Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-24 / 39. szám
lanokat nem első helyen terheli a felett, váljon az árvaszék az árverésen mint vevő részt vegyen-e a tiszti főügyész meghallgatása esetleg indokolt előterjesztése alapján az árvaszék határoz s a tiszti főügyészt ily esetekben a szükséges meghatalmazással és bánatpénzzelellátja. Azonban az árvaszék képviselője által beígért vételár az előnyös előző tételeket, úgy az árvapénztári tőkekövetelés és három évi kamatainak összegét az esetben sem haladhatja meg. 48. §. A vármegyei tiszti főügyész által megvett birtok tulajdonjogilag a vasvármegyei árvapénztár javára bekeblezendő. 49. §. • Ha az árverezendő ingatlanokat terhelő, követelés nem árvapénztár, hanem gyámhatóság alatt álló egyének tulajdonát képezi, az esetben az árvaszék képviseletében annak javára és veszélyére árverezni meg nem engedtetik. ny esetben az árvaszék a körülményekhez képest utasítja a gyámot, hogy gyámoltja érdekében az árverésen kellő óvatossággal és bizonyos korlátok közt részt vegyen. 50. §. A tiszti főügyész mindazon árverésekről melyekben az árvaszék képviseletében részt vett, ugyanakkor az árverés megtörténte után haladéktalanul jelentést tenni, a felvett bánatpénzről elszámolni tartozik. 51. §. Az árvaszék a vármegyei árvapénztár javára ilyképen birói árverésen megvett ingatlanok kezelése czéljából azonnal alkalmas gondnokot rendel, ki a rábízott vagyont a gyámok és gondnokok kötelességeit megszabó 1887. évi XX. t.-ez. értelmében hűségesen kezeli és annak jövedelmeiről pontosan számot adni tartozik. Addig is azonban, mig az árvaszék gondnokot rendel, a vármegyei tiszti főügyész ideiglenesen a községi közgyámot árverés után azonnal a megvett vagyon felett, felügyelettel és kezeléssel megbízni tartozik. 52. §. Kötelessége a vármegyei árvaszéknek arra törekedni, hogy az árvapénztár javára ily módon megvásárolt ingatlanok az árvapénztár vesztessége nélkül biztos vevőnek eladassanak ; a± árvapénztár vesztességével {leendő eladás csak a törvényhatósági bizottság jóváhagyásával eszközölhető. 53 §. Az árvapénztár javára a fentebbiek szerint vásárlandó ingatlanok nyilvántartása a vármegyei közgyám által eszközöltetik. 54. §. Az állandó választmányról. Az önkormányzat fontosabb, s az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-ban elősorolt ügyeinek közgyűlési tárgyalását az állandó választmány készíti elő mely ugyanazou törvényezikk 48. § a értelmében a törvényhatósági bizottság által 5 évre választatik és 60 tagból áll. 55. §. Az állandó választmány együttessen és tekintet nélkül a megjelent tagok számára, tanácskozik indítványokat és javaslatokat lesz. 56. §. A választmányi ülések annak törvénysze- rinti elnöke által a vármegyei székház helyiségébe hivandók össze, s nyilvánosan tartandói-. 57. §. Az ülésekre az elnök szakértőket is meghívhat, a tisztviselők meghívásaik esetében megjelenni, és felvilágosítást |adni kötelesek, de sem a meghívott tisztviselők, sem a szakértők, a mennyiben nem választmányi tagok, szavazattal nem bírnak. 58. ft. A választmány előadói a vármegyei jegyzők, kik a tárgysorozatba felvett vagy sürgősségüknél fogva napirendre kitűzendő .ügyek előkészítése és előadása körül a vármegyei Ügyviteli Szabályzat 127 és következő §§ ai értelmében járnak el. 59. §• Az előterjesztett javaslatok tanácskozás alá vetetnek s azok felett a jelenlevő választmányi tagok szótöbbséggel határoznak ; szavazat egyen-
