Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-06 / 32. szám

— 265 —

III, Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek,

értesítések és más közlemények.

A töregrendszer behozatala tárgyában.

130836/902. számhoz 3337/902. számú Másolat. Országos Magyar Gazdasági Egyesület. A megyei és városi törvényhatóságokhoz és a rendezett tanácsú városokhoz intézett körlevél. Hazánk vidéki városai és nagyobb községeiben, a hulladékok eltávolitásának szervezése, úgy a közegészségügy, valamint a trágyaérték kihasználása szempontjából tökéletlen. A mezőgazdasági érdekek kielégítésével kapcsolatban javítani az egészség- ügyi állapotokon azon czél, mely egyesületünket a tő- regipar fejlesztésének és a fekáliák tőregelési eljái’ásának elterjesztése érdekében erélyes aetió kezdeményezésére indította. Ugyanis, miként mindenütt, úgy nálunk is a népesség szaporodásával fokozódó igények és szükségletek kielégithetése czél'ából mind intensivebb belter- jesebb megművelés válik szükségessé. Igénybe kell vennünk az ásvány-, növény- és állatvilág termékeiből, az összes trágyaértékü anyagok és elsősorban a valamennyi között leértékesebb emberi trágya használatát. A fekáliák trágyaértéke a vidéki városokban általánosan elterjedt pőeze gödör-rendszer alkalmazása mellett jóformán teljesen kárbavész és azonkívül ezen hulladékok bomlási termékei megmérgezik a kutak vizét és a levegőt. A magas nyomású vízvezetékkel kapcsolatos öblítő csatornázás ‘csak bővizű és eléggyors folyású folyam- menti városokban vihető sikeresen keresztül, de az ilyen csatornázás már nagyon is költséges, a folyó menti községek nyakába zúdítja a városok kóranyagait és a mellett a trágyaérték itt is teljesen elkallódik. Végül a kettős csatornázási rendszer, hol az eső és öblítővizek a mai rendszerű csatornákon vezettetnek el, mig a tulajdonképeni fekáliák különös vascső-hálózatban légnyomás segélyével távolittatnak el és öntözésre vagy trágyaliszt gyártásra használtatnak fel, a legtisztább, legegészségesebb hulladék eltávolitási rendszer, mely a trágyaérték kihasználását is lehetővé teszi, azonban annyira költséges, hogy alkalmazása csak városok óriási üzemében válik, ha nem is rentábilissá, de legalább is közegészségügyi állapotok megjavítása érdekében indokolttá. A hullaladékok eltávolitásának ezen rendszerei tehát részben tökéletlenek, részben annyira drágák, hogy kisebb váróik ép ezen okból nem alkalmazhatják. Itt tehát a tőregelés lesz helyén való, mert az által viszonylag olcsó áron lehetővé válik úgy a hulladékok rendszeres fertőtlenítése valamint azok trágyaértékeinek legtökéletesebb kihasználása. A tőregelés általános előnyei ugyanis a következők :

1. A tőreg az árnyékszékben szikkadt és szagtalan komposztot termel, mely a tartányokból bármikor minden kellemetlenség nélkül eltávolítható és felhasználható. Szabad humusz savtartalmával részben kiöli a ragályos betegségeket okozó és elterjesztő mikroorga- nirmusokat, részben meggátolja azok szaporodását és tovább fejlődését.

2. A tőregelés folytán a fekáliák trágyaértéke teljes métékben kihasználhatóvá válik;

3. a tőregelés a legolcsóbb valamennyi hulladék eltávolitási rendszerek között, mert a trágyaértékesités utján a fekáliák eltávolitási és fertőtlenitési költségei legnagyobb részt megtérülnek. A tőregelés itt felsorolt előnyei hatalmas mértékben érvényesülhetnek, a köz- egészségügy, a mezőgazdaság, az ipar és közlekedési érdekek föllendülésében. A tőregelés teljes keresztülvitele esetén, hazánk 20 millió lakosa után évente 80 millió mmázsa fekálkomposzt volna termelhető és ennek felhasználásával mezőgazdasági termelésünk értéke évente 200 millió koronával volna fokozható. Ezen hatalmas trágya mennyiség előállitása évente 16 millió mmázsa tőregalom termelését, nagy kiterjedésű tőregtelepeink kihasználását, és telkesítését, a tőregipar nagyarányú föllendülésével kapcsolatban sok ezer munkáscsalád tisztességes megélhetését és végül a vasúti forgalom nagyméretű gyarapodását eredményezné. Mindezek természetesen a távol jövő perspeotivái, amelyek ilyen mértékben talán soha sem fognak megvalósulni. Mind- azáltal lankadatlanul törekednünk kell ezen eredmények megközelítésére és immár a legfőbb ideje, hogy ez irányban is megtétessenek a kezdeményezés első lépései1 Miután a tőregelés elterjesztése elsősorban a mezőgazdaságot és mezőgazdasági ipart érdeklő elsőrendű köz- gazdasági feladat, természetszerűleg Egyesületünkre hárult a kezdeményezés joga és kötelessége. Igazgatóválasztmányunknak erre vonatkozó határozatai alapján, egyesületünk a következő inézkedéseket hajtotta végre :

1. Felterjestést intézett a földmivelési ministerhez, hogy tétessen államköltségen, hazánk külömböző szőlő- termelő vidékein nagyszabású fekáltrágyázási kísérleteket segélyezze a hazai tőregtermelést és elősegítse a jó és olcsó tőregszóró klosettek beszerzését.

2. Felterjesztést intézett a kereskedelmi ministerhez uj tőreggyárak létesítése, azok állami segélyezése, a tőregpor és alom fuvardijtételeinek leszállítása és annak érdekében, hogy a magyar államvasutakon tőregszóró klosettek állíttassanak be.

3. A belügy- és honvédelmi ministerekhez a végből, hogy rendelkezésük alá tartozó kórházak, fogházak, kaszárnyák és egyéb nyilvános épületekben a tőreg klosetteket rendszeresítsék.

4. Közös működésre, az eszme hathatós pártolása és terjesztésére szóllitotía fel Magyarország összes gazda.-ági egyesületeit.

5. A tőregelési eljárás ismertetése ozéljából egy gyakorlatias művet íratott, mely immár nyomtatásban is megjelent. Ezen munka teljesen gyakorlati szempontokból kiindulva, ismerteti a tőreg-fekál-komposzt termelési módozatait, a tőregelés közegészségügyi, mezőgazdasági és közgazdasági használt, a mai tapasztalatokhoz képest pedig elég tüzetes és megbízható felvilágosítást