Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-24 / 47. szám
— 553 faiagyar szabadság harczban, valamely testtagnak elvesztése avagy sebesülés következtében nyomorékká vált ennélfogva keresetképtelen, vagyontalan katonák (őrmestertől lefelé) tekintetnélkü! arra, hogy azok a cs. kir. hadsereg vagyljpedig a magyar honvédek sorailban har- czoltak. 2.) Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé) kik az 1848]49 iki Olaszországi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. 3.) Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé) kik az 1859 ik évi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. 4.) Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé) a kik az 1864 évi Dánia elleni hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. 5.) Oly magyar honosságú volt cs. kir. katonák (őrmestertől lefelé) kik az 1866 évi Poroszország elleni valamint az 1866 évi Olaszországi hadjáratban megsebesülésük következtében nyomorékká és ennek folytán keresetképtelenné váltak. Mindaddig mig az 1848|49 ki magyar szabadság harcz- ból származó rokkantak jelentkeznek, az elsőbbség ezeket fogja illetni. Ilyenek hiányában azok fognak elsősorban figyelembe vétetni a kik a felsorolt hadjáratok közül régebbiben vettek részt.— A beálló üresedések mérvéhez képest esetről-esetre betöltés a'á kerülő alapitvá- nyos helyek száma jelenleg 250 melyek közül: 17 I. osztályú hely napi 70 fillér 19 II. osztályú hely napi 49 fillér 214 III. osztályú hely napi 35 fillér életfogytiglani élvezetével van egybekötve.—Áz alapítványi segély élvezete nem zárja ki, hogy a segélyben részesített rokkantsági vagy más ellátásban ne részesüljön. Az egyes osztályokba való sorolás a. ) a szenvedett sebesülés és az ennek folytán beállott keresetképtelenség mérve. b. ) a vagyontalanság illetve a segélyre szorulás foka,-és c. ) a pályázó életkora alapján állapíttatok meg.— Az alapítványból leendő segélyezés iránti folyamodványok a. ) A katonai végelbocsátó levél vagy rokkantsági nyug ellátásra jogos to okmánynyal, b. ) vagyontalansági és c. ) lehető'eg valamely katonai orvos által kiállított s a folyamodó egészségi állapotát feltüntető orvosi bizonyitványnyal felszerelve a nagyszombati katonai rokkantak háza parancsnokságánál bármikor benyújthatók. Felhívom ennek következtében a törvényhatóságot, hogy jelen körrendeltemet saját terü'etén a legszélesebb körben mielőbb tétesse közhírré és gondoskodjék arról, hogy az alapítványból leendő részesítésre igényt tartó volt katonák közegei részéről kellő ulba igazításban és felvilágosításban részesüljenek. Budapest, 1904 évi október hó 20-án A minister helyett: Gromon s. k. államtitkár. Járási főszolgabiró és polgármester uraknak, községi elöljáróságoknak lehető legszélesebb körű közhirré tétel végett kiadom. Szombathely, 1901. november hó 7-én. Bezerédj István s. le. alispán. 19080]904 szám. Tárgy: A sztreik-mozgalmak megszüntetése iránt teendő intézkedések. 55154/1904, B. M. számú körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A sztreik-mozgalmak tárgyában. — Az ipari tevékenységnek, az egész ország és első sorban magának a munkásosztálynak helyrehozhatatlan kárával járó azon gyakori megzavarása, melyet az ujabbi időben mindjobban lábra kapott streik-mozgalmak idéztek elő es melyre a törvényhatóságok jelentékeny száma feliratilag hívja fel figyelmemet, fontos teendőket hárít a közhatóságok, a kormány és az egész társadalom vállaira. Elszomorodva kell a munkásnép minden igaz barátjának szemlélnie, hogy oly nők munkáskéz rakja le a parancsoló szükség nélkül a kereső munka eszközeit s az a lelkiismeretlen izgatás, mely munkásosztályunk széles rétegeit a végzetes lejtőre vitte, károsítja a magyar ipart, csorbát üt a nemzet közvagyonán s mindenek felett szenvedést, nélkülözést, nyomort mér a munkásra. Csak méltánylom tehát, hogyha az ország törvényhatóságai e kérdés felé irányítják figyeimüket, s mint az ország közhatóságait és a magyar társadalom közérzületének hivatott expanenseit rokonszevvel üdvözlöm őket azon törekvésükben, hogy e káros jelenség orvoslásánál az ország kormányának segédkezet nyújtsanak. Ki kell azonban őszintén mondanom; téves utón járnánk ha orvoslást a tömeges munkabeszüntetés tilalmában vagy pláne megtorlásában keresnők. A szerződésileg elvállalt munkát mindenkinek teljesítenie kell, de mindenki szabadon határozhatja el, hogy a bizonyos föltételek mellett munkát vállaljon-e és senki oly munka elvállalására nem kényszeríthető, melynek feltételeit kielégítőknek nem találja. A nagyipar viszonyai között ezen jog testet csak úgy ölthet a munkás számára, ha a munkaelvállalás megtagadását társainak mentői nagyobb számával egyetértőié» határozza el és a munkaföltételeinek módosítására irányu'ó ilyen összebeszélés a mai gazdasági életnek jogos és törvényes eszköze, melytől a munkást megfosztani annyi volna, mint őt védtelenné tenni a munkaadóval szemben. Az ipartörvény, midőn érvényteleneknek nyivánitja ezen összebeszéléseket, ezzel nem kívánja a tömeges munkabeszüntetést megtiltani, csak azon elvet juttatja kifejezésre, hogy a munkabeszüntetés minden egyes munkás szabad elhatározásának legyen kifolyása, hogy ilyen összebeszélés megtartására
