tar­toznak. 4- §■ A 2. §. második pontjában emlitett vázlat vagy terv a jelen szabályrendelet II. részében foglalt feltételeknek és méreteknek megfelelően késziteudő s az ily terv rendszerint okleveles építészmérnök, vagy iparengedélylyel biró építő­mester által írandó alá. Egyszerű szervezetű, földszintes lakóházak és gazdasági épületek tervét vagy vázlatát azon­ban iparengedélylyel biró kőmivesmester, faszer­kezetű épületek tervét vagy vázlatát pedig ipar­engedélylyel biró ácsmester Írja alá és azoknak kiviteléért felelős. Az írni nem tudó, épitőtulajdonos egy előt- temező tanú jelenlétében, a ki által a tulajdonos neve is aláírandó, szokott kézjegyével látja el a kérvényt vagy jegyzőkönyvet. 5. §. A főszolgabíró a hozzá benyújtott kérvényt és mellékletét átvizsgálja, s ha az építkezés, meg- nagyobbitás, vagy lényeges átalakítása jelen sza­bályrendelet II. részében körülirt közegészség- ügyi, tűzrendészed, szilárdsági, szépészeti, közle­kedési és közrendészeti szempontból kifogás alá nem esik, avagy idegen érdeket és jogokat nem érint az építési engedélyt minden feltétel nélkül megadja; ellenkező esetben az építési engedély kiadásával egyidejűleg az építés feltételeit és a tervek módosításait meghatározza vagy szükség esetén az engedély kiadása előtt a tervek záros határidő alatt leendő átdolgozását elrendeli, avagy az engedélyt megtagadja. A községi elöljáróság a nála tett bejelentést a mennyiben az építkezés a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt kifogások alá nem esik, egyszerűen tudomásul veszi és erről a felet érte­síti ; ha pedig a községi elöljáróságnál bejelen­tendő átalakítás vagy kisebb építkezés ellen az ezen §-ban jelzett kifogások vagy észrevételek merülnek fel, ez esetben a községi elöljáróság az ügyet, további illetékes eljárás és elsőfokú hatá­rozat hozatal végett a járási főszolgabíró elé kö­teles terjeszteni, miről az illető felek is értesi- tendők. 6. §. Ha a leirás vagy tervek kellő felvilágosítást nem nyújtanak, s a főszolgabíró a helyszín meg­tekintését, vagy a felek meghallgatását szükséges­nek tartja, mégis ha a 2. §, 3. pontjában írás­sal tett nyilatkozatban a községi elöljáróság a szomszédok az államépitészeti hivatal, vagy egyéb érdekeltek részéről kifogás emeltetik, vagy ha a szomszédok nem nyilatkoznak, avagy nyilatkoza­tuk bármely okból be nem szerezhető, az esetre főszolgabíró érdemleges határozathozatal előtt tár­gyalást, szükség esetén helyszíni szemlét rendel el, s a tárgyalás vagy szemle alkalmával a ké­relmezőt, a községi elöljáróságot, a szomszédokat, ott, a hol szervezett tűzoltóság van, a tűzoltó parancsnokot, esetleg egyéb érdekelteket meghall­gatja és a tárgyalás vagy szemle eredményéhez képest határoz. A kellően megidézett szomszédok, vagy más érdekeltek elmaradása, az építési engedély ki­adását nem akadályozza. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvet a 73521/892. sz. pénzügyministeri rendelet értel­mében bélyegmentesek. 7- §■ A tárgyalás vagy helyszíni szemle alkalmá­val az építkező és kifzgást tevő szomszédok, vagy más érdekeltek közt az egyezség mindig meg- ki érlendő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom