Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-15 / 50. szám
- 578 — 23. §. Építési vonal, házsor. Utak melletti épületek, kerítéseket, vagy alacsony sövényeket 1890. I. tcz. 132. §-a értelmében az utárok külső szélétől, vagy ahol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától 1 méter távolságnál közelebb elhelyezni nem szabad. Uj építkezéseknél a már létező házsor és az ut iránya betartandó és épületek ezen építési vonalon kívül nem, kerítések, sövények pedig csakis a vonalba és sem azon kívül, sem azon belül nem emelhetők. Uj utczák csak egyenes vonalban nyithatók. 24. §. Az építési vonalban emelendő és tűzbiztos anyaggal fedendő külön álló laképületeknek a szomszéd telkektől való távolsága 5 méternél kisebb nem lehet. Faházak, valamint fazsindely, zsupp, vagy nád fedéssel tervezett laképületek pedig más házakkal az építési vonalban össze nem építhetők. Az épületek egymástóli távolsága a saját telken, valamint a szomszéd telken álló épületektől, ha azok fazsindelylyel vannak fedve, legalább 6 méterrel, ha zsúppal, náddal vagy gyékénynyel vanuak fedve, legalább 10 méterrel, csűrök és pajtáktól pedig 15 méterrel állapit- tatik meg. Az építési vonalban egymás mellé épitett lakásépületek közt nyílások sem engedhetők s uj építkezésnél, ha csak különálló házat nem terveznek, mely esetben a fenti rendelkezések irányadók, köteles az építő a saját háza és a szomszédház közötti nyílást befalaztatni, illetve házát a szomszéd épület faláig, vagy amennyiben az^a mesgyéig nem terjedne, a mesgyéig kiépíteni. Az épületek, ahol csak lehetséges, lombos fákkal ültetendők körül. 25. §. A telkek utezai vonalán ólak, vagy árnyékszékek építése tiltva van, valamint tilos városi jelleggel biró községben istállót, az utcza építési vonalára építeni. 26. §. Pin ezé k, földszint alatti helyiségek. Pinczék, földszint alatti helyiségek csak kő 'agy égetett téglából, megfelelő viz magassággal és kellő szelőző lyukkal építhetők, s azokon a szomszéd telekre átjárókat létesíteni tilos. Földszint alatti helyiségekben műhelyek vagy lakások csak az esetben engedélyezhető^ ha a kellő szárazság és világosság mellett a lég tisztasága is elérhető. 27. §. Lakás, színvonal. Uj épületekben a földszinti lakások pado- zati felszíne az utcza szinvonalán, illetve lejtős talajon a talajnak a lakás falaival érintkező legmagasabb pontján felül legalább is 30 cm.-rel magasabbra helyezendő. Oly lapályos helyeken pedig, hol gyakoribb vizáradások, vadvizek, talaj vagy más összefutó vizektől lehet tartani, a lakások színvonala az eddig ismert legnagyobb viz fölött 50 cm.-nél alacsonyabb nem lehet ezen épületeknél, a falazatok azon magasságig kő vagy égetett téglaanyaggal építendők. Ezenkívül a helyiségek falaiban a talajnedvesség felszivárgása ellen a padozat, színvonala alatt 16 cm.-re aszfalt elszigetelő lemezek alkalmazandók. 28. §. Falak. Lakházak falai kövekből, égetett téglából, vályogból vagy vert földből avagy fából, városi jelleggel biró községek házsorában pedig csakis kövekből vagy égetett téglából készülhetnek. 29. §. A lakházak azon falai, melyek a tetőzet és menyezet hordására szolgálnak, a legfelsőbb emeleten vakolás nélkül 45 cm.-nél (17* téglánál) vékonyabb nem lehetnek, s ezen falak emeletes épületeknél csak réteges és feklapos kövekkel, vagy égetett téglából építhetők. Ha az emeletek közt vastartók közötti me- nyezetek vagy boritott gerendafödémek alkalmaztatnak, két egymás fölötti emelet főfalai egyenlő vastagságban építhetők; ha ellenben csapos-gerenda födémek használtatnának, az illető falak minden emeletén lefelé 15 cm.-rel (0'5 téglával) erősebbitendők. Köz- vagy válaszfalak minden emeleten keresztül 15 cm. (0 5 tégla) vastagságban készíthetők, ha azonban ily körfalak mennyezetek hordására is szolgálnak,azok legalább 30 cm. (egy tégla vastagságra) építendők. Ha a szobák mélysége a 6' 5 métert meg"
